<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">2011. szept. 24.<br>
<a href="http://www.vcse.hu/" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>
<a href="http://apod.nasa.gov/apod" target="_blank">http://apod.nasa.gov/apod</a><br>
<br>
A déli tengerek sok-sok szigete közül az egyikről ilyennek lehet látni az égboltot a fák felett. A Tejút a déli égről sokkal ragyogóbban néz ki, mint az északiról. Ennek oka, hogy a Föld pályasíkja nem esik egybe a Tejútrendszer pályasíkjával, és a Naprendszer
 is jónéhány tucat fényévvel északabbra van a Tejútrendszer szimmetriasíkjától. A két effektus eredőjeként a Tejútrendszer centruma -30 fokos deklinációnál látszik, azaz Magyarországról nézve (amely az északi, azaz +47 fokos szélességi kör környékén terül el),
 soha nem emelkedik 12-13°-nál magasabbra a horizont fölé. Ez bizony nem sok. Bezzeg a déli féltekéről jó magasan látszik a Tejút gazdag centruma, a déli szélesség 30-ik fokáról nézve van a zenitben! Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb csillagászati műszerei
 közül jó néhányat igyekeztek ehhez a szélességi körhöz közel telepíteni. Az időjárási, csillagászati, és egyéb (pl. politikai rendszer biztonsága... mégse jó polgárháborús övezetben csillagászkodni) szempontok alapján például a 4 db 8 m-es távcsőből álló VLT-rendszert
 a chilei Paranal-hegyre, a déli szélesség 24°-ra telepítették. Mivel ezek a távcsövek hatalmas tömegük miatt nem parallaktikus, hanem azimutális szerelésűek, még kedvező is, hogy nem pontosan a D. 30° szélességi körön vannak. Ugyanis az azimutális szerelésű
 távcsövet végtelen szögsebességgel kellene forgatni, amikor a zenitre néz, ami lehetetlen - ezért az azimutális szerelésű távcsövekkel éppen a zenit néhány fokos környékét nem lehet észlelni!<br>
<br>
A mellékelt képen a fiatal, és akár 12-13 milliárd éves öreg csillagokat is tartalmazó Tejút látszik egy déli szigetről. A kép készítője a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgálótól az "Az év csillagászati fotósa 2011" kitüntető címet kapta.
<br>
<br>
</div>
</body>
</html>