<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">2013. május 19.<br>
<a href="http://www.vcse.hu" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>
<a href="http://apod.nasa.gov/apod" target="_blank">http://apod.nasa.gov/apod</a><br>
<br>
Johannes Kepler 1604-ben egy hirtelen kifényesedő csillagot figyelt meg a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. Ma már tudjuk, hogy ez egy Ia típusú szupernóvarobbanás fénye volt. Ezekben a szupernóvákban a kettősség játszik fő szerepet: egy fehér törpecsillag
anyagot kap vörös óriás kísérőcsillagától, amelyik túl közel van hozzá, így gravitációs terével el tudja szipkázni külső rétegeinek anyagát. Ha az anyag lassan jut le a fehér törpe felszínére, akkor ott lerakódhat. Szép lassan felgyűlik az anyag a fehér törpe
felszínén. Amikor a fehér törpe tömege a lerakódott anyag tömegét is beleszámítva meghaladja az 1,4 naptömeges Chandrasekhar-határt, akkor már nem bírja saját súlyát elviselni, és összeomlik a saját súlya alatt. Emiatt azonban a magjában megnő hirtelen a hőmérséklet
és a nyomás, ami szétveti a fehér törpét, és a szétrepülő forró anyag miatt a rendszer fényessége nagyon megnő, és csak hónapok-évek alatt, ahogy a szétrepülő anyag eloszlik, halványul el. Ez az Ia típusú szupernóva-jelenség. Egy ilyen robbanás abszolút fényessége
-18,5 magnitúdó, a galaxisok abszolút fényessége pedig hozzávetőleg -16 ... -22 magnitúdó közötti, vagyis a robbanás fénye vetekedhet egy galaxis fényességével!<br>
<br>
A kritikus tömeghatár meghatározásáért Chandrasekhar indiai-amerikai fizikus-csillagász 1983-ban fizikai Nobel-díjat kapott, később pedig róla nevezték el a Chandra műholdat.<br>
<br>
Az 1604-es jelenség volt az utolsó szupernóvarobbanás, amit még a távcső feltalálása előtt figyeltek meg (emiatt szabad szemmel természetesen). Maradványa ma is látszik. A mellékelt képen a Chandra műhold röngtenfelvétele látható a szupernóva-maradványról.
A maradvány tőlünk mért távolsága kb. 13 000 fényév.<br>
<br>
------<br>
Nyári tábori korai (kedvezményes) jelentkezési határideje: ma éjfél! Eddig kb. 10 jelentkezés érkezett.<br>
</div>
</body>
</html>