[VCSE-LevLista] Dani rejtélye és a geometria

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Szervusztok!

Bár az én véleményem szilárd alapokon nyugszik, a tudományban az igazságot nem
a tekintély vagy dogmák hozzák létre, hanem a megfigyelések, a tények, az elméletek
igazolásai. Szerintem igaza volt az Évkönyvnek is, meg a Stellarium számítógépes
planetárium programnak is: másról beszéltek.

Lássuk, mit is vetett fel Dani? Két dolgot:

(1) 2014. augusztus 18-án 2:49 UT-kor a Stellarium program szerint a Callisto és a
Ganymedes nevű jupiterholdak a Jupiter mögött tartozkódtak.

(2) Ugyanebben az időpontban az Évkönyv szerint a Ganymedes árnyékába lépett a
Callisto.

Nos, mindkettő bekövetkezett!

A párizsi IMCEE oldalán találtam, hogy 2014. augusztus 18-án, 2:36:57 UT-tól
3:37:54 UT-ig a Ganymedes a Callisto árnyékába kerül. Az Évkönyv által jelzett
2:49 UT-kor tehát ez a jelenség zajlik, de hogy az Évkönyv hogyan csinált a 2:36-tól
3:38 UT-ig tartó jelenségből egy percre, 2:49-re szóló előrejelzést, azt nem tudom.
(Talán mert akkor tájt kelt csak fel Magyarországról nézve a Jupiter?)

De e két hold ekkortájt a Földről nézve a Jupiter mögött volt, ahogy sok programmal
találtam. 17-én este 22:52 UT-kor lépett be a Callisto a Jupiter mögé; a Ganymedes
meg 23:54 UT-kor. A Ganymedes 18-án 05:06 UT-kor lépett ki a Jupiter mögül, a Callisto
07:16 UT-kor, vagyis a Stellariumnak igaza kellett legyen, hogy 18-án 2:49 UT-kor a
Callisto és a Ganymedes a Jupiter mögött volt (a Jupiterhez közelebb látszó hold
pedig az Io volt, a tavolabb latszó pedig az Europa). Például ezt mondta ez a
remek kis online alkalmazás: http://www.twcac.org/Whatsup/jb/Jupiter%27s%20Moons.html .

De hol van itt ellentmondás? Attól még a Ganymedes beléphetett a Callisto árnyékába,
hogy a Jupiter eltakarta előlünk mindkét holdat!

Rajzoltam egy skiccet, amit mellékelek ehhez az e-mailhez, talán ez segít megérteni
a történteket. Jelenleg a Jupiter a Naphoz közel látszik a Földről nézve, próbáltam
ezt jelezni az ábrán (a folytonos piros vonal irányába látjuk mostanában a Jupitert).

A két sárgás vonalat a Jupiter mérete jelöli ki: ami a két sárgás vonal közé esik, azt
a Földről nem látjuk, mert a Jupiter eltakarja. Amikor a Callisto és a Ganymedes e
két vonal közti területre lépett, akkor a Földről nem láttuk őket.

Ám ez nem jelenti azt, hogy a Nap nem világította meg őket! A Jupiter árnyékkúpját is
berajzoltam piros vonalakkal (a kis háromszög): ez nyilván a Napot Jupiterrel
összekötő egyenes (szagatott piros) folytatásában van. Ha a Jupiter mögötti, piros
vonalú területre lép a hold, akkor nem látjuk, mert a Nap nem világítja meg, ezért
nem tudja a Nap fényét visszaverni.

Látható, hogy a Jupiter által eltakart terület nem esik egybe a Jupiter által
okozott árnyékkal. (Ilyen csak együttálláskor vagy oppozíciókor lehet.) Az
óriásbolygó holdjait vagy azért nem látjuk, mert az árnyékban vannak, és nem
tudják emiatt a Nap fényét visszaverni, vagy azért, mert a Jupiter eltakarja
előlünk őket.

Az adott esetben, azt hiszem, a Jupiter mögé kerültek, ezért nem láttuk őket, de a
Nap még bevilágított oda, ami a Földről nézve a Jupiter mögött van, és ott az egyik
hold (zöld kis vonallal jelölve pályáját) áthaladhatott a másik hold árnyékán.

Vagyis mindkét állítás igaz volt, egymástól függetlenül.

Mellékelek egy képet a Szaturnuszról, mert az még jobban mutatja a helyzetet: a gyűrű
egy részét azért nem látjuk a Földről, mert a bolygó eltakarja; egy másik részét
meg azért nem, mert a bolygó árnyékába került. Nyilván a bolygó mögött van olyan gyűrűrész
is, ami nincs a bolygó árnyékában.

A Callisto áthaladása a Ganymedes árnyékán azonban a Földről nem volt megfigyelhető,
mert tőlünk nézve a Jupiter mögött zajlott le. Az másik kérdés, hogy vajon az
Évkönyvben miért van "megfigyelhetetlen" jelenség előrejelezve.

Remélem, ez a megoldás...

Üdv,
Szilárd

P.S.1.: Dani képén szerintem jók a bejelölések.

P.S.2.: Bármely számítógépes programban lehet hiba, vagy használhatnak régebbi algoritmusokat,
állandókat, ezért a rendszeres frissítések fontosak a hibák javítása és a pontosság
továbbfejlesztése céljából - a Stellariumot stb. is érdemes frissíteni.

P.S.3.: A Meteor Csillagászati Évkönyvben is volt már elírás, elgépelés, elütés,
következetlenség, még hiba is. Jól tette Dani, hogy két, egymástól független
forrásból próbált meg tájékozódni, és összehasonlítással kiszűrni az esetleges
hibákat. Én sem járnék el másképp, most is elmentem más forrásokhoz.


-----------------------------------------------------------------------------
 Kedves Tagtársak! Ezúton kérném segítségeteket. A Meteor csillagászati
évkönyv 2014 évi kiadásának szavait idézem: " 08.18. 2:49  a Ganymedes
(Jupiter hold) árnyékába belép a Callisto (fényességcsökkenés 0,5
magnitúdó), teljes árnyékból kilépés 03:26 UT-kor."
Ez így rendben is van. Azonban a Stellarium szerint ekkor mindkét hold a
bolygó takarásában volt. Most melyiknek higgyek?  Erre Zelkó Zoltán válasza
az volt, hogy: "Szilárdnak". Ezért kérném tehát minden tagtársam de
legfőképp Szilárd segítségét. Előre is köszönöm mindenkinek! Fényképet is
készítettem az együttállásról.(csatoltam őket) Én a Stellarium-nak hittem
és e szerint jelöltem be a holdakat. Amennyiben mégis az évkönyvnek (vagy
talán egyiknek sem ) volt igaza természetesen kijavítom a hibát.   Jandó
Dániel
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20140819/49648714/attachment-0001.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: scan1.pdf
Type: video/x-flv
Size: 239061 bytes
Desc: scan1.pdf
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20140819/49648714/attachment-0001.flv>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: saturn_2moons.gif
Type: image/gif
Size: 70783 bytes
Desc: saturn_2moons.gif
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20140819/49648714/attachment-0001.gif>