<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">
<!--
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
-->
P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">
<div style="direction:ltr; font-family:Tahoma; color:#000000; font-size:10pt"><br>
<div style="font-family:Times New Roman; color:#000000; font-size:16px">
<div></div>
Szervusztok!<br>
<div>
<div style="direction:ltr; font-family:Tahoma; color:#000000; font-size:10pt">
<div style="font-family:Times New Roman; color:#000000; font-size:16px">
<div>
<div style="direction:ltr; font-family:Tahoma; color:#000000; font-size:10pt">
<div style="font-family:Times New Roman; color:#000000; font-size:16px">
<div>
<div style="direction:ltr; font-family:Tahoma; color:#000000; font-size:10pt"><br>
Egy rendkívül fényes, hosszú, látványis meteorjelenség tűnt fel 2013. december 29-én. Érdemes a Nagykanizsai Amatőrcsillagászati Egyesület videóját megnézni:<br>
<br>
<a href="http://www.nae.hu/newsite/index.php?pageid=6010&newsid=240" target="_blank">http://www.nae.hu/newsite/index.php?pageid=6010&newsid=240</a><br>
<br>
A NAE becsehelyi kamerájának képét csatolom. A HUVCSE01 is látta, annak képét is csatolom (021654.bmp), a HUVCSE01 csak a jelenség végét látta, a HUBEC pedig a közepét (az eleje azon sincs meg). Még Olaszországból is észlelték!<br>
<br>
A HUVCSE01 és a HUBEC adatai jutottak el hozzám a szóban forgó, hosszú, a HUBEC-en a teljes látómező áthaladó jelenségről (köszönet érte Bánfalvi Péternek és Perkó Zsoltnak).<br>
<br>
Először felrajzoltam Pető Zsolt MetVis-programjával gnomonikus csillagtérképre a két észlelést: az észlelt pályaszakaszokat hátrafelé meghosszabbítva a radiánspont valahová a Columba (Galamb) csillagképbe esett, kb. a RA=-91°, D=-35° pontba. Ez az eljárás csak
az észlelt kezdő- és a végpontokat használja fel.<br>
<br>
Másodszor, a VEGA 98-ban leírandó módszeremmel - ami csak az egyik állomás szögsebesség-méréseit használja fel -, a HUVCSE01 szerint a radiáns RA=99,01°, D=-30,59°, a HUBEC szerint RA=99,52°, D=-30,39°. (Ez sem veszi figyelembe a radiánselhajlást.) Az egyezés
legalábbis annyira kielégítő, hogy elhigyjük, van értelme analizálni a meteort annak ellenére, hogy a két kamera majdnem azonos szögből látta a jelenséget.<br>
<br>
Harmadikként, az előző kettő ellenőrző lépések után nekiálltam a részletes elemzésnek. Az összes észlelt pontot felhasználva a látszó radiánsra RA=96,06°, D=-32,79° jött ki, amik közel esnek az előzetes becslésekhez - ezek után elhittem, hogy elfogadhatóan
kis hibával fogok számolni.<br>
<br>
Ez a radiáns viszont kissé a horizont alatt volt! Ez bizony egy, a horizont alól érkező hullócsillag volt, ezért volt ilyen hosszú a látszó pályája. Régebben talán Süle Gábor írt arról a 80-as években a Meteorban, hogy lehet látni horizont alól érkező meteorokat
is, de csak nagyon ritkán (a zenitvonzás jelensége miatt).<br>
<br>
Egyébként teljesen normális meteornak tűnik: 104 km magasan lépett be a HUBEC látómezejébe (mivel az eleje nekem nincs meg, nem tudjuk, mikor izzott fel), és 95 km magasan hagyta el a HUVCSE01 látómezejét. Légkörbeni sebessége 22 km/s volt, teljesen normális
egy meteornak.<br>
<br>
Ami kissé szokatlan: az a függőlegessel bezárt szöge! Pályája ugyanis 82°-ot zárt be a helyi függőlegessel. Más szavakkal, kifejezőbben: 8 fokkal hajlott lefelé a pályája a vízszinteshez képest. Majdnem vízszintesen, horizontálisan haladt! Ezért volt olyan
hosszú időtartamú jelenség. Azt is mondhatjuk: "súroló meteort" észleltünk!<br>
<br>
A meteor tömege nem ismert még, mert a fényességkimérés még nem véglegesített (Perkó Zsoltot és Zelkó Zolit kértem meg, dolgozzanak rajta). Akár 100 kg-os is lehetett, és akkor valami leeshetett belőle... De nem túl sok értelme van keresgélni: ha ilyen lapos
szögben jött, akkor csak nagy hibával mondható meg, hova esett. Több észlelés kéne, és még inkább: függőlegesen lefelé haladó meteor a meteoritvadászathoz!<br>
<br>
A pálya érdekes:<br>
<br>
Fél nagytengely: a = 1,65 CSE,<br>
Inklináció: i=28°,<br>
excentricitás: e = 0,49.<br>
Felszálló csomó hossza: 97°,<br>
Napközelség argumentuma: 54°,<br>
napközelség: q = 0,85 CSE.<br>
<br>
Az ábra mutatja a Földhöz, Marshoz, Jupiterhez képesti pályát.<br>
<br>
Nem tudok benne biztos lenni, de megkockáztatom, hogy leírom: ez egy korai ECO lehetett. Mármint nem Umberto Eco-ida, hanem Epszilon Columbida. Hasonlítsuk össze az ECO-raj és a mi tűzgömbünk elemeit:<br>
<br>
ECO<br>
Epszilon Columbidák<br>
Első említés: Jenniskens (2006, Meteor Showers and their Parent Comets)<br>
Maximum: SL=307,1° (jan. 27.)<br>
Radiáns a maximumkor: RA=82,4°, D=-34,7°.<br>
Radiánsvándorlás mértéke: dRA=+0,76°, dDE=+0,02°.<br>
<br>
Ez alapján a radiáns helyzete a meteor feltűnésekor (SL_meteor = 276fok): RA=101°, D=-34.2°.<br>
<br>
Tehát:<br>
Elem: Raj: A Tűzgömb:<br>
RA: 101° 96,06°<br>
D: -34,2° -32,79°<br>
a 2,96 1,65 CSE,<br>
i 21,6° 28°<br>
e ? 0,49.<br>
Node 114,1° 97°,<br>
Peri 26° 54°,<br>
q 0,945 0,85 CSE.<br>
<br>
Nem tökéletes az egyezés, de tudjuk, hogy a meteorrajok térben szétszórodnak, ezért a rajtagok minden meteorraj átlagos pályaelemeitől eltérést mutatnak. Annyi elmondható, hogy kevés ECO ismert, ezért fontos észlelés ez - a raj pályaelemei sem 100% pontossággal
ismertek.. Lehet használni ezt a súrolót az ECO-raj létének megerősítésére és a pályaelemek pontosítására.<br>
<br>
A különleges meteor észleléseit a VEGA-ban és a WGN-ben is közzé szeretnénk majd tenni.<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>