[VCSE-LevLista] WG: Szombati Nap - digitálisan

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Szervusztok!

Nem akartam beleszólni, amíg az első hozzászólás mástól nem érkezett be, nehogy elbátortalanítsak bárkit is. Testvériség ide vagy oda, nem tudtam róla, nem beszéltünk róla, hogy Ákos írni fog és mit. Én kiváncsi vagyok a véleményekre, ezért bátorítok mindenkit, hogy írja meg, mit gondol a kérdésről.

"A napfoltoknak, fáklyáknak, megvan a tipikus szerkezete. Ha a légköri
viszonyok messze nem az ideálisak az észlelés alapján, némi rutinnal meg
lehet olyannak rajzolni a foltot amilyen lenne  ideális esetben. "

Amint Tamás rámutatott, észleléseinket torzítják a körülmények. A kis távcsőátmérő befolyásolja a felbontóképeséget, a határmagnitúdót, a fotóknak van alapzajuk, a légkör rontja a felbontóképességet stb. Vagyis eleve nem észlelhetjük az ideális képet, noha természetesen ezt akarjuk látni. Észleléseinknek tehát van egy korlátja. Tamás, akárcsak más amatőrök és profik, ezektől a korlátoktól akar megszabadulni. Van olyan korlát, amitől új távcső vásárlásával megszabulhatunk. Pl. az átmérő növelésével növelhetjuk a határmagnitúdót, jobb helyre költözéssel az égbolt sötétsége nő (kontraszt nő), stb. Más zavaró tényezőket azzal csökkenthetünk, hogy pl. a légkör vagy a műszer torzítását előzetesen (pl. adaptív optika) vagy utólagosan (lucky imaging) csökkentjük. 
(Luckz imaging-nél több tízezer rövid expozíciós idejű képet készítünk, és ezek közül kiválogatjuk azt a pár százat, amikor a légköri turbulenciák a legkisebbeke voltak, és ezért a legélesebb képeket kapjuk, és csak ezeket aduk össze. Ezt a technikát pl. Preczlik Gábor alkalmazza, és ez egy korrekt eljárás, itt van egy szép Jupiter-sorozata: http://vcse.hu/jupiter_preczlik_2012jan31.html ).

Hiába törünk át pár korlátot, az észleléseknek azonban ekkor is maradnak korlátaik, még ha az űrbe megyünk is (pl. felbontóképesség, amit  atávcsőátmérő meghatároz, és ez semmilyen más módon nem növelhető, csak nagyobb távcsővel).

Vannak egyéb, utólagos eljárások is, amikor idealizáljuk a megfigyelést. Tamás jól mutatott rá, hogy az észlelésekből el kell távolítani a megfigyelési körülményeket, hogy ideális megfigyelési körülményeket teremtsünk. Nos, pl. a meteoroknál tudjuk, hogy a HUVCSE01 csak kb. az égbolt egyötödét észleli, ezért az általa észlelt valós meteorszám az észlelt szám ötszöröse lehet. De: ez a felszorzás tartalmaz némi bizonytalanságot, hiszen ehhez az kellene, hogy mindenhol egyforma valószínűséggel tűnnek fel a meteorok. Ezt előbb meg kell vizsgálni.

A kérdés tehát nem az, hogy Tamás célja rossz-e. A célja helytálló! A kérdés módszertani: vajon az általa alkalmazott eljárás megfelelő-e az idealizált kép helyreállításához?

Szerintem nem (és itt kapcsolódok Ákos véleményéhez).

Ugyanis egy másik távcsőhöz idealizálja a képet, és nem a légköri zajforrásait szűri ki.

Ha ugyanis az észlelt adatokat ígazitjuk a más forrásból elképzelt látványhoz, az bizony nem helyes. Az észlelés a megfigyelt tények rögzítése. Honnét tudod, hogy ha a SOHO-nál precízebb műszert használsz, akkor mi lesz az észlelési tény? Netán a SOHO képeit alakítod majd olyanra? Hogyan mondhatja valaki azt, hogy "ilyennek látta a 20 cm-esben?". Mert nem ilyennek látta, hanem ilyennek idealizálta fel!

És tulajdonképpen akkor minek távcsőbe nézni? Teljesen felesleges felhasználni a dolgot, hiszen veszel egy idealizált képet vagy egy műholdas képet, és lerajzolod. Kár 250 ezer forintot kiadni egy műszerért, ami által adott képet tulajdonképpen nem is tartasz jónak, és végeredményeben nem is használod fel.

Egyébként is: mihez tupírozod fel? Mi lesz, ha lesz az űrben egyszer egy 1 km átmérőjű ártávcsövünk, és egyenkénti csillagokra bontva látjuk majd a legtávolabbi galaxist? Akkor egy 25 cm-essel készített mélyég-észlelést nem a HST áltak észlelt spirálkarokra tupírozzuk fel, hanem majd arra? És ha még nagyobb műszerünk lesz, akkor majd egy egymilliárd fényévre lévő spirálgalaxisok egyenkénti csillagaira rárajzoljuk a csillagfoltokat is, mert bár a 13 cm-esben nem látszanak, olyannak kell lennie? Vagy  napon akkor már a granulcáió mikroszerkezetét is látod? De akkor miért nem olyanra rajzolod fel már rögtön most???? Hiszen ideális esetben OLYANNAK kellene lennie, tehát a rajzod már most sem az ideális eset.

Összességében azt gondolom, hogy a használt rajzolási eljárás (amatőr)csillagászatilag nem helyes annak érdekében, hogy a légköri zaj hatását kiszűrje, helyette valami olyan idealizmust hoz létre, amit az adott távcső nem tud megadni, és ami nem is létezik, meg amihez nem is kell távcső. Szerintem inkább használj lucky imaginget, és az így kapott képet rajzold le!

Üdv,
Szilárd