<div>Hege, részletesen elolvastam a leveleket.</div>
<div>Régebben találni véltem meteoritot és az említett weblapokkal megállapíthattam, hogy nem volt az.</div>
<div>Ásványokat általában nem lehet normál eszközökkel fűrészelni és vannak nekem is "törhetelen ásványaim", amit kilós kalapáccsak is max. csorbítani lehet. Ezekről máig nem tudom, hogy pontosan mik is.</div>
<div><br>Nagyon érdekesnek tartom ezt az egész témát! Örülnék neki, ha sikerülne pl. a PTE segítségével kideríteni a valóságot, hogy mesterésges-hulladék vagy ásvány vagy űrszemét vagy valami általunk nem ismert dolog.</div>
<div> </div>
<div>Üdv,</div>
<div>Norbi</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>2011/12/28 <span dir="ltr"><<a href="mailto:hege@electra.bajaobs.hu">hege@electra.bajaobs.hu</a>></span><br></div>
<div class="gmail_quote">
<blockquote style="BORDER-LEFT:#ccc 1px solid;MARGIN:0px 0px 0px 0.8ex;PADDING-LEFT:1ex" class="gmail_quote">Sziasztok!<br><br>Valóban egyet értek a konklúzióval: metallurgiai labor kell (első fokon),<br>ugyanis ásványtanászok legfeljebb annyit fognak megállapítani, hogy ez nem<br>
hozzájuk tartozó dolog... Amúgy örvényelhetünk itt magunkban,<br>értelmetlenség.<br><br>Norbi, egyfelől statisztikai dologra is gondolj, amikor "hit" kérdést<br>csinálsz belőle: TÖMEGÉVEL hullanak alá az űrszemét dolgok. Sokkal több,<br>
mint amennyi természetes meteoritot mi képesek vagyunk megtalálni! Úgyhogy<br>amikor valaki talál valamit, ami nem abba a környezetbe való, ahol meg-<br>találta, akkor előfordulási valószínűség szerint az alábbi sorrend áll fenn:<br>
<br>1. valami mesterséges (ipari hulladék, ércfeldolgozási-öntvénykészítési<br> maradvány), ami valamilyen úton-módon odakerült: valaki elejtette,<br> kocsiról leesett, stb. stb. stb. amit többnyire a szegényes fantázia<br>
ki se tud adni, a legelképesztőbb hülye dolgok is előfordulnak (tapasz-<br> talatból mondom, csesztem el órákat-napokat ilyen nyomozással, most is<br> van nálam 2 ilyen minta, amit behoztak). Tényleg nézd át a Szilárd által<br>
javasolt honlapot, ott írnak ilyenekről.<br><br>2. ha mégis valóban égből hullott, akkor 98% űrhulladék, ill. repülőgépről<br> leesett valami<br><br>3. bármi egyéb akármi (régészeti tárgyú dolog, ill. speciális ritka kőzet-<br>
ásvány-kristály-stb.)<br><br>4. meteorit (a sor legvégén, legkisebb valószínűséggel)<br><br>Nekem van egy üveg pezsgőm rá, hogy űrhulladék (kérlek, nézd meg a bajai<br>fotót is, amit alkalmam volt tüzetesen megvizsgálni - DETTÓ SZINTE UGYANAZ!<br>
<br>De szeretném a hír eredeti felröppentőjét viszontlátni a levlisten, hogy<br>írjon arra a kérdésre-kérésre, hogy a PTE lézer ablációs labor számára<br>hajlandóak-e kölcsönadni...<br><br>Norbi! talán az is elkerülte figyelmedet, hogy már fűrészelni is próbálták.<br>
És nem ment. Gondolom, akkor megpróbálták széthasítani is (kalapács, véső<br>stb. felhasználásával) - gondolom ez sem sikerült, noha ha kőzet-ásvány,<br>stb. lenne, szépen szét lehetne törni, minthogy valószínűleg nem gyémánt...<br>
:-) Ez bizony egy frankó szerkezeti anyag. Hogy a "kristályosodás"-szerű<br>kinézetű dolog mi lehet a szélénél... nemtom. Én is gyűjtöttem kristályokat,<br>ásványokat. Annyit megtanultam: fotóról SZINTE SEMMIT nem szabad mondani...<br>
<br>Túlzottan ne izguljatok fel... hamarosan egyre több ilyet fogtok találni,<br>1 éven belül kezdenek leérkezni a pár éve lelőtt kínai műhold szanaszét-<br>szóródott többmillió darabjai (mostanra bármely szélességi és hosszúsági<br>
kör mentén eshetnek, mert a pályaelem-változások miatt beterítették az egész<br>Föld környezetét), meg a rendszeres ISS kanosszajárásból is rengeteg darab<br>szóródik szét (nem beszélve az űrállomás-építés elszórt diribdarabjairól).<br>
És örülhetünk, ha nem a fejünkre fognak potyogni.<br><br>;-)<br><br>Na üdv: Hege<br><br> Na üdv: Hege<br>
<div class="HOEnZb">
<div class="h5"><br><br>> Hozzá szeretnék szólni a témához, bár nem vagyok szakértője. Nem biztos,<br>> hogy szakszerűen magyarázom el azt amire gondolok. Régen egy ideig<br>> ásványokat és kőzeteket gyűjtöttem, de ma már nem foglalkozom vele.<br>
> Az első fényképen látni, hogy legalább az egyik oldalán természetes<br>> eredetre utaló alakzatok láthatók.<br>> Mintha azok kristályok lennének. Akármik is legyenek azok az alakzatok,<br>> nem<br>> hiszem, hogy mesterséges úton keletkezett volna, azaz űrszemét lenne.<br>
> Jó lett volna, ha egy vonalzót is raktatok volna a fényképekre, hogy<br>> mérethelyesen el tudjuk képzelni a darabot. Olykor már a darab méretéből<br>> is<br>> lehet következtetéseket levonni.<br>> A külső fémes csillogás a többi oldlán véleményem szerint nem csak a<br>
> felizzás-olvadástól keletkezhet.<br>> Az ásványok és közetek természetes folyamatok során is felvehetnek egy<br>> ilyen felületi réteget.<br>> Sok fajta fémet tartalmazó ásvány létezik és nem feltétlenül mágnesesek.<br>
> Olykor folytonos egész darabot képeznek és nem látszik az alapkőzet.<br>><br>> Javaslom, hogy vidd el a követ egy egyetem geológiai vagy metallurgiai<br>> laborjába, ahol percek alatt megmondják mi az. Ott állsz végig a kő<br>
> mellett<br>> és nem fogják megrongálni. Egy fémtani laborban a fémes felület<br>> összetételéről tudnak felvilágosítást adni. Anyagvizsgáló mikroszkóp alá<br>> berakják, belepillantanak és esetleg kamerával számítógépen meg is<br>
> jelenítik neked. Én is elvittem a SZE anyagvizsgáló laborjába a<br>> meteoritomat és a tektitemet is. Ráérős pillanataikban szívesen segítenek<br>> érdekességekben a laborok munkatársai.<br>><br>> Hol találta a haverod a követ, milyenek voltak a körülmények?<br>
><br>> Üdv,<br>> Norbi<br><br><br></div></div></blockquote></div><br>