
<html dir="ltr">

<head>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>

</head>

<body ocsi="0" fpstyle="1">

<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Szervusztok!<br>

<br>

Idõrõl-idõre felmerül, vajon nekünk ütközhet-e az (99942) Apohis névre keresztelt kisbolygó (vagy bármelyik másik, de a következõ pár évtizedre elõretekintve az Apophis tûnik az egyik legveszélyesebbnek).<br>

<br>

Egy ma közzétett tanulmány szerint 2068-ban az Apophis legfeljebb 5,3 milliomodnyi valószínûséggel cspaódhat csak be a Földbe, ami rendkívül kicsi érték, még csak figyelemreméltónak sem mondható. 2105-ig elõretekintve az összes Föld-Apophis találkozásnál ez

 a legmagasabb érték. Aggodlaomra tehát smemi ok...<br>

<br>

A számolás érdekessége - és újszerûségét is ez adja -, hogy nemcsak a Nap és a többi bolygó gravitációs hatását vették figyelembe, hanem az ún. Jarkovszkij-effektust is. Ez a hatás is kicsit megváltoztatja a kisbolygó pályáját. A kisbolygó a Naptól kapott hõt

 ugynais visszasugározza a világûrbe. A visszasugárzás úgy történik, hogy a felvett hõt a kisbolygóból fotonok viszik el. Minden foton, amikor eltávozik, egy kicsit "visszarúg" a kisbolygóba (hatás-ellenhatás törvénye). A Jarkovszkij-hatást az okozza, hogy

 a kisbolygó nappali oldala jobban felmelegszik, ezért több foton távozik el róla, mint az éjszakai oldalon. A több eltávozott foton a nappali oldalról több lendületet visz el, mint az éjszakairól, ezért az egész olyan, mintha kicsit rakétaszerû-erõ hatna a

 kisbolygóra.<br>

<br>

Üdv,<br>

Szilárd<br>

<br>

</div>

</body>

</html>