
<html dir="ltr">

<head>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>

</head>

<body ocsi="0" fpstyle="1">

<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">2011. jan. 10.<br>

http://apod.nasa.gov/apod<br>

<a href="http://www.vcse.hu/" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>

<br>

Ma este 20 órától Virtuális Csillagászati Klub-összejövetelt tartunk skype-on, a csizmadia.szilard skype-felhasználóval kell felvenni a kapcsolatot. Témák: magashelyi szabadszemes égbolt-észlelések + a 2012. év csillagászati jelenségei.<br>

<br>

A mai mellékelt képen a felsõ fényes, ragyogó csillag a Regulus. A Regulus közvetlen közelében, tõle balra lefelé látható a kísérõcsillaga, merthogy a Regulus egy kettõscsillag (sõt, négyescsillag). Alatta a csillagokra bontott elliptikus, sárgásbarna folt

 a Leo I törpegalaxis. A kettõ látszó távolsága még egy 1 fok sincs az égbolton. A Leo I a Lokális Galaxiscsoport tagja. ugyanannak, amelyiknek az Androméda-galaxis és a mi Tejútrendszerünk is tagja. A Leo I távolsága 800 000 fényév, és a mi Tejútrendszerünk

 körül, aféle "holdként" kering; a Regulus távolsága a Földtõl csak 75 fényév. <br>

<br>

A Leo I fényessége 11,2 magnitúdó, mérete 10x7 ívperc, emiatt könnyen észlelhetõ galaxis lenne 5 cm-es vagy nagyobb amatõr távcsõvel, és a Regulus közelsége okán könnyû is lenne megtalálni mindenféle számítógépes vezérlés nélkül. Ám éppen a Regulus közelsége

 miatt nehéz észlelni: a Regulus annyira fényes, hogy mellette elveszik fényében ez a halvány galaxis. Csak 1950-ben fedezték fel emiatt egy 120 cm-es távcsõvel készült fotográfián, és csak 1990-ben sikerült elõször vizuálisan is észlelni.<br>

</div>

</body>

</html>