Holnapra talán tudok választ adni, a rokonon múlik, de szinte biztos, hogy kölcsönadja vizsgálatra!<br><br><div class="gmail_quote">2011/12/28  <span dir="ltr"><<a href="mailto:hege@electra.bajaobs.hu">hege@electra.bajaobs.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Sziasztok!<br>
<br>
Valóban egyet értek a konklúzióval: metallurgiai labor kell (első fokon),<br>
ugyanis ásványtanászok legfeljebb annyit fognak megállapítani, hogy ez nem<br>
hozzájuk tartozó dolog... Amúgy örvényelhetünk itt magunkban,<br>
értelmetlenség.<br>
<br>
Norbi, egyfelől statisztikai dologra is gondolj, amikor "hit" kérdést<br>
csinálsz belőle: TÖMEGÉVEL hullanak alá az űrszemét dolgok. Sokkal több,<br>
mint amennyi természetes meteoritot mi képesek vagyunk megtalálni! Úgyhogy<br>
amikor valaki talál valamit, ami nem abba a környezetbe való, ahol meg-<br>
találta, akkor előfordulási valószínűség szerint az alábbi sorrend áll fenn:<br>
<br>
1. valami mesterséges (ipari hulladék, ércfeldolgozási-öntvénykészítési<br>
   maradvány), ami valamilyen úton-módon odakerült: valaki elejtette,<br>
   kocsiról leesett, stb. stb. stb. amit többnyire a szegényes fantázia<br>
   ki se tud adni, a legelképesztőbb hülye dolgok is előfordulnak (tapasz-<br>
   talatból mondom, csesztem el órákat-napokat ilyen nyomozással, most is<br>
   van nálam 2 ilyen minta, amit behoztak). Tényleg nézd át a Szilárd által<br>
   javasolt honlapot, ott írnak ilyenekről.<br>
<br>
2. ha mégis valóban égből hullott, akkor 98% űrhulladék, ill. repülőgépről<br>
   leesett valami<br>
<br>
3. bármi egyéb akármi (régészeti tárgyú dolog, ill. speciális ritka kőzet-<br>
   ásvány-kristály-stb.)<br>
<br>
4. meteorit (a sor legvégén, legkisebb valószínűséggel)<br>
<br>
Nekem van egy üveg pezsgőm rá, hogy űrhulladék (kérlek, nézd meg a bajai<br>
fotót is, amit alkalmam volt tüzetesen megvizsgálni - DETTÓ SZINTE UGYANAZ!<br>
<br>
De szeretném a hír eredeti felröppentőjét viszontlátni a levlisten, hogy<br>
írjon arra a kérdésre-kérésre, hogy a PTE lézer ablációs labor számára<br>
hajlandóak-e kölcsönadni...<br>
<br>
Norbi! talán az is elkerülte figyelmedet, hogy már fűrészelni is próbálták.<br>
És nem ment. Gondolom, akkor megpróbálták széthasítani is (kalapács, véső<br>
stb. felhasználásával) - gondolom ez sem sikerült, noha ha kőzet-ásvány,<br>
stb. lenne, szépen szét lehetne törni, minthogy valószínűleg nem gyémánt...<br>
:-) Ez bizony egy frankó szerkezeti anyag. Hogy a "kristályosodás"-szerű<br>
kinézetű dolog mi lehet a szélénél... nemtom. Én is gyűjtöttem kristályokat,<br>
ásványokat. Annyit megtanultam: fotóról SZINTE SEMMIT nem szabad mondani...<br>
<br>
Túlzottan ne izguljatok fel... hamarosan egyre több ilyet fogtok találni,<br>
1 éven belül kezdenek leérkezni a pár éve lelőtt kínai műhold szanaszét-<br>
szóródott többmillió darabjai (mostanra bármely szélességi és hosszúsági<br>
kör mentén eshetnek, mert a pályaelem-változások miatt beterítették az egész<br>
Föld környezetét), meg a rendszeres ISS kanosszajárásból is rengeteg darab<br>
szóródik szét (nem beszélve az űrállomás-építés elszórt diribdarabjairól).<br>
És örülhetünk, ha nem a fejünkre fognak potyogni.<br>
<br>
;-)<br>
<br>
Na üdv: Hege<br>
<br>
                                       Na üdv: Hege<br>
<div class="HOEnZb"><div class="h5"><br>
<br>
> Hozzá szeretnék szólni a témához, bár nem vagyok szakértője. Nem biztos,<br>
> hogy szakszerűen magyarázom el azt amire gondolok. Régen egy ideig<br>
> ásványokat és kőzeteket gyűjtöttem, de ma már nem foglalkozom vele.<br>
> Az első fényképen látni, hogy legalább az egyik oldalán természetes<br>
> eredetre utaló alakzatok láthatók.<br>
> Mintha azok kristályok lennének. Akármik is legyenek azok az alakzatok,<br>
> nem<br>
> hiszem, hogy mesterséges úton keletkezett volna, azaz űrszemét lenne.<br>
>  Jó lett volna, ha egy vonalzót is raktatok volna a fényképekre, hogy<br>
> mérethelyesen el tudjuk képzelni a darabot. Olykor már a darab méretéből<br>
> is<br>
> lehet következtetéseket levonni.<br>
> A külső fémes csillogás a többi oldlán  véleményem szerint nem csak a<br>
> felizzás-olvadástól keletkezhet.<br>
> Az ásványok és közetek természetes folyamatok során is felvehetnek egy<br>
> ilyen felületi réteget.<br>
> Sok fajta fémet tartalmazó ásvány létezik és nem feltétlenül mágnesesek.<br>
> Olykor folytonos egész darabot képeznek és nem látszik az alapkőzet.<br>
><br>
> Javaslom, hogy vidd el a követ egy egyetem geológiai vagy metallurgiai<br>
> laborjába, ahol percek alatt megmondják mi az. Ott állsz végig a kő<br>
> mellett<br>
> és nem fogják megrongálni. Egy fémtani laborban a fémes felület<br>
> összetételéről tudnak felvilágosítást adni. Anyagvizsgáló  mikroszkóp alá<br>
> berakják, belepillantanak és esetleg kamerával számítógépen meg is<br>
> jelenítik neked. Én is elvittem a SZE anyagvizsgáló laborjába a<br>
> meteoritomat és a tektitemet is. Ráérős pillanataikban szívesen segítenek<br>
> érdekességekben a laborok munkatársai.<br>
><br>
> Hol találta a haverod a követ, milyenek voltak a körülmények?<br>
><br>
> Üdv,<br>
> Norbi<br>
<br>
<br>
<br>
</div></div></blockquote></div><br>