<div dir="ltr"><div><div><div><div>Sziasztok!<br></div>Nagyon szépen köszönjük az érdekes beszámolót! ~ engedelmeddel a TgV. blogba is írnánk belőle egy összefoglalót, hiszen nem csak minket, hanem minden egyes hazai meteoros aktivitásban részt vevő embert, fotóst, észlelőt motiválna a hír!<br>
Örülök, hogy képviseltél minket és közösen tehetünk valamit és hozzájárulhatunk a mai meteoros nemzetközi aktivitáshoz!<br></div></div><div>Személy szerint érdekelne a végső előadás anyaga, illetve a többieké, amit sikerült még megszerezni! Úgy gondolom, hogy ez a többiek számára is érdekes lenne, akár magyar fordításban külön-külön is a többi témáról néhány mondat.<br>
</div>Egy apróság előtt továbbra is értetlenül, de kíváncsian állok/várok.<br>További sok sikert!!<br></div>Zsófi<br></div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2014. március 23. 21:15 Bognár Tamás írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:bognart@univerzumkepekben.hu" target="_blank">bognart@univerzumkepekben.hu</a>></span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Szia Szilárd !<br>
<br>
Gratulálok a szerepléshez és az összefoglalóhoz !<br>
Az ilyen írásokat mindig örömmel olvasom !<br>
<br>
Tamás<br>
<br>
<br>
ui:<br>
<br>
Péntek 20:23, jupiter alatt kb 1/4 fokra egy kb 1 magnis meteor húzott el.<br>
Fotózta valaki?<br>
<br>
Általában csak olyankor látok ilyent, amikor nem ezt szeretném. :)<br>
Pl hazaérkezéskor, mint ezt, vagy látómezőben rajzoláskor. :))<br>
<br>
2014-03-23 11:20 időpontban <a href="mailto:szilard.csizmadia@dlr.de" target="_blank">szilard.csizmadia@dlr.de</a> ezt írta:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div><div class="h5">
Szervusztok!<br>
<br>
 Március 21-23-a között tartotta tavaszi összejövetelét Dessauban az<br>
Arbeitskreis Meteore e.V. (szabad magyar fordításban: Meteoros<br>
Munkakör bejegyzett Egyesület), vagyis a német meteorészlelő<br>
amatőrcsillagászok közössége. Mivel ez Berlintől csak mintegy 1:30 óra<br>
autóval, feleségemmel elmentünk a szombati nap egy részére.<br>
<br>
 Péntek este légköri halojelenségekkel foglalkoztak a program<br>
szerint, vasárnap délelőtt pedig szintén légköri halókkal, sarki<br>
fényekkel, felhőkkel, a Holdhoz kapcsolható légköri optikai<br>
jelenségekkel (vasárnap ebéd után már vége lett a programnak). Ezek<br>
engem annyira nem érdekeltek - de tudom, sokaknak érdekes -, úgyhogy a<br>
szombat délelőttöt céloztuk meg. Az előadások reggel kilenckor<br>
kezdődtek. Először egy előadást hallgathattam meg Sirko Molautól, aki<br>
a déli féltekén működő 3-4 meteorkamera eredményeit ismertette. Több<br>
tucat meteorrajt felfedeztek a déli féltekén, illetve<br>
megerősítették-pontosították korábban ismertek létezését és adataiat.<br>
Kisebb megrökönyödést váltott ki az az állítása, hogy komoly<br>
aszimmetria van a meteorrajok eloszlásában: az északi féltekén (az égi<br>
egyenlítőhöz képest) sokkal több meteorraj létezik, mint a déli<br>
féltekén, és a rajok több mint 50%-ának a radiánsa a +30 fokos<br>
dkelinációtól északabbra van. Ez azért érdekes, mert a meteorrajok<br>
üstökösökből és kisbolygókból származnak, amelyek eloszlásában<br>
ilyesféle aszimmetriát ismereteim szerint nem találtak. A legtöbb<br>
meteorraj pedig nem is intersztelláris eredetű, tehát egy közeli,<br>
másik naprendszer sem lehet a felelős. Meg akartam tőle kérdezni, de<br>
nem jutott rá idő, hogy mi van, ha nem az egyenlítőhöz, hanem az<br>
ekliptikához mérjük a rajok eloszlását? Majd e-mailben megteszem. (Az<br>
ekliptika legmagasabb pontja +24 fokon van, ami majdnem 30 fok, lehet,<br>
ahhoz képest más az eredmény - ??? .)<br>
<br>
 Jürgen Rendtel következett, aki a Szeptemberi Perseidák történetéről<br>
beszélt, leginkább az utóbbi években mutatott kitöréseket vizsgálva.<br>
Arra jutott, hogy átlagosan négyévente megerősödik az aktivitás, mert<br>
a raj keringésideje olyan, hogy ennyi időközönként találkozunk a a raj<br>
legsűrűbb részével; a köztes időben pedig a raj aktivitása majdnem<br>
elveszik az ANT-meteorok között, hiszen radiánsaik közel vannak<br>
egymáshoz.<br>
<br>
 Ezután következtem én. A diák végső változatának elkészítésében Bíró<br>
Zsófi és Zelkó Zoli nyújtott segítséget. Magát az előadást a márciusi<br>
VCSK-n Nektek is megmutatom. Szerintem az előző kettőnél nagyobb<br>
tetszést aratott az előadásom, és utána többen odajöttek hozzám<br>
beszélgetni, gratulálni. Két ábra nagy tetszést aratott: az egyik a<br>
magyarországi kamerák földrajzi elhelyezkedését mutatta be, és ez<br>
sűrűbb, mint bárhol másutt a világban; a másik ábrapár az általunk<br>
észlelt meteorok időbeli és radiánsaik égbolton való eloszlását<br>
mutatta be.<br>
<br>
 Kérdésemre próbáltak segíteni címekkel, hol találhatunk jó szoftvert<br>
a meteorfotók kimérésére.<br>
<br>
 Egy másik illető meteoritokkal foglalkozik (délután tartott is<br>
előadást a 2013-as meteorithullásokról), nagyon érdeklődött a 2013.<br>
aug. 24-i jelenség iránt. Ráadásul olyan helyen dolgozik, ahol tudnak<br>
meteoritokat bevizsgálni. Szeretne el is jönni Magyarországra, ezt a<br>
meteoritot keresni. Úgyhogy ezt az ügyet ne zárjuk le: szűkebb körben,<br>
Zolival, Hegével, Zsófival és másokkal egyeztessünk, hogyan tudjuk a<br>
segítségét igénybe venni. Miután megtudta, hogy idén gyakorlatilag nem<br>
volt hó nálunk, fellelkesült, ő jönni szeretne keresni tovább. (Ugye,<br>
volt olyan meteorit, amit 20 év után találtak meg...)<br>
<br>
 Voltak más reakciók is, pozitívak, ezeket majd a VCSK-en előadom és<br>
a VEGA-ban megírom.<br>
<br>
 Ezután két előadást hallgattam meg az ISON-üstököshöz kapcsolódó<br>
meteorokról. Az első magáról az üstökösről szólt: ugye, német<br>
csillagászok jóval előbb megmondták, nem lesz ebből semmi, de idehaza<br>
(és a nemzetközi sajtóba) nem jutott el a hangjuk. Az előadás arról<br>
szólt, milyen gyenge is lett végül ez az üstökös vizuális és<br>
fotografikus észlelési szempontból. A másik előadás elméleti jellegű<br>
volt: milyen pályára kerülnek a meteoroidok, ha ilyen közel megy egy<br>
üstökös a Naphoz?<br>
<br>
 Ezután egy 1883. évi nagy, lapos szögben érkezett tűzgömb pályáját<br>
elemezte valaki újra, mert talált a lakóhelye könyvtárában egy<br>
helybeli napilapot, ami beszámolt a jelenségről, tereptárgyakhoz<br>
képest jól megadva, merre ment a tűzgömb. Összevetve ezt korabeli<br>
észlelésekkel arra jutott, hogy lehet, nem is az Északi-tengerbe<br>
csapódott a meteorit, hanem valahova Dél-Norvégiába, és talán érdemes<br>
lenne arrafelé kutatni. (Szerencsére ma már az észlelőhálózatok nyomán<br>
az ilyen 130 éves keresési idők 0,1-20 évre rövidültek a friss<br>
meteoritok kapcsán...)<br>
<br>
 Velük ebédeltem, de aztán a közgyűlésükre nem maradtam már.<br>
Délutánról így két előadást elmulasztottam: az egyik tűzgömböknek<br>
Canon EOS 350D-vel való észleléséről szólt, a másik a videometeorok<br>
populációs indexének meghatározásáról. Azért a diáikat elkérem majd.<br>
Estefelé a program szerint ismét légköri jelenségekkel foglalkoztak.<br>
<br>
 Mi viszont ekkor már Wittenbergben jártunk Melindával, és egyéb<br>
érdekességek mellett láttuk Erasmus Reinhold 16. századi csillagász<br>
házát és emléktábláját is. Reinhold tanítványa volt Rheticus, aki<br>
Kopernikusz híres könyvének kiadási munkáit intézte; maga Reinhold<br>
pedig Kopernikusz matematikai módszereit és téziseit felhasználva (bár<br>
magát az egészet visszatranszformálva geocentrikussá) táblázatokat<br>
készített, amiket az egész 16. században használtak a csillagászok,<br>
hajósok (és igen, a csillagjósok is). Gyakorlatilag az ő "Porosz<br>
Táblázatai" sikerének köszönhető, hogy Kopernikusz munkája nagyon<br>
gyorsan széles körben ismertté vált. Ő használta először a<br>
kopernikuszi elméletet gyakorlati célokra.<br>
<br>
 A VCSK időpontjáról nemsokára értesítést küldök.<br>
<br>
 Úgy értékelem, hiába van a legtöbb meteorészlelő kamera 1000<br>
négyzetkilométerre vetítve Magyarországon a világban, és hiába az<br>
összes IMO-s észlelt meteor 12%-a származik tőlünk (miközben 40-nél<br>
több ország járul hozzá az adatbázishoz), mindez sokat nem ér, ha<br>
nincs mögötte adatfeldolgozási és elméleti háttér, és főleg, ha a<br>
külfölddel ezeket az erőfeszítéseinket nem ismertetjük meg, nem<br>
tápláljuk be az agyukba, hanem csak a havi jelentések száraz<br>
táblázataiban dugjuk el a nevünket. Sikerült a célomat elérni, a<br>
magyarországi meteorcsillagászat tekintélyét emelni, növelni. Ez<br>
fontos, különben csak beszállítók maradunk, akik munkája elveszik a<br>
tömegben, ennél viszont többre vagyunk képesek és hivatottak. Ehhez<br>
azonban szükséges lesz a folyamatosság, mind az észlelésekben, mind az<br>
ilyen külföldi, jó hatást kiváltó előadásokban.<br>
<br>
 üdv,<br>
 Szilárd<br>
<br>
<br></div></div>
______________________________<u></u>_________________<br>
VCSE-Levlista<br>
Vega Csillagászati Egyesület<br>
URL: <a href="http://www.vcse.hu" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>
E-mail: <a href="mailto:vcse@vcse.hu" target="_blank">vcse@vcse.hu</a><br>
Levelezolista: <a href="mailto:lista@vcse.hu" target="_blank">lista@vcse.hu</a><span class="HOEnZb"><font color="#888888"><br>
</font></span></blockquote><span class="HOEnZb"><font color="#888888">
<br>
-- <br>
Üdvözlettel !<br>
<br>
Bognár Tamás<br>
<a href="mailto:bognart@univerzumkepekben.hu" target="_blank">bognart@univerzumkepekben.hu</a><br>
<a href="http://univerzumkepekben.hu/" target="_blank">http://univerzumkepekben.hu/</a><br>
______________________________<u></u>_________________<br>
VCSE-Levlista<br>
Vega Csillagászati Egyesület<br>
URL: <a href="http://www.vcse.hu" target="_blank">http://www.vcse.hu</a><br>
E-mail: <a href="mailto:vcse@vcse.hu" target="_blank">vcse@vcse.hu</a><br>
Levelezolista: <a href="mailto:lista@vcse.hu" target="_blank">lista@vcse.hu</a><br>
</font></span></blockquote></div><br><br clear="all"><br>-- <br><a href="http://tuzgomb.blogspot.hu/" target="_blank">Tűzgömbök Világa</a><br><div></div><div></div>
</div>