<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Sziasztok!<br>
<br>
2014. január 22-én (tegnap) felfedeztek egy kb. 11-11,5 mg-s, Ia típusú szupernóvát az M82-ben. (Az M82-t sokszor észleltük már, kis távcsövekkel is látható a Göncölszekérben.) A
<a href="http://www.vcse.hu/REGI/1970G.htm" target="_blank">http://www.vcse.hu/REGI/1970G.htm</a> oldalon lévő táblázat szerint ezzel a fényességgel befér a 12 legfényesebb szupernóva közé. (Abba a táblázatba az SN 1987A-t nem tettem be, mert az különleges,
 nem normális szupernóva volt).<br>
<br>
Jó ég alól egy 5 cm-es távcső határfényessége 11-11,5 magnitúdó, tehát egy ilyen amatőr műszer teljesítőképességének határán van ez a jelenség. Városból észlelve pedig valószínűleg pedig nem is lehet egy ilyen pici műszerrel látni a szupernóvát. Inkább 7-8
 cm-essel próbálkozzatok legalább. 1-2 hétig elég fényes marad az SN ilyen kis távcsövekhez is. 8-10 cm-es műszerrel azonban városból is kényelmesen kellene látni elvileg, 20-25 cm-es műszerrel pedig akár a nyár végéig lehet követni az elhalványodását (érdekes
 kérdés, vajon a táborból az egyesületi 25 cm-esre szerelt CCD-vel vagy fényképezőgéppel majd még látszik-e az akkorra elhalványodott SN: szerintem igen!).<br>
<br>
Szóval, ha derült lenne, akkor érdemes lenne közös észleléseket, megfigyeléseket szervezni rá, vizuálisan, rajzolva vagy fotózva megörokíteni.<br>
<br>
Az M81-82 párosából a 81 a kerekebb, 82 a szivar alakú galaxis. Egy látómezőben látszanak.<br>
<br>
L. Elenin oroszországi képén a szupernóvát a két piros vonal képzeletbeli metszéspontjában láthatjuk.<br>
<br>
E. Guido, N. Howes és M. Nicolini olaszországbeli képén egy animációt láthatunk: az M82 a szupernóva robbanása előtt, illetve után. (A képek a
<a href="http://www.skyandtelescope" target="_blank">www.skyandtelescope</a> oldalról származnak.)<br>
<br>
A szupernóva kezdeti fénygörbéje az eddigi megfigyelések alapján itt érhető el:<br>
<br>
 http://www.aavso.org/lcg/plot?auid=000-BLG-310&starname=PSN+J09554214%2B6940260&lastdays=20&start=2456678&stop=2456698&obscode=&obscode_symbol=2&obstotals=yes&calendar=calendar&forcetics=&grid=on&visual=on&r=on&fainterthan=on&bband=on&v=on&pointsize=1&width=800&height=450&mag1=&mag2=&mean=&vmean=<br>
<br>
Ilyen közeli (csak 11-12 millió fényévre van) és fényes szupernóva bizonyosan sokban viszi elő a tudományt: fényessége cefeidákkal független módszerrel ellenőrizhető, ezért az Ia-szupernóvák fényessége és a jelenség részletei pontosabban megállípthatók. Ritkán
 van ilyen közeli szupernóva-jelenség. A szupernóvák fontos kozmológiai távolságindikátorok, és a galaxisok kémiai fejlődésében is fontos szerepet játszanak. (Ezen felül egy élettel teli bolygónak sem tesz jót egy közeli szupernóvarobbanás, ugyanakkor csillag-
 és bolygókeletkezési hullámot indíthat el, ahogy az SN-robbanás lökéshulláma összesöpri maga előtt az anyagot.)<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
</div>
</body>
</html>