<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">2011. június 19.<br>
<a href="http://www.vcse.hu/" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>
<a href="http://apod.nasa.gov/apod" target="_blank">http://apod.nasa.gov/apod</a><br>
<br>
A szerelem görög istenéről, Eros-ról elnevezett (433) Eros kisbolygó felszíne a mai kép. Ez volt az elsőként felfedezett olyan kisbolygó, amelyik a Mars pályáján is belülre kerül (1898. augusztus 13-án fedezte fel Carl Gustav Witt).<br>
<br>
A NEAR (magyarra talán legjobb lenne úgy fordítani: "Közelség" vagy "Közel", de talán irodalmibb lenne a "Megközelítő") űrszonda 2000-ben, illetve 2001-ben az Eros körül keringett, és a fenti képet a kisbolygótól 50 km távolságból készítette. Meglehetősen szokatlan
anyag: regolit borítja a kisbolygó egyik kráterének belsejét. Ez a regolit számos kutatás tárgya felfedezése óta. Elképzelhető, hogy sok-sok kisebb objektumnak ebbe az alig 17 km-es átlagos sugarú kisbolygóba való becsapódása hozta létre a felszínén található
regolitot. A képen a regolit a mindenfelé megtalálható barnás színű képződmények, amelyeket a napszél és a mikrometeoritok becsapódása alakított. A fehér területekről azt gyanítják, hogy valamiért kevesebbet változtak kémiailag, mert kevesebb sugárzás érte
a napszéltől. <br>
<br>
Jövő hónapban, 2011. júliusában a NASA Dawn (Hajnal) elnevezésű űrszondája a főövbeli hatalmas (4) Vesta kisbolygót fogja meglátogatni, és pályára is fog állni körötte. A Vesta-ról (is) származó földi meteoritokról 2004-ben Bedő Veronika tartott előadást az
egyik VCSE-közgyűlésen (letölthető innét: http://www.vcse.hu/konyvtar/Eloadasok/bedovera.ppt)<br>
<br>
-----<br>
Nyári tábor: 2011. július 31-augusztus 6.<br>
</div>
</body>
</html>