<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1" bgcolor="#ffffff">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Kedves Tibor és Listatagok,<br>
<br>
akkor foglaljuk össze, miről van szó.<br>
<br>
Nos, nagyon izgató, sőt, a műholdak korában egyre ÉGETŐBB kérdés az űridőjárás alakulása, illetve, hogy a naptevékenység milyen hatással van a földi technikára, és magára az emberre is. Nagyon sok tényező hosszú távú megfigyelésekből deríthető csak ki, napfoltészlelések
azonban csak 1610 óta elérhetőek (amióta távcsővel figyelik őket), és a 1700-as évek közepéig nem is folyamatosak az adatsorok, nem volt rendszeres megfigyelő.<br>
<br>
Ezért az adathiányokat más megfigyelésekkel próbálják betömni. Mivel a sarki fény végső soron egy napkitörés következménye, a sarki fények gyakoriságának elemzése képet adhat a naptevékenység alakulásáról, és ha sok évszázados megbízható adatsor áll rendelkezésre,
akkor ez megbízható módszer lehet. A szerzők megvizsgálnak több adatbázist is, főleg persze nyugat-európaiakat, de észak-amerikaikat és ázsiakat is; arra jutnak, hogy a Réthly-Berkes-féle, az MTA kiadásában német nyelven 1963-ban megjelent adatsor a legmegbízhatóbb.
Ebben a két magyar szerző összeszedte a Magyarország területéről 1523-1960 között megfigyelt sarki fény megfigyeléseket (ugye, milyen fontos világnyelven is közzétenni?). Szerintem nagy szó, hogy a legteljesebb, legmegbízhatóbb adatsor tőlük származik, és
több évszázad magyar (és persze itt élő nemzetiségi) megfigyelőtől származik.<br>
<br>
Azt találták, hogy az adatsor 19-20. századi része nagyon jól egybevág a modernebb napfoltmegfigyelésekkel, ezért talán a korábbi évszázadok adatai is megbízhatók.<br>
<br>
A sarki fények átlagosan kétévente tűntek fel az akkori Magyarország területéről, de ez az átlag csak. Valójában komoly periodikusság figyelhető meg a tőlünk látható sarki fények számában, pl. minden (kerekítve) 43, 57, 86 és 171 évben több a sarki fény. Ezek
megfelelnek annak, ahogy a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és a Neptunusz kölcsönösen együttállásokat mutat. A magyarázat szerint együttálláskor (már amikor kettő vagy több ezek közül egy vonalra esik a Naptól nézve) ezeknek a bolygóknak a nagyon erős mágneses
tere összekapcsolódik, és kölcsönhat a Nap magnetoszféréjával, aminek eredményeképp a napaktivitás felerősődik, és több sarki fényt okoz.<br>
<br>
Ellenőrizhető lesz, hogy ez véletlenszerű egybeesés csak, vagy valós. A Magyarországon több száz év alatt megfigyelt sarki fények gyakorisága a két amerikai szerint azt az előrejelzést engedik meg, hogy:<br>
<br>
- 2030 körül egy elhúzodó napfoltminimum lesz.<br>
<br>
A model megjósolta az 1970-es évek és a 2002 körüli napfolttevékenységek mértékét is, az 1960 utáni évekre extrapolálva, de ugye az igazán erős teszt ez a fenti 2030 körülre vonatkozó jóslat.<br>
<br>
Nos, meglátjuk...<br>
<br>
A két amerikai különben Nicola Scafetta és Richard Wilson, akik a Duke Egyetemen és a Coronadoüban lévő ACRIM intézetben dolgoznak. Tanulmányuk pedig a Planetary and Space Science c. neves folyóiratban fog megjelenni. Tanulmányuk eredeti címe:<br>
<br>
Planetary harmonics in the historical Hungarian aurora record (1523-1960)<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
<br>
<br>
<br>
<div style="font-family: Times New Roman; color: rgb(0, 0, 0); font-size: 16px;">
<hr tabindex="-1">
<div style="direction: ltr;" id="divRpF240563"><font color="#000000" face="Tahoma" size="2"><b>Von:</b> lista-bounces@vcse.hu [lista-bounces@vcse.hu]" im Auftrag von ""Dr. Hegedüs Tibor" [hege@electra.bajaobs.hu]<br>
<b>Gesendet:</b> Dienstag, 12. Februar 2013 10:32<br>
<b>An:</b> lista@vcse.hu<br>
<b>Betreff:</b> Re: [VCSE-LevLista] Magyar sarki fények amerikai szemmel<br>
</font><br>
</div>
<div></div>
<div>Sziasztok!<br>
<br>
Komolyan, Szilárd, még mindig okozol újabb meglepetést a számomra, hogy milyen irányokra van rálátásod...!<br>
Gratula, amit fogtál, ez nagyon értékes (és baromi érdekes dolog)! Tovább már nem is akarlak dícsérni, mert<br>
már így is gyanúba keveredhetek... :-))) már le is töltöttem, figyelemre méltó! Kár, hogy nem hazai szakember<br>
ötlete volt mindezt kiszámolni a meglévő feldolgozásokból...!!!<br>
<br>
Üdv: Hege<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2013.02.12. 9:59 keltezéssel, <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:szilard.csizmadia@dlr.de" target="_blank">
szilard.csizmadia@dlr.de</a> írta:
<blockquote type="cite"><style id="owaParaStyle" type="text/css">
<!--
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
-->
BODY {direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;}P {margin-top:0;margin-bottom:0;}BODY {scrollbar-base-color:undefined;scrollbar-highlight-color:undefined;scrollbar-darkshadow-color:undefined;scrollbar-track-color:undefined;scrollbar-arrow-color:undefined}BODY {scrollbar-base-color:undefined;scrollbar-highlight-color:undefined;scrollbar-darkshadow-color:undefined;scrollbar-track-color:undefined;scrollbar-arrow-color:undefined}BODY {scrollbar-base-color:undefined;scrollbar-highlight-color:undefined;scrollbar-darkshadow-color:undefined;scrollbar-track-color:undefined;scrollbar-arrow-color:undefined}BODY {scrollbar-base-color:undefined;scrollbar-highlight-color:undefined;scrollbar-darkshadow-color:undefined;scrollbar-track-color:undefined;scrollbar-arrow-color:undefined}BODY {scrollbar-base-color:undefined;scrollbar-highlight-color:undefined;scrollbar-darkshadow-color:undefined;scrollbar-track-color:undefined;scrollbar-arrow-color:undefined}</style>
<div style="direction: ltr; font-family: Tahoma; color: rgb(0, 0, 0); font-size: 10pt;">
Minden magyar légköroptikus és csillagászattörténész szívét melengetheti a ma megjelent tudományos cikk magyar sarki fény észlelésekről (és a cikket amerikaiak írták):
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://arxiv.org/abs/1302.2190" target="_blank">
http://arxiv.org/abs/1302.2190</a><br>
</div>
<br>
</blockquote>
<br>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>