<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">
<!--
p
{margin-top:0;
margin-bottom:0}
-->
P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">
<div style="direction:ltr; font-family:Tahoma; color:#000000; font-size:10pt">Szervusztok!<br>
<br>
Mivel a mai csillagászati kép nem ragadott meg annyira (csatolom: a Ceres törpebolygó, a Vesta kisbolygó, a Szűz csillagkép és a Mars látszik rajta: inkább élőben nézzétek meg, egy kis távcső segít, de a Mars-Spica közelség szabad szemmel is érdekes!!), inkább
azt írom le egy-egy mondatban, miket találtam a mai csillagászati cikktermésben. Egy-egy nap átlagosan 100 új csillagászati cikk kerül fel egy adatbázisba, természetesen, mivel ennyire nincs idő, nem olvasom el mindegyiket, de szemezgetek belőlük a címeik
és a kivonataik alapján.<br>
<br>
<b>Exobolygók.</b> Egy amerikai-japán páros úgy találta, hogy minél több bolygó van egy rendszerben, annál kisebb a bolygópályák excentricitása. Ha M számú bolygó van a rendszerben, akkor a rendszer bolygóinak átlagos excentricitása e = 0.584 /M^1.2 lesz, ahol
a ^ jel hatványt jelent. Ezt a képletüket az ismert exobolygórendszerekre használva úgy gondolják, van még legalább egy bolygó azoknak a bolygórendszereknek a 80%-ában, ahol eddig csak egy bolygót fedeztek fel.<br>
<b><br>
Cink a planetáris ködökben.</b> Egy kutatócsoport kilenc planetáris köd színképét vette fel és vizsgálta meg. Közölük a többség szegénynek bizonyult cinkben, a többiek viszont arányaiban (vagyis százalékosan) lényegében ugyanannyi cinket tartalmaz, mint a mi
Naprendszerünk. Hogy miért vannak cinkben szegény planetáris ködök: nyitott kérdés. Talán amelyik köd közelebb van a Tejútrendszer centrumához, kevesebb cinket tartalmaz? Ez se biztos, több ködöt meg kellene vizsgálni e szempontból.<br>
<br>
<b>Hidroxil-ion a planetáris ködökben.</b> Holland-amerikai-belga-japán-angol-lengyel-spanyol-német-svéd kutatók eredménye. Az NGC 6445, NGC 6720 (=M57, Tomi, figyelsz!?) és az NGC 6781 planetáris ködökben OH+ iont találtak, amikor e ködöket rádiótávcsövekkel
figyelték meg. Ez az első alkalom, amikor ezt a molekulát bármelyik planetáris ködben detektálták. Valószínűleg a központi forró (100 ezer K-nél forróbb) fehér törpe erős sugárzása segítheti a létrejöttét. (Az oxigén és a hidrogén a ködöt létrehozó vörös óriásból
származik.) Az OH+ azért fontos és érdekes, mert ha még egy hidrogénnel vagy még inkább hidrogénmolekulával találkozik, H2O+-t avagy H3O+-t hozhat létre, márpedig hidrogén bőven van a planetáris ködökben. Ez lehet a csillagközi vízmolekulák egyik forrása.<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
</div>
</div>
</body>
</html>