[VCSE-LevLista] Mai kép és mai cikk

[Csizmadia Szilard]

Kedves Ákos és többiek!
"Csizmadia Ákos" <akos at math.bme.hu> írta:Több szempontból érdekes a cikk, köszönjük! Köszönöm Neked is, és azoknak is, akik magánban írtak hasonlót. Bizonyára azért volt leginkább érdekes a cikk, mert nehéz lehetett dekódolni az elütéseimet. Sajnos, aznap nagyon hirtelen kellett írnom, de nem küldhettem később, ugyanis többen a facebookos meteoros csoportban nagyon igényelték a cikket, nem volt időm alaposan átolvasni javítások céljából a művet elküldés előptt. Kultúr- és tudománytörténetileg figyelemre méltó, hogy a KCG-k története Ausztria-Magyarországról és Angliából indul. Bennem felmerült a kérdés, hogy vajon a nem éppen kiváló asztroklímájú ködös Albionban, a szennyezett levegőjű ipari városok környezetében milyenek lehettek a 19. századi Anglia észlelési körülményei? Nem tudom a választ, de a sejtéseimet megoszthatom Veled. A meteorrajok felfedezése sok észlelési időt igényel, és sok derült ég Magyarországon nyaranta tönnször van, mint a Brit-szigeteken. Ez magyarázhatja Konkoly Thege Miklós sikerét, hogy több meteorrajt felfedezett (és ezt ma is említik az angol nyelvű szakirodalomban). Ugyanakkor meteorokkal akkoriban csak kevés hivatásos csillagász foglalkozott, az olasz Schiaparelli gyorsan abbahagyta és másfelé fordult a figyelme (a Marssal és csillagok színképeivel fogllakozott), Alexander Herschel pedig inkább a meteorcsillagászat elméleti kérdésein töprengett. Olyan sok időt igényelt a meteorok megfigyelése és annyira nem volt a saját szemünkön kívül hozzá eszközük, hogy a 19. században nem nagyon foglalkoztak vele hivatásosok (Konkoly meteorszkópja inkább nehezítette a megfigyelést és lerontotta a pontosságot, mint segjtett volna). Akkoriban a csillagászok létszáma sem volt olyan nagy, mint manapság, alig juthatott idejük erre-arra. Amennyire tudom, Denning angol amatőrcsillagász minden éjjel fenn volt, és leste, mikor derült. Ahogy arra Bánfalvi Péter is rámutatozz a 2011-es közgyűlési előadásában (lásd itt: https://www.youtube.com/watch?v=1zbTXez5ORE), telente magyarországon is döbbenetesen sok 1-2 órás felhőlyuk van, amiben akár 5-10 meteor is látszik! Csak ennyi észlelési időért legtöbbünk nem megy ki fagyoskodni - Denning kiment. Talán ezért fedezett fel annyi meteorrajt. Egyébként pár éve a WGN-ben megjelent egy kb. 10-15 oldalas cikk denning életéről és munkásságáról. Ha valaki kivonatolná ezt magyar nyelvre, ami a VEGA-ban megjelenne, akkor szívesen elküldöm neki a cikket. De egyébként érdekes, hogyan is kezdődött a meteorcsillagászat (Konkolynak a legjobb meteoros évei az 1870-es évekre esnek): Az ADS-adatbázisban több, mint kétmillió cikket, könyvet őriznek elektronikus formában (vagy legalább a címüket, szerzőkük és kiadójuk nevét). Ránéztem, hány publikáció tartalmazta címében a "meteor" szót: 1800-1850 között: 19 db / 50 év = 0,38 meteoros cikk/év1850-1860: 14 db / 10 év = 1,4 m. c./ é.1860-1870: 131 db / 10 év = 13,1 m. c. é.1870-1880: 325 db / 10 év = 32,5 m. c. / é.1880-1890: 436 db / 10 év = 43,6 m. c. / é.1890-1900: 401 db / 10 lv = 40,1 m. c. / é. Érdekesség kedvéért három évtized hasonló adata a 20-21. századból: 1920-1930: 337 db / 10 év = 33,7 m. c. / é.1970-1980: 1778 db / 10 év = 177,8 m. c. / é. (vagyis gyakorlatilag valaki kétnaponta olvashatott valami cikket már meteorokról!)2004-2014: 2265 db / 10 év = 226,5 m. c. / é. (vagyis minden munkanap egy szakcikket kellene elolvasni a meteorokról, ha valaki 100%-ban követné a szakirodalmat, és egy cikk akár 10-40 oldal terjedelmű is lehet!) Látható, hogy Konkoly jól időzítve olyan témával kezdett el foglalkozni, ami akkoriban nőtt ki hirtelen a "majdnem semmiből", vagyis akkoriban hirtelen divatos, új tudományos területté vált. Az 1860-as években a meteorcsillagászat hirtelen elburjánzását alapvetően a perseidák - azt hiszem - 1861. évi és a leonidák hatalmas, óránként több zízezeres ZHR-jű 1866. évi kitörése okozta, Konkoly pedig 1871 körültől foglalkozott csillagászattal. Egyébként szintén akkoriban kezdődött a spektroszkópia, vagyis a színképelemzés bevezetése is a csillagászatba. Konkoly ebben is részt vett, ezt is művelte, vagyis: az új, fejlődő, nemzetközileg is divatos tudományos irányzatokba kapcsolódott be, tehát naprakész volt, ezért tudott nemzetközileg is jelentőset alkotni (minden újdonság kezdetén könnyebb jelentőset alkotni, ez is tény). Lehet ez akár példa is... Vagy talán mások el voltak foglalva az akkor már 10-20-30 éve folytatott tudományos projektükkel, nem akartak belekapni egy abszolúte új témába, és ezért hagyták az egészet az újonnan jöttekre? (Van ilyen is a tudomámnyban...! És ez nem feltálenül negatívum, hiszen egy-egy gondolat véghezviteléhez gyakran egy élet sem elég, tehát ha állandóan másba kapsz bele, semmit nem fejezel be! Azt is tudni kell, mikor kell váltani témát.) S vajon a jó Jenniskens azért, hogy "rámutatott arra, hogy a Vénuszon a KCG-k sokkal nagyobb tűzgömbtevékenységet okoznak, mint a Földön!" - nem érdemelne legalább egy IgNobel-díjat? Jelölheted... Kivánvsi vagyok, megkapná-e! De nemrég írtam le egy megjelenés előtt álló könyvfejezetbe, hogy amatprük jó felbontású kamerákkal, jó (nyugodt légkörű) észlelőhelyről, amikor a Vénusz fázisa 50%-osnál kisebb, a Vénusz éjszakai oldalán elméletben nagy nagyításnál észlelhetnék az ott felvillanó, nagyon fényes tűzgömböket. Az ötlet nem az enyém, Tóth Imre is emlegette már a 2000-es vagy 2002-es zalaegerszegi meteoros találkozón, itt elérhető előadásának az anyaga: http://www.vcse.hu/konyvtar/Cikkek/tothi.pdf . (Egyébként egy orosz egyszer kapott IgNobelt a békák mágneses reptetéséért, aztán igazi fizikai Nobel-díjat a grafénrétegek előállításáért, szóval a kettőhöz szükséges személyiség néha nem is áll olyan messze egymástól :-) De ez abszolúte más téma, mint a KCG-k és a meteorok felfedezése.) Üdv,Szilárd
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20140829/181445b2/attachment.html>