[VCSE-LevLista] Geminida-maximum

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Szervusztok!


Az előzetes, nem végleges számok szerint az egy meteorkameránk 130 meteort észlelt a Geminida-maximum estéjén, dec. 13/14-én éjszaka! A legszebbekből egy válogatás a www.vcse.hu<http://www.vcse.hu/> egyesületi weboldalon elérhető, a Meteorok/Szép tűzgömbök menüpont alatt.

Sajnos, éjfél után elkezdett befelhősödni, hosszabb időre be is borult, így a meteorszám alatta maradt a vártnak. A kedvezőtlen, felhőátvonulásokkal és órákig tartó felhős szakaszokkal tarkított városi égbolt ellenére ez szép eredmény. Érdemes összehasonlítani azzal, hogy augusztusban a Perseida-maximum éjszakáján, hozzávetőleg ugyanennyi észlelési idő alatt csak 80 meteort fogott a kamera, de vidéki és végig tiszta égről! (Augusztusban rövidebbek az éjszakák, telente meg hosszabbak: ez is számít természetesen.)


Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a videós meteorészlelés ilyen szép eredményei, automatizáltsága mellett a szobában lehet maradni és a vizuális észlelésekre nincs szükség! A videós rendszer pontosabb eredményeket szolgáltat a meteorok fényességéről, de meglepő módon csak árnyalatnyit pontosabbat; a meteorok pozíciója pedig sokkal pontosabb a videóról kimérve, mint ha térképre rajzolnánk vizuális észlelés keretében. De:

- a videokamera nem fog hátrafordulni, ha a látómezeje mögött robban egy tűzgömb, míg az ember ezt is észre tudja venni

- az emberi látómező sokkal nagyobb. A videokamera kb. 100x80 fokos területet fog be, mig az ember szeme durván 180x90 fokosat, bár a LM széle felé már kisebb eséllyel vesszük észre mi emberek a meteorokat, míg a kamera a LM-jében mindenütt egyforma valószínűséggel detektál. Ugyanakkor az ember a -4 mg-s és fényesebb meteorokat az egész égen észre fogja venni, mert a villanásra hátra is fordulhat akár, míg a kamera nem fog.

- a vizuális észlelések során feljegyezzük a határmagnitúdót (a videós rendszerek ezt csak mostanában kezdték el), a holtidőt (amíg nem az eget nézzük: ezt a kameráknál is könnyű meghatározni), és a takartság értékét is. Na, a kamerák nem rögzítik a takartság értékét. Nem tudjuk, a kamera LM-jének hányad része van kitakarva felhők miatt, továbbá ha az éjszaka közepén befelhősödik, csak azt vesszük észre, hogy nincs detektált meteor, de nem tudjuk, azért, mert nem volt meteor, vagy mert befelhősödött (egyes rendszerek csak a meteorképeket őrzik meg, amin nem volt meteor, azokat nem, így a felhős időszakokra nincs időbecslésünk). Vagy folyamatos felvétel kell (óriási háttértárral), és a felvételt vagy vissza kell nézni a felhősödés időtartamának megállapítása miatt, vagy automata felhődetektálás kell, de ez ma még nem megoldott. Márpedig ha a takartság időbeli változására nincs feljegyzés, nem lehet ZHR-t sem számolni! Nyilván idő, pénz és munka kérdése, hogy ezt kamerákra megoldják, de a vizuális észlelők itt még előnyben vannak egyelőre.

- meglepő lehet, de szabad szemmel halványabb meteorokat is észlelhetünk jelenleg, mint a legtöbb meteorészlelő videokamerával. Ezeknek van ugyanis egy érzékenységi küszöbértékük, és mert a meteorok gyorsan mozognak, csak kis ideig világítanak meg egy képelemet a kamerán, ezért a kamera nem reagál. Nyilvánvaló, hogy a meteor detektálása függ a meteor mozgási sebességétől is: lassabb meteorokat nagyobb valószínűséggel detektál a kamera! Átlagosan ezért csak kb. +3 mg-s meteorokat lehet rögzíteni kamerákkal. Az emberi szem viszont alapvetően a mozgásra reagál, a fényviszonyoktól kevésbbé függ a megpillantás valószínűsége, ezért +4-es meteorokat könnyedén, +5-ösöket is még gyakran észreveszünk.

A kamerák érzékenysége fokozható, akár odáig is, hogy +6 mg-s meteorokat is lehessen észlelni vele. Ennek azonban kettős ára van: egyfelől rendszerint a látómező még jobban leszűkül, másfelől iszonyatos pénzekbe (tipikusan millió vagy több forintba) kerülő képerősítő eszközt kell a kamera elé csatlakoztatni. Ezért aztán a legtöbb meteorkamera nem ilyen, csak elvétve akad ilyesmi berendezés.

A meteorkamerák tehát alapvetően pozíciómérésre valók, és mint ilyenek, az észlelés rajzolásos részét helyettesítik, illetve váltják ki. Amíg a látómező és a fényességhatár tekintetében nincs áttörés, a vizuális észlelés versenyképes marad a tudományos megismerésben - arról nem is beszélve, hogy milyen nagy személyes élményt tud okozni egy fényes meteor váratlan megpillantása, vagy éppen milyen közösségi élményt jelent a csoportos meteorészlelés az éjszaka során! (Továbbá sok fényes meteor nem kerül kameravégre, mert az egész Föld lefedéséhez iszonyatos sok kamerára lenne szükség - a februári, kassai meteorithullást produkáló, hazánk felett feltűnt tűzgömböt sem rögzítette egyik kamera meteorkamera sem...)

Tudom, télen hideg van. Fel kell öltözni, mint a hegymászók, kell sok tea, és félórás észlelési blokkokban kell észlelni. Minden meteorészlelés fontos. Győrffy Örstől és Bedő Verától kaptam a napokban szórványészleléseket. Szeretném, ha mindenki, aki csak véletlenül lát egy meteort, írja le, becsülje meg égi útjának helyzetét, fényességét, rajtagságát, és küldje be! Hasznosak az ilyen "szórványmeteorok" is!

Üdvözlettel,
Szilárd