[VCSE-LevLista] csatlakozzon mindenki egy saját észleléssel

szilard.csizmadia at dlr.de szilard.csizmadia at dlr.de
2011. Aug. 15., H, 20:12:47 CEST


Szervusztok!

Köszönöm szépen ezt a levelet Tőled, Gábor. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hiszen egybevág az én és az Egyesület céljaival is. Aki a nyári táborban meteorokat észlelt, az máris csatlakozott :-) Észleleteik a VEGA-ban jelennek majd meg.

Az Egyesület (nemsokára új, szebb, jobb kiadásban napvilágot látó) észlelési útmutatója innen érhető el:

http://vcse.hu/vega/utmutato/page1.html

Ebben a meteorok észleléséről van szó, mint szabadszemes észlelési ágról. Éppen a napokban gondolkodtam el egy szabadszemes észlelési útmutatón is...

Persze, néhány embernek nincs távcsöve. Annyiból nyitott kapukat döngetsz, hogy Bánfalvi Péter az Egyesület új 25 cm-es távcsövével Zalaegerszegen észleléseket tervez. Remélem, sokan csatlakoznak majd hozzá. Az észlelési alkalmakról előzetes értesítést fog küldeni ide a levlistára. Amíg nem költöztem külföldre, sok ilyen észlelőestet tartottunk, biztos vagyok benne, hogy ez idén ősztől folytatódni fog Péter vezetésével. No meg éppen ma írtam néhány elnökségi tagnak az őszi észlelőhétvége ügyében - egyfelé jár hát az agyunk, ez jó.

Mivel a levlista nem publikációs fórum, hanem tájékoztatási, azt javaslom, hogy az ide küldött észleléseket automatikusan tegyem be a VEGA-ba. A levlista nem szerkesztett, nem ellenőrzött, és el is tűnhet egyszer. A VEGA viszont megmarad, egy húsz éve megjelenő amatőrcsillagászati szaklap, és a jövő látja, fel tudja mérni, milyen élénk amatőrcsillagászati élet folyt errefelé, és nekünk is egyszerűbb azt levenni majd a polcról, mint évek múlva  a levlistát visszakeresni (és néha a levlista-archívumok eltűnnek... Számítógépek. Vagy inkább ámítógépek.) Tehát az észleléseket oda várjuk, de nem baj, ha a levlistán is megjelennek. Az egyszerűség kedvéért elegendő ide küldeni az észleléseket, de lehet a vcse at vcse.hu-ra is. A VEGA utóbbi négy számát átlapozva nem félek, hogy nem tudjuk észlelésekkel megtölteni a lapot, de az nagyon dicséretes, hogy lelkesítjük egymást, mert a lelkesítésből sosem elég!


Üdv:
Szilárd

________________________________
Von: lista-bounces at vcse.hu [lista-bounces at vcse.hu]" im Auftrag von "Preczlik Gábor [preczlikg at freemail.hu]
Gesendet: Montag, 15. August 2011 18:02
Bis: lista
Betreff: [VCSE-LevLista] csatlakozzon mindenki egy saját észleléssel


mottó: küldjön mindenki egy észlelést a nyár végéig aki a vcse listán szerepel, mindegy mit csinál írja le a lehető legpontosabban és ossza meg a többiekkel, úgy gondlom, nem csak kapni jó, mondjuk a Szilárdtól, hanem tűzzünk ki egy célt, észleljünk, színesítsük vele a másik életét. Nem számít a minőség az élmény és annak megosztása a lényeg!
CSATLAKOZZON MINDENKI bármilyen idei észleléssel. jó példával járok elöl elővettem egy régi képet és egy kis szöveget is írtam mellé, persze nem kell ennyit írni, elég egy kép mellé néhány azt körülíró mondat is.




Fotózzuk a Holdat !

Miért fotózzunk Holdat?

„Mert” nagyon hálás téma.

A Meade 55, 150/750 –es SN távcsövemmel (és canon eos 350D gépemmel) nem igazán sikerült eddig jó képeket készítenem (ez persze „relatív”), de minden évben van néhány alkalom (havonta pár nap), amikor egészen jó lehetőség nyílik szebb képek készítésére.

Minél magasabban jár a Hold, annál kevésbé zavarja a felszálló meleg levegő a távcső képalkotását, illetve egy hidegfront elvonulását követő éjszaka(ák) is előnyt jelent(enek), hiszen lényegesen tisztább a levegő, a dombtetőkről 100-150 km-re is el lehet látni, ilyenkor az általában nem látható távoli hegycsúcsok is megpillanthatóak, akár fotózhatóak is.

A Holdat fotózók „nagy előnyben” vannak sok más, szinte minden más célponthoz képest. Nem kell hosszú ideig exponálni, azaz nem szükséges hozzá óragép, nagyon fényes a téma, kisebb nagyításoknál egyszerű az élesítés is. Ellenben nem árt, ha a másodperc valamely tört részével és ISO beállítással tudunk „játszani”. Ma már az 5-8 megapixeles mobiltelefonokkal, de még a kisebbekkel is – több-kevesebb kézügyesség és türelem árán- szép háttérképek készíthetők. Elegendő a távcső okulárjához emelni a gépet. (Igaz azonban, hogy a telefon kameráknál játszani kell a bejövő fénnyel, a kevés állítási lehetőség ellenére apróbb mozgatásokkal a fényviszonyok is változtathatóak.(az automata miatt)

A fotókat (összesen hét lett értékelhető a kb. egy tucatból) 2011. március 12-én készítettem (canon eos 350D), egy olyan kora esti órában, amikor a Hold magasan (60 fokon) járt az égen. Kizárólag RAW képeket „lőttem”, ezt a típust általában csak fényképezőgépek ismerik, a mobiltelefonok nem (nagy mérete és formátuma miatt nehezen kezelhető, viszont van olyan windows program amely ingyenesen letölthető és kezelni képes)

A képek például IRIS vagy Registax (mindkettő ingyenesen letölthető) programokkal dolgozhatóak fel Sajnos az eredményként kapott képen elképesztő méretű volt a zaj, amelyet nagyon nehéz esztétikusan eltávolítani és ha sikerül is, mindenképpen az élesség rovására megy, továbbá számolnunk kell azzal, hogy a képfeldolgozó program plusz elemeket is hozzáadhat a képhez. (zajszűrési funkciója számos programnak van, azért nem árt beszerezni egy minőségi, kizárólag zajszűréssel foglalkozó szoftvert).

Ezen a képen nem sok mindent lehetett javítani, mert bármely javítás minőségromlást, vagy újabb hibákat eredményezett. Megfigyelhető, hogy a feldolgozó program a képen ismétlődő hibát (két pötty egymáshoz közel) ejtett, amit természetesen a photoshoppal szépen el lehet halványítani a háttérnek megfelelően. Lehetne még zajtalanítani és aztán élesíteni, de már 2-3 órát foglalkoztam a képpel, számomra itt véget is ért a teendő egy időre , hogy aztán majd egy későbbi időpontban újra elővegyem és egy-két új ötletet alkalmazzak, esetleg más programokkal dolgozzam majd fel.

A kép közepén három nagy kráter található, jobbról balra haladva a Walt(h)er, Regiomontanus, Purbach. A Walt(h)er kráter egy nagyon régi kráter. mintegy 3,9 milliárd éves ősi, erodált, lepusztult becsapódási alakzat. Átmérője mintegy 128 km, átlagos mélysége pedig 4,13 km. A kráterfal nagyjából szögletes, közel romboid alakú. Pereme is és a központi csúcsa is erősen lepusztult, a kráteraljzatot láva töltötte fel, de a központi hegység (csúcs) maradványai jól kivehetőek. A hosszú idő alatt a peremébe is és az aljzatába is több kisebb kráter hagyott nyomot. Helyi alacsony napállásnál a káterperem és a kisebb kráterek látványos, fényes megvilágított pontokat, íveket mutatnak.

A Walther-től északra (képen balra lefelé) lévő Regiomontanus-kráter érdemel figyelmet. Ez utóbbi magyar vonatkozású abban az értelemben, hogy akiről elnevezték, Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon csillagászként tevékenykedett. Talán nem is olyan véletlen, hogy a Walther és Regiomontanus kráterek olyan közel vannak egymáshoz, mert Bernhard Walther (1430-1504) nürnbergi kereskedő, humanista és csillagász Regiomontnus (1436-1476) 1476-ban Rómában bekövetkezett halála után megvásárolta műszereit és továbbfolytatta a Regiomontanus által elkezdett bolygóészleléseket. (forrás: www.mcse.hu<http://www.mcse.hu/> Tóth Imre észlelési ajánlata)
A távcsövemmel ennél jobb képet (hasonlóan nagy nagyítás mellett) csak nagyon kivételes alkalmakkor tudtam készíteni. A Purbach kráter kb. 118 km. átmérőjű, ellentétben a két másik említett kráterrel nincs jól felismerhető központi csúcsa, akár az is lehetséges, hogy a közepében lévő későbbi becsapódás nyomán keletkezett kis kráter pusztította le.

Mindhárom kráter viszonylag egyenletes felszíne vulkáni tevékenységből származó feltöltődésre utal, de ezt követő kisebb becsapódások mindhárom kráterben megfigyelhetők.

Preczlik Gábor

2011. augusztus 14.

PG


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20110815/3c084aca/attachment.html>


További információk a(z) Lista levelezőlistáról