<html dir="ltr">

<head>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>

</head>

<body ocsi="0" fpstyle="1">

<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">

<div class="userContentWrapper -cx-PRIVATE-ogProfileUserMessage__root">

<div class="-cx-PRIVATE-fbTimelineText__featured userContent">Szervusztok!<br>

<br>

A <a href="http://index.hu/tudomany/2013/02/18/hawaii_lehet_az_aszteroida_elleni_vedekezes_kozpontja/" target="_blank">

http://index.hu/tudomany/2013/02/18/hawaii_lehet_az_aszteroida_elleni_vedekezes_kozpontja/</a><br>

honlapon lehet olvasni arról, hogy a közelmúltbeli meteorithullások miatt egyesek elgondolkodnak azon, hogy már az is nagy segítség lenne, ha elõre lehetne figyelmeztetni a hullás térségében élõket és/vagy evakuálni õket. Esetleg egy pár millió dolláros rendszer

 olcsóbb, mint a múlt heti, oroszországi 33 millió dolláros kár és 1200-nál is több sérült.<br>

<br>

Nem fantazmagória ez; a múlt pénteken emellettünk elhaladt másik meteoroid, a 2012 DA14 is kisbolygójelölést viselt. ma már nem lehetetlen rendkívül közeli, nagyobb meteoroidok észlelése akkor, mielõtt még a Föld légkörébe lépnének. 25-30 éve meg azelõtt még

 az volt...<br>

<br>

Az ott ismertetett rendszer azonban mesze nem elég, mert: a déli égboltot egyáltalán nem figyeli ez a rendszer (kétségtelen, hogy a déli féltekén kevesebb ember és még kevesebb (US)-amerikai él, tehát akár õk is hozzájárulhatnak a rendszerhez, de ettõl ez még

 nem 100%-os lefedettség). Ezen felül lesz még azért probléma némely irányszöggel, de azért kétségtelen elõrelépésnek nevezhetjük, ha 100%-os biztonságú elõrejelzési rendszernek nem is... Melleseg ezek csak 25 cm-es távcsövek, amely néhány hazai amatõrnek is

 elérhetõ (a VCSE-nek is van ekkora). A távcsövek megtöbbszörözése, nagy látószögük, a hawaii-i sokszor derült és csodálatos tiszta égbolt, a kifejezetten érzékeny CCD-k, a gyors és hatékony adatfeldolgozási számítógépes kapacitás, a mögötte lévõ szakemberek

 és szellemi kapacitásuk az, ami megkülönbözteti e rendszert (na, ez az, amire némileg több pénz kell, mint egy amatõr 25 cm-ese).</div>

</div>

<div class="displayBlock clearfix -cx-PRIVATE-ogAttachmentButtons__container">

<div class="clearfix"><br>

Azon is el lehet gondolkodni, mikor éri meg a rendszer. Nem akarok a csillagászati kutatások ellen beszélni, de a rendszer telepítése 5 millió dollárba kerül, éves fenntartási költségérõl még nincsenek információim, de el tudom képzelni, hogy ottani bérviszonyok

 mellett elérheti az évi félmillió dollárt is. Ha a múlt hét péntekihez hasonló eset 100 évente következik be, akkor 100 év alatt ez a rendszer 55 millió dollárba kerül, az oroszországi károk pedig 33 millió dollárba kerültek. (Ehhez járul még, hogy a rendszert

 100 évnél gyakrabban kell felújítani stb.) Szóval mintha nem érné meg. Jobb lenne talán ezt a pénzt az afrikai nõk szülési körülményeinek javítására fordítani? Biztosan több életet lehetne megmenteni. (Már ha ez az amerikaiak felelõssége, és nem az lenne a

 dolguk inkább, hogy a segélyeiket ellenõriznék jobban, hogy fegyverre vagy mire fordítják.)<br>

<br>

Ugyanakkor ez a számolás félrevezetõ lehet. 100 év alatt többen leszünk, sûrûbben fogunk lakni, és most azért csak a lökéshullám ért el egy lakott területet, nem a meteorit esett oda. A meteoritok kis inklinációjú pályán gyakrabban érhetik el a Földet, vagyis

 az Egyenlítõ plusz-minusz 30 fokos környezete veszélyesebb; valójában azonban ez csak hosszútávú statisztikai érték. Jobb azt mondani, hogy bármit eltalálhat egy ekkora meteorit.<br>

<br>

Mások szerint viszont egy ekkora, cseljabinszki méretû meteoroid 10 évente is elérheti a Földet, míg egy tunguszkai csak 100-200 évente. Ha a cseljabinszki meteoroidméret gyakoriságát 10 évre teszem, akkor nagyon is megéri a rendszert telepíteni, mûködtetni.

 Ha viszont az ilyen méretú meteoroidok egyforma gyakorisággal érik el a szárazföldet és az óceánokat, csak 30 évente lesz szárazföld felett ilyesmi esemény - akkor kerül egyensúlyba a kármegelõzés és a befektetés. Igaz, ez a számolás a sebesülések árával és

 az esetleges halálesetekkel nem számol... Én csak spekulálok.<br>

<br>

Nem szeretném a végsõ szót kimondani, de örülnék, ha egy ilyen gazdaságossági és kockázati számolást láthatnék. Vannak ehhez nálam jobban hozzáértõk, akik tudják, mi mindent kell, lehet figyelembevenni, és a jelenértékbõl elindulva a jövõt is megbecsülhetik.

 Tud valaki ilyesmi számolásról? Engem érdekelne! Mint csillagász, csak azt tudom megmondani, milyne gyakorisággal éri el a Földet egy adott méretû égitest, és az hány kilotonna TNT-vel egyenértékû robbanást jelent.<br>

<br>

Üdv,<br>

Szilárd<br>

<a class="-cx-PRIVATE-uiImageBlock__image -cx-PRIVATE-uiImageBlock__largeImage lfloat" href="http://www.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2F2013%2F02%2F18%2Fhawaii_lehet_az_aszteroida_elleni_vedekezes_kozpontja%2F&h=oAQGrwqEu&enc=AZMsAtgGRYfgFQed4wARI1EflmnXCuDPc0treM-H3HPHVqVWQbephKZ81NnIubv_-kVzPfjrR2MitTq9K6LT2vQuPr7jTz1z3HEQpbch12wWHw&s=1" rel="nofollow" target="_blank" tabindex="-1" data-hovercard="/ajax/hovercard/hovercard.php?id=295764160552925&shimparams=%7B%22t%22%3A82%2C%22cb%22%3A8%2C%22v%22%3A%22tli_ogs%22%2C%22l%22%3A%22img%22%7D">

<div class="imageContainer"></div>

</a></div>

</div>

</div>

</body>

</html>