<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">
<h3><span style="font-weight: normal;">Az utóbbi időkben újonnan elnevezett kisbolygóelnevezések közül készült ez a válogatés.</span><br>
</h3>
<h3>(Sorszám) Név / ideiglenes jelölés<br>
</h3>
<h3>Felfedezés és indoklás<br>
</h3>
<p><br>
</p>
<h3>(95954) Bayzoltán = 2003 QQ29<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p class="MsoNormal">Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 23-én Piszkéstetőn. A 19,5 magnitúdós kisbolygót egy hónapig sikerült követniük, majd miután 2004-ben újra megtalálták, egy 1982-ben Ausztráliában készült fotólemezen is
nyomára akadtak. A 6-7 km átmérőjű kisbolygó háromszor messzebb kering a Naptól, mint bolygónk, keringési ideje 5,42 év, pályahajlása meglehetősen nagy, 22 fok. A 2004-ben megsorszámozott kisbolygót Bay Zoltán (1900-1992) fizikusról nevezték el, akinek többek
között a fotoelektron-sokszorozót és a méter fénysebességre alapozott definícióját is köszönhetjük. Az Egyesült Izzó műszaki igazgatójaként egy népes csapatot vezetve 1946. február 6-án az elsők között kaptak radarvisszhangot a Holdról. Később az Egyesült
Államokba emigrált, ahol a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban dolgozott majd' két évtizeden keresztül.</p>
<p class="MsoNormal" align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo1.gif" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" height="472" border="0" width="346"></p>
<p class="MsoNormal" align="center"><em>A holdradar az Egyesült Izzó tetején 1946-ban</em>.<br>
</p>
<br>
<h3>(114659) Sajnovics = 2003 FJ7<br>
</h3>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel ezt az 1-2 km átmérőjű kisbolygót 2003. március 28-án. A 19,5 magnitúdós égitestet csak egy hétig sikerült követni, de szerencsére 2004-es ismételt megtalálása után is megmaradt magyar felfedezésűnek. Később az 1999-es és
2001-es szembenállásáról is sikerült archív adatokat kimérni, így 2005 októberében megkaphatta sorszámát. A 3,58 éves keringési idejű, a Naptól 2,34 CsE-re keringő kisbolygó Sajnovics János (1733-1785) jezsuita szerzetes nevét viseli, aki elsőként támasztotta
alá tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát. Ezekre a kutatásokra Hell Miksa kísérőjeként nyílt módja, akivel az 1769 júniusi Vénusz-átvonulás megfigyelésére utaztak az Észak-Norvégia partjainál található Vardø szigetére.<br>
</p>
<br>
<h3>(115059) Nagykároly = 2003 RJ8<br>
</h3>
<p class="MsoNormal">Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta azonosította ezt a 20 magnitúdós kisbolygót 2003. szeptember 5-én Piszkéstetőn. A felfedezés elismeréséhez szükség volt a gyors munkára is, mivel az ezt megelőző két hajnalon Wolf Bickel német amatőrcsillagász
már lefotózta az égitestet, ám pár napot késlekedett a pozíciók kimérésével, így az adataikat előbb beküldő magyar csillagászoké lett a kisbolygó. A 4-5 km-es égitest 5,21 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos távolsága pontosan háromszorosa bolygónkénak. Elnevezése
Nagy Károly (1797-1868) matematikus, csillagász, ismeretterjesztő emlékét őrzi, aki 1847-ben kezdte építeni jól felszerelt csillagvizsgálóját Bicskén. A szabadságharc utáni megtorlások sajnos hamar véget vetettek a tudományról szőtt álmoknak, a csillagvizsgálónak
ma már csak az erősen romos tornya áll.<br>
</p>
<br>
<h3>(115254) Fényi = 2003 SF158<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p class="MsoNormal">Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. szeptember 22-én hajnalban 19 magnitúdós fényességnél. A 4,53 éves keringési idejű, 3-4 km átmérőjű kisbolygó 2005-ben kapta meg sorszámát, de 15 fokos pályahajlása miatt 2006 óta
nem észlelték. Az égitestet Fényi Gyula (1845-1927) jezsuita csillagászról nevezték el a felfedezők, aki elsősorban három évtizedet átívelő napmegfigyeléseivel szerzett világhírnevet, de 1885 és 1913 között a kalocsai csillagvizsgálót is igazgatta. Különösen
a protuberanciák viselkedése izgatta, páratlanul pontos megfigyelései közben arra is rájött, hogy ezek előfordulása összefüggést mutat a napfoltok számával.</p>
<p class="MsoNormal" align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo2.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="275" border="0" width="380"></p>
<p class="MsoNormal" align="center"><em>Protuberanciák rajza Fényi Gyula eredeti észlelőnaplójában.</em><br>
</p>
<br>
<h3>(121817) Szatmáry = 2000 AP246<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezte fel 2000. január 2-a hajnalán 18,5 magnitúdós fényességnél, de a megerősítő megfigyeléseket már külhoni obszervatóriumból végezték. A meglehetősen elnyúlt, a Naptól 2,6 és 3,8 CsE közötti távolságban húzódó pályán
járó 5-6 km átmérőjű égitestet csak 2004-ben sikerült újra megtalálni. Mivel ezután 2001-es archív felvételeken is meglelték nyomát, a 2006-os szembenállás után megkaphatta sorszámát. Nevét a Szegedi Tudományegyetemen folyó csillagászati oktatás atyjáról,
Szatmáry Károly tanár úrról kapta, akinek évtizedes állhatatos munkája nyomán csillagászok, fizikusok és földtudósok serege ismerkedett meg a csillagászattal, kezdhette el e szép tudomány művelését, köztük a két felfedező is. Létrejött a Szegedi Csillagvizsgáló
és egy kisebb megfigyelőállomás a Béke épület tetején, ahol 1996-ban elindulhatott az az észlelőmunka, aminek köszönhetően ismét beindultak hazánkban a kisbolygó-felfedezések.<br>
</p>
<br>
<h3>(126315) Bláthy = 2002 AH130<br>
</h3>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel ez a 3-4 km átmérőjű kisbolygót 2002. január 13-án. A 20 magnitúdós, az ekliptika közelében látszó égitestet azokban a napokban több amerikai program is észlelte, de az új kisbolygó megerősítése először
hazánkból sikerült, így a felfedezést is a magyar kutatóknak ítélték. A 13,1 fok pályahajlású aszteroida 2,6 CsE átlagos távolságban 4,2 év alatt kerüli meg Napunkat. Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) gépészmérnök és feltaláló, az MTA tagja, legjelentősebb találmánya
az 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotott transzformátor volt, de a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is ő találta fel, összesen 96 szabadalom fűződik nevéhez.</p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo3.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="489" border="0" width="330"></p>
<p align="center"><em>Bláthy Ottó a Ganz-gyár legnagyobb turbógenerátorának állórészében 1930 körül. (nol.hu)</em><br>
</p>
<br>
<h3>(128062) Szrogh = 2003 NW5<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. július 6-án. A Tejút sávja előtt látszó, 19,5 magnitúdós kisbolygót csak három napig sikerült követni, a 2004-es újrafelfedezés után mégis a miénk maradt a kisbolygó. Ezt követően a felfedezők a NEAT
1998-as és 2002-es archív képein is kimérték a kisbolygót, amely 2006-os szembenállása után kapta meg sorszámát. Elnevezése Szrogh György (1915-1999) építésznek állít emléket, aki számos "polgári" munkája mellett tervezője volt a Piszkéstetői Obszervatórium
főépületének, valamint a Schmidt-teleszkóp és az 50 cm-es Cassegrain-távcső kupolájának. Ismertebb munkái közé tartozik a Salgótarjáni Művelődési otthon és a Budapest Szálló, ismertebb nevén a Körszálló is.</p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo4.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="390" border="0" width="520"></p>
<p align="center"><em>A Piszkéstetői Obszervatórium főépülete, melynek formája az Oroszlán csillagképet idézi.</em><br>
</p>
<br>
<h3>(133161) Ruttkai = 2003 QE31<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 24-én. A 20 magnitúdós kisbolygót egy hónapig tudták követni, majd a pályaszámítások alapján 1996-os észleléseket is hozzá tudtak kapcsolni. Ezek után a felfedezők a NEAT archívumának 2002-es
felvételein is megtalálták a 3-4 km átmérőjű, 5,2 éves keringési idejű kisbolygó halvány nyomát. Végül a negyedik, 2006-os szembenállása után kapta sorszámát. Nevét Ruttkai Éváról, a háború utáni korszak egyik meghatározó színésznőjéről kapta. A felfedezők
azért ezt az égitestet választották, mert a magyar felfedezések közt az ezt megelőző, 132874-es sorszámú kisbolygó a Latinovits nevet viseli, s így a legendás színészpáros kisbolygói egymás után következnek a listájukban.</p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo5.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="264" border="0" width="466">
<br>
</p>
<h3>(134130) Apáczai = 2005 AP11<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián azonosította 2005. január 3-án készült felvételeken, de a második éjszaka megfigyeléseit már az amerikai LINEAR program készítette. Később kiderült, hogy december közepén már lefotózták, de a felfedezés végül nálunk maradt. Miután februárban
és áprilisban is sikerült megörökíteni Piszkéstetőről, a felfedező a NEAT archívumának 2002-es, majd 2000-es felvételein, végül a második Palomar Sky Survey egyik 1993-as fotólemezén is megtalálta a nyomát. A meglehetősen nagy, 5-6 km-es égitest 5,4 év alatt
kerüli meg a Napot, eléggé elnyúlt (e=0,231) és kibillent (i=14,2 fok) pályáján. Miután 2006-ban sikerült újra megtalálni, meg is kapta sorszámát, majd a jelölésében található AP betűk miatt kapta meg Apáczai Csere János (1625-1659) nevét, akinek az első magyar
nyelvű enciklopédiát, és számos, a korát messze megelőző, haladó gondolatokat tartalmazó filozófiai és pedagógiai írást köszönhetünk. A
<em>Magyar Encyclopaedia</em> első nyomtatott példányát 1655-ben vehette kézbe. </p>
<br>
<h3>(136473) Bakosgáspár = 2005 GB<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. április 1-jén, majd a következő napokban is többször sikerült megfigyelni a 19,5 magnitúdós égitestet, melyet a LINEAR márciusban már többször lefotózott. A viszonylag fényes égitestről az egyel korábbi szembenálláskor
is készültek mérések, illetve ezt is sikerült kimérni a NEAT egyik 2001. márciusi archív képén. Végül a 2006-os nyári megfigyelések után kapott sorszámot, amikor kedvező helyzetének köszönhetően 18,5 magnitúdóig fényesedett. A 2-3 km átmérőjű, 3,9 éves keringési
idejű kisbolygó a tucatnyi exobolygót és számtalan változócsillagot felfedező HATNet program kitalálójáról és vezetőjéről, Bakos Gáspárról kapta nevét, aki 2011-ben kiérdemelte az American Astronomical Society
<em>Newton Lacy Pierce</em> díját.</p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo6.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="373" border="0" width="520"></p>
<p align="center"><em>Bakos Gáspár (jobbra) és Kiss László (balra) egy ráktanyai észlelőtáborba érkezik 1992-ben. Az ifjú diákokból mára elismert kutatók lettek, s most már mindketten egy-egy kisbolygó tulajdonosainak mondhatják magukat. (Sebők György felvétele)</em><br>
</p>
<p></p>
<br>
<h3>(151242) Hajós = 2002 AH11<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Ezt is Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. január 11-én, és ahogy az előző égitestet, ezt is több obszervatóriumból fotózták le nagyjából egy időben, de a magyar felfedezők tudták leggyorsabban megerősíteni az új kisbolygó létezését.
A megtalálásakor 19 magnitúdós, 2-3 km átmérőjű égitest átlagosan 2,8 CsE-re kering a Naptól, de elnyúlt pályája miatt 2,15 CsE-re is megközelítheti azt. Keringési ideje 4,7 év, pályahajlása 6,4 fok. Hajós Alfréd (1878-1955) építészmérnök, gyorsúszó, válogatott
labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, és még ki tudja mi mindennel más, de legfőképpen, mint az első (és második) magyar olimpiai bajnokot ismerjük. Mérnökként legismertebb munkája a Margitszigeti Sportuszoda,
de ő tervezte a Megyeri úti stadiont (ma Szusza Ferenc Stadion) és a debreceni Aranybika Szállót is.
</p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo7.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="441" border="0" width="474"></p>
<p align="center"><em>Hajós Alfréd sportpályafutása bővelkedett eredményekben.</em><br>
</p>
<br>
<h3>(151659) Egerszegi = 2002 YF3<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. december 25-én este, majd négy nappal később sikerült ismét észlelni a 19,5 magnitúdós égitestet. Később december és január elejéről is előkerültek szórvány megfigyelések, majd a NEAT január végi archív képeiről is sikerült
kimérni két pozíciót. Így amikor 2005 nyarán Ausztráliából újra megtalálták, könnyű volt visszavezetni a megfigyeléseket a hazai felfedezéshez. A 2-3 km-es, 4,3 éves keringési idejű és 15,5 fokos pályahajlású kisbolygót minden idők egyik legsikeresebb úszónőjéről,
az öt egyéni számban olimpiai aranyérmet szerző Egerszegi Krisztináról nevezték el. Kétszeres világbajnok, kilencszeres Európa-bajnok, 200 m-es hátúszásban 1991-ben elért világrekordját 16 évig nem tudták megdönteni. 1999-ben jelölték az AIPS évszázad sportolója
szavazásra, 2000-ben a Nemzeti Sport szavazásán az XX. század legjobb magyar női sportolójának választották, 2001 óta a sportági Hírességek Csarnokának tagja.
</p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo8.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="290" border="0" width="430"><br>
</p>
<br>
<h3>(152454) Darnyi = 2005 VS2<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel a 2005. november 3-án, majd az ezt követő héten többször is sikerrel észlelte, például a november 9-ei teljes holdfogyatkozás alatt is. Az ezt megelőző hetekben több amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, de a szórványos
adatok miatt ezek csak felfedezés előtti megfigyelések lettek. Hamarosan 2004-es észlelések is előkerültek, majd 2007-ben és 2008-ban is sikerült megfigyelni. A NEAT archívumából kimért 2001-es pozíciók tették biztossá, hogy 2008-ban megkapja sorszámát. Az
1 km-es, 3,5 éves keringési idejű kisbolygó a magyar felfedezések közt az előző égitest után következik, így elnevezése a közelmúlt másik úszólegendája, Darnyi Tamás előtt tiszteleg, aki négy olimpiai aranyérmével máig a legeredményesebb magyar férfi úszó.
Négyszer nyert világbajnoki, nyolcszor Európa-bajnoki címet, 200 és 400 méteres vegyes úszásban többször megjavította a világ-, illetve az Európa-csúcsot. Ő volt a világon az első úszó, aki 200 méteres vegyes úszásban két percen belüli időt ért el. Nyolc éves
felnőtt pályafutása során soha nem győzték le vegyes úszó számban. </p>
<br>
<h3>(159629) Brunszvik = 2002 BT31<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Ezt a kalandos sorsú kisbolygót a hivatalos adatok szerint Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. január 16-án, ám valójában már három nappal korábban, 13-án lefotózták az égitestet. Csakhogy a 16-ai megerősítéskor először rossz kisbolygót
kapcsoltak a 13-ai észlelésekhez, így egy nem létező égitest került az adatbázisokba. A helyes 16-ai megfigyelések szintén elkészültek, de ezeket egy másik 13-ai kisbolygónak gondolták, így a rossz, keresztbe azonosított égitestek miatt két nem létező kisbolygó
is "keletkezett". A hibára csak másfél évvel később, 2003 októberében derült fény, amikor először a 16-i megfigyelések szabadultak fel, mert ezek párjáról derült ki, hogy rosszak. Így ehhez a 16-i megfigyeléshez kerestek a felfedezők észleléseket a NEAT adatbázisában.
Szerencsére a program január 18-án észlelte a területet, így a 16-i és 18-i megfigyeléseket már sikerült helyesen összerakni, és az égitest megkaphatta a január második felére vonatkozó 2002 BT31 jelölést. Eztán lehetett bizonyítani, hogy a másik kisbolygóhoz
párosított 13-i megfigyelések is valójában ehhez az égitesthez tartoznak, de ekkor már maradt a 16-i felfedezés. Az ekkoriban csak 20,5 magnitúdós égitest 2004-ben 18,5 magnitúdóig fényesedett, így könnyen sikerült a nyomára akadni. Ezt a jelentős fényváltozást
elnyúlt pályájának köszönheti, melyen 1,7 és 2,9 CsE közötti naptávolságokat jár be 3,5 év alatt. A mindössze 1 km átmérőjű égitest végül 2007 nyarán kapta meg sorszámát, a BT jelölés miatt pedig Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő nevét adták neki a felfedezők,
aki az első magyarországi óvodák megalapítója volt, de a feljegyzések szerint az első haza karácsonyfát is ő állította 1824-ben Martonvásáron.<br>
</p>
<br>
<h3>(160001) Bakonybél = 2006 GU31<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p class="MsoNormal">Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006. április 5-én hajnalban 19 magnitúdós fényességnél. Mivel ez volt az utolsó észlelésre használható éjszaka a megerősítő megfigyeléseket egy amerikai kutatóprogram, a Spacewatch végezte el. A 20 fokos
pályahajlással bíró, 4-5 km-es kisbolygót a korábbi években többször is észlelték, de mindig csak egy-két alkalommal, így nem tudtak pályaelemeket számolni. A 2007-es újrafelfedezést is Piszkéstetőn végezték, majd még ebben az évben megkapta sorszámát. Az
5,56 év keringési idejű kisbolygó a Magas-Bakony legismertebb településéről, Bakonybélről kapta nevét, ahol 2012-ben nyitotta meg kapuit a Pannon Csillagda. A közel ezer éves településen ma is kiválóan csillagos ég fogadja a látogatókat, így a következő években
Csillagoségbolt-park alapítását is tervbe vették.</p>
<p class="MsoNormal" align="center"></p>
<p class="MsoNormal" align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo9.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="343" border="0" width="520"></p>
<p class="MsoNormal" align="center"></p>
<p class="MsoNormal" align="center"><em>Az új kisbolygóval komoly mértékben megnőtt Bakonybél területe, bár a külbirtok elérése jelenleg igencsak költséges kirándulás lenne.</em><br>
</p>
<h3>(161092) Zsigmond = 2002 OL28</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p class="MsoNormal">Zsigmond Vilmos magyar származású, Oscar-díjas operatőrről nevezték el ezt a kisbolygót, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést. A 4-5 km átmérőjű, 5,30 éves keringési idejű
égitestet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program archívumában található egyik 2002. július 29-ei felvételhármason, majd augusztus 29-éig további négy éjszakáról sikerült értékelhető adatokat szerezni. Később kiderült, hogy már 1960-ban is észlelték
az égitestet, de akkor csak két éjszakán. Felfedezése óta szinte minden évben sikerült megfigyelni, így pályája ma már igen jól ismert.<br>
<br>
</p>
<h3>(164268) Hajmási = 2004 VV69<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián akadt a nyomára 2004. november 11-én, majd négy nappal később sikerült újra megfigyelni. A 20 magnitúdós égitestről kiderült, hogy 2000-ben és 2002-ben is észlelték már néhányszor. Miután 2007-ben két hónapon át követték a 3,5 éves keringési
idejű, alig 1 km-es kisbolygót, megkapta sorszámát. Elnevezése Hajmási József (1910-2010) tanár úrnak állít emléket, aki a székesfehérvári amatőrcsillagász mozgalom atyja, a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló meglapítója volt. A 60-es évek közepén a székesfehérvári
autóbusz állomás közelében tartott távcsöves bemutatókat, ahol több tízezer embernek mutatta meg a csillagok szépségeit. Az elnevezés Trupka Zoltán javaslatára történt.<br>
</p>
<br>
<h3>(166614) Zsazsa = 2002 RG250<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>A NEAT program archívumának 2002. szeptember 1-jei felvételein azonosította Sárneczky Krisztián 2006 januárjában. Hamarosan kiderült, hogy a környező években sokszor észlelték már a viszonylag fényes kisbolygót, sőt, már a 1990-es évek elején is megfigyelték,
de a szórványos észleléseket nem tudták összeilleszteni. Közel kör alakú, 2,6 CsE távolságban húzódó pályáján 4,3 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 2 km. A korábbi szokásoknak megfelelően - a NEAT felvételein talált kisbolygókat az USA-ban híressé vált
magyarokról nevezik el - a felfedező a híres dívát, Gábor Zsazsát választotta névadónak, aki híres mondásaival és kilenc házasságával szerzett elévülhetetlen érdemeket hazánknak.<br>
</p>
<br>
<h3>(175281) Kolonics = 2005 KG9<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. május 28-án, azóta egy kivételével minden szembenállását sikerült megfigyelni, így a korábbi évekből előkerült szórvány megfigyelésekkel kiegészítve 2008 januárjában megkaphatta sorszámát. A kisbolygóöv külső felében,
bolygónknál háromszor messzebb keringő, 2-3 km átmérőjű égitest 5,1 év alatt kerüli meg a Napot. A kisbolygót Székely Péter szegedi csillagász javaslatára a tragikusan fiatalon elhunyt, kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről
nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve edzés közben ért a halál 2008-ban.</p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo10.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="262" border="0" width="520"><br>
</p>
<br>
<h3>(178156) Borbála = 2006 UL1<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán fedezte fel 2006. október 17-én 19,5 magnitúdónál. Miután egy hónapig követték, a felfedezők négy korábbi évből is kimértek archív pozíciókat a kisbolygóról, így a 2007/2008 telén végzett megfigyelések után meg is kaphatta
sorszámát. A 4,3 éves keringési idejű, 1-2 km átmérő kisbolygó a második felfedező felesége, Ujhelyi Borbála után kapta nevét. A Borbála a Barbara egyik magyar változata, jelentése idegen.<br>
</p>
<br>
<h3>(191856) Almáriván = 2004 VW69 és (191857) Illéserzsébet = 2004 VA70</h3>
<h3></h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Mindkét kisbolygót 2004. november 11/12-e éjszakáján fedezte fel Sárneczky Krisztián. Mivel 2008 őszén egyszerre kapták meg sorszámukat, a két égitest közvetlenül egymás után sorakozik a kisbolygók listájában. Így egyértelmű volt, hogy az elnevezésnél is
kapcsolatot kell találni a két égitest között. Erre 2011-ben nyílt mód, amikor a Tudományos Újságírók Klubja 2010-re vonatkozóan a népszerű és elismert csillagász házaspárt, Almár Ivánt és Almár-Illés Erzsébetet javasolta
<em>Az év ismeretterjesztő tudósa</em> díjra, melyhez ettől az évtől kezdve egy-egy kisbolygó elnevezés is társul. Almár Iván a SETI kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye, míg Illés Erzsébet az összehasonlító planetológia egyik megteremtője. Pályájuk
során szinte megszámlálhatatlan ismeretterjesztő művet, cikket, fordítást közöltek, mellyel rendkívüli mértékben hozzájárultak a csillagászat és az űrkutatás hazai népszerűsítéséhez.</p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo11b.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" title="Magyar nevű kisbolygók serege" height="273" border="0" width="520"></p>
<p align="center"><em>Bár a két kisbolygót az égbolt meglehetősen távoli pontjain fedezték fel 2004-ben, és keringési idejük is különböző (4,50 és 4,87 év), a díjátadó napjaiban mégis egészen közel voltak egymáshoz. (JPL/O. Ajiki)</em>
<br>
</p>
<br>
<h3>(192155) Hargittai = 2006 HZ17<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006. április 21-én ezt a halvány, 20-20,5 magnitúdós kisbolygót, amely 2-3 km-es átmérője és 3 CsE-s átlagos naptávolsága miatt nem is lehet ennél fényesebb. Ennek ellenére a korábbi és a felfedezést követő években is sokszor
megfigyelték, mert pályahajlása csak 2 fok, így állandóan a rendszeresen és alaposan vizsgált ekliptika közelében tartózkodik. Mivel a felfedezés utáni héten Piszkéstetőn gyűjtött megfigyelések segítségével nyíl mód először pályaszámításra, a magyar megfigyeléseket
tekintik felfedezésnek. A 2010-ben megsorszámozott égitestet Hargittai István és Hargittai Magdolna kémikus akadémikusokról nevezték el, miután a Tudományos Újságírók Klubja a 2011-es évre vonatkozóan nekik ítélte <em>Az év ismeretterjesztő tudósa</em> díjat.
A kutató házaspár a molekulaszerkezet-kutatás elméleti és kísérleti módszereinek, valamint a molekulamodellezésnek nemzetközi hírű szaktekintélye. A témában számos közös könyvük jelent meg, az utóbbi évtizedben pedig több nagy sikerű tudománytörténeti művet
is publikáltak, elsősorban XX. századi magyar tudósokról.<br>
</p>
<br>
<h3>(240757) Farkasberci = 2005 KS8<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p></p>
<p>Sárneczky Krisztián találta meg 2005. május 26-án ezt az 5,2 éves keringési idejű, a Naptól 3 CsE távolságban keringő kisbolygót. A 3-4 km átmérőjű égitest a felfedezés idején 20 magnitúdós volt, és nagy naptávolsága miatt nem is lehet ennél fényesebb. A
május 26-ai dátum nevezetes a hazai űrkutatás történetében, hiszen 1980-ban ezen a napon indult a világűrbe az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan. Mivel a felfedezés pont a start 15 éves jubileumán történt, egyértelmű volt a kisbolygó elnevezése, ráadásul
abban a formában, ahogy csak a legkedvesebb hőseiket szólítják a magyar emberek.</p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><img src="http://hirek.csillagaszat.hu/files/images/2012/01/20120113-kisbolygo12.jpg" alt="Magyar nevű kisbolygók serege" height="448" border="0" width="303"></p>
<p align="center"></p>
<p align="center"><em>Farkas Bertalan, vagy ahogy történelmi repülése után mindenki emlegette: "A mi Bercink"</em><br>
</p>
<br>
<h3>(241363) Érdibálint = 2007 YA4<br>
</h3>
<p class="MsoNormal"></p>
<p>Sárneczky Krisztián akadt a nyomára 2007. december 19-én 20 magnitúdós fényességnél, majd a következő két éjszaka is sikerült megfigyelni. A kevés adat miatt azonban félő volt, hogy elvész a kisbolygó, így a felfedező kérésére december 28-án ismét megfigyelték
a kisbolygót Piszkéstetőről, amely így magyar felfedezés maradhatott. A kulcsfontosságú észlelést Csizmadia Szilárd végezte, akit az égitest 2010-es megsorszámozása után köszönetképpen felkértek a kisbolygó elnevezésére. Az ELTE-n végző csillagász pedig mentorát,
a csillagászati tanszék vezetőjét, Érdi Bálintot javasolta, aki égi-mechanikai kutatásai mellett számos jegyzetet és tankönyvet írt, és sok-sok fiatal csillagászt indított el ezen a szép pályán. A meglepően nagy, 6-8 km átmérőjű kisbolygó 23 fokos pályahajlása
miatt maradhatott sokáig rejtve a felfedezők elől, keringési ideje 5,7 év, átlagos naptávolsága 3,17 CsE.</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>/hirek.csillagaszat.hu/<br>
</p>
</div>
</body>
</html>