<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Sziasztok!<br>
<br>
Egy magyar csillagásszal kevesebb van: elment Nagy Sándor, a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) nemrég nyugalmazott munkatársa, csillagász és amatőrcsillagász egy személyben, egyetemi óraadó tanár (főleg szférikus csillagászatot oktatott - nekem
is). Valaha ő szervezte a magyar amatőrcsillagászok változós megfigyeléseit (1960-as, 1970-es évek fordulóján - Felső Géza bácsi biztosan kapcsolatban volt vele). Alább a KGO oldaláról idemásolt nekrológ (Frey Sándor tollából).<br>
<br>
Üdv,<br>
Sz.<br>
<br>
<p><strong>Dr. Nagy Sándor (1945-2011) </strong>Életének 66. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Nagy Sándor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának (KGO) nyugalmazott munkatársa. Nagy Sándor a budapesti
Piarista Gimnáziumban érettségizett 1964-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus-csillagász szakán szerzett diplomát 1969-ben. Az egyetemi doktori címet 1982-ben nyerte el a fotografikus asztrometria témájában végzett kutatásaiért. Szakmai pályafutását
Baján, az MTA Csillagvizsgáló Intézet megfigyelőállomásán kezdte, ahol egy akkoriban új és korszerű szakterülettel, a műholdak optikai megfigyelésével foglalkozott. A penci obszervatórium alapításától (1973) kezdve a FÖMI munkatársa. A KGO-hoz ezután is mindvégig
hűséges maradt: az obszervatórium 1976-os megnyitásától kezdve egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. Ahogy a kozmikus geodéziai mérési technika fejlődött, úgy kapcsolódott be ő is egyre újabb kutatási feladatokba: a fotografikus műholdmegfigyelések
után a stelláris háromszögelésbe, majd a rádiós elven működő műholdas helymeghatározásba. Foglalkozott többek közt asztrometriával, a csillagászati időméréssel, a rádióhullámok légköri terjedésének elméletével, a Föld forgásával. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
asztrometriát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen geodéziai csillagászatot tanított. Eközben gondozta az obszervatórium könyvtárát, szervezte az intézeti szemináriumokat. Mindig számíthattunk rá, a tanácsaira, a véleményére: pontos volt és
segítőkész. Abban a fájóan kevés nyugdíjas évben, ami megadatott neki, továbbra is rendszeresen eljárt közénk. Elmélyült egy-egy kutatási témában, előadásokat tartott. Akik megismerhették, bizonyára sosem fogják elfelejteni személyiségét. Emléke leginkább
mégis abban a közegben él majd tovább, generációkon át, ami mindennél fontosabb volt számára: a családjában.</p>
</div>
</body>
</html>