<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Szervusztok!<br>
<br>
A következő kérdés érkezett a VCSE-hez egy laikustól:<br>
<br>
<i><span class="null">"Üdv! Az lenne a kérdésem <span class="emoticon emoticon_smile" title=":)">
</span>hogy már régóta megfigyeltem azt, hogy amikor nagyon fúj a szél és ahogy fújja a felhõket és a éppen telehold van, akkor olyan mintha a Hold magátol menne gyorsabban, és még akkor is, amikor már elhaladt a felhő előtte. Azért vagyok rá kiváncs,i hogy
ezt miért látom így, mert tudom hogy a Hold az nem halad annyira gyorsan az égen...vagyis gyorsan halad de azt akkor se látjuk olyan feltünöen na remélem hogy nem nagyon hülye kérdés ez.<span class="emoticon emoticon_smile" title=":)"></span></span> Zsuzsa"<br>
</i><br>
Íme, a válasz érdemi része (hátha valaki nem ismeri a megoldást, vagy hasonló kérdést kap):<br>
<br>
"Kedve Zsuzsa!<br>
<br>
A kérdésed nem hülyeség. Egy ravasz érzéki csalódásról van szó, és a Hold igen gyakran csapja be agyunkat. Pl. horizont közelében nagyobbnak látjuk a Holdat, mint ha magasan jár az égen, egyszerűen mert vizuális illúzióban lesz részünk, miközben a Hold tényleges
fizikai mérete nem változik természetesen (részletesebben lásd: <a href="http://www.vcse.hu/konyvtar/vizi1978.html" target="_blank">
http://www.vcse.hu/konyvtar/vizi1978.html</a>).<br>
<br>
Az általad leírt esetben a Hold másképp csapja be érzékelésünket. A Hold sebessége változó, de óránként átlagosan fél fokot megy odébb az égbolton a csillagokhoz képest. Amikor nincs felhő az égen, akkor ezt csak a tereptárgyakhoz tudod viszonyítani, de ha
a Hold magasan jár, akkor már csak a csillagokhoz. A csillagok azonban szintén mozognak az égbolton, és mert a csillagokhoz képest viszonylag keveset mozdul el, a mozgása inkább csak napról-napra, de nem negyedóráról negyedórára feltűnő.<br>
<br>
Amikor azonban felhőlyukakkal teli, felhőátvonulászós idő van, akkor az agyunk a Hold mozgását már nem a csillagokhoz képest viszonyítja, hanem a felhőkhöz. A gyorsan vonuló felhők lesznek a viszonyítási alap, és így sebességérzékelésünk meg lesz tévesztve.
<br>
<br>
Erről magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalmat nem találtam, noha más érzékszervi csalódásokról sokat írnak, pl. itt:
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Optikai_csal%C3%B3d%C3%A1s" target="_blank">
http://hu.wikipedia.org/wiki/Optikai_csal%C3%B3d%C3%A1s</a> vagy <a href="http://www.origo.hu/tudomany/20091012-adelson-vilagossagilluzioja-vilagossageszleles-es-a-vilagossagkonstancia.html" target="_blank">
http://www.origo.hu/tudomany/20091012-adelson-vilagossagilluzioja-vilagossageszleles-es-a-vilagossagkonstancia.html</a> vagy angolul itt:
<a href="http://dragon.uml.edu/psych/illusion.html" target="_blank">http://dragon.uml.edu/psych/illusion.html</a> . Angolul a
<a href="http://www.cis.rit.edu/people/faculty/montag/vandplite/pages/chap_13/ch13p2.html" target="_blank">
http://www.cis.rit.edu/people/faculty/montag/vandplite/pages/chap_13/ch13p2.html</a> oldalon lehet találni megjegyzést arra nézve, hogy agyunk a nagyobb méretűt fogja állónak venni (pl. a nagy felhőt) és a kisebbet mozgónak (pl. a kisebb Holdat), ezért tehát
a gyorsabban mozgó felhőket fogja állónak tekinteni, és ezekhez méri gyorsnak a Hold mozgását. (Ők is éppen a felhőket-Holdat hozzák fel tipikus példának erre a jelenségre.) A jelenség tehát ismerős, szép példája az optikai csalódásoknak, jó, hogy megfigyelted.
A pszichológiában az érzékszervi csalódásokat tanulmányozók az ilyen látszó effektusokat "indukált mozgásnak" nevezik, és semmi köze a valós mozgásokhoz.<br>
<br>
Üdvözlettel, VCSE<br>
<br>
--------------------------<br>
Május 2.: Közgyűlés. Aki nem rendezte még tagdíját, kérjük, mihamarább fizesse be! Számlaszámunk: 75500258-10819342. Köszönjük!<br>
</div>
</body>
</html>