
<html dir="ltr">

<head>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>

</head>

<body ocsi="0" fpstyle="1">

<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">2013. szeptember 17.<br>

<a href="http://apod.nasa.gov/apod" target="_blank">http://apod.nasa.gov/apod</a><br>

<a href="http://www.vcse.hu" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>

<br>

A mellékelt képen a Hubble Űrtávcső felvétele látható az Abell 1689 galaxishalmazról. A képen kevés csillag látszik (ezek mind a mi Tejútrendszerünkben vannak pár száz - ezer fényéve, és köröttük a négy égtáj felé kirajzolodó színes tüskék láthatók: e színes

 tüskék nem valódiak, hanem a távcsőben lévő tartóelemeken elhajló fénysugarak hozzák létre, azaz zavaró optikai jelenségről van csak szó, ami pontszerű (azaz csillag) fényforrások körül lép fel). A halmazban lévő galaxisok főként sárgás színűek, és a kép részletes

 tanulmányozásával kiderült, hogy mintegy 100 000 gömbhalmazt is tartalmaznak összességében e galaxisok. Ugyancsak - vagy még inkább - érdekesek a képen látható ívek. Ezek az ívek a galaxishalmaznál is sokkal távolabbi galaxisok furcsán átalakult képei. A galaxishalmaz

 hatalmas gravitációs tere ugyanis eltéríti a jóval távolabbi, mögötte lévő galaxisok fényét, a halmaz gravitációs lencseként működik. Emiatt fókuszálja a képet, de kissé életlenre, és a sokkal távolabbi galaxisok képe e lencsehatás miatt eltorzult ívekként

 láthatók. E gravitációs lencsehatás az általános relativitáselmélet egyik jóslata volt, ma már sok alkalommal figyelték meg a jelenséget.<br>

<br>

------<br>

VCSK: október 3. 20 óra, skype-on.<br>

</div>

</body>

</html>