<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">Szervusztok!<br>
<br>
A meteorrajok keletkezésével foglalkozó csillagászok minden ismert üstökösöt és kisbolygót megvizsgálnak, abból a célból, hogy származhat-e belőlük meteorraj, és ha igen, mikor és mennyi meteor érkezik belőlük. Ha pozítiv eredményre jutnak, közzéteszik a számításaikat.<br>
<br>
Az üstökösök esetében csak az a biztos, hogy nagyon kiszámíthatatlanul viselkednek. Pl. a tavalyi ISON-üstökösből sem látványosság, sem meteorraj nem lett. (Most mondhatnám, én erre számítottam, de nem illik, ugyanis maguk a meteorraj-előrejelzés készítői is
megmondták, hogy számításaik nagyon bizonytalanok.)<br>
<br>
Míg egy napfogyatkozás időpontját évszázadokra előre, másodperc pontossággal meg tudjuk mondani, a meteorrajok előrejelzése már sokkal bizonytalanabb talajon áll. Éppen ezért fontos, hogy az előrejelzéseket, bármilyen bizonytalanok is legyenek, tegyük meg és
ellenőrizzük: mind a jóslatok beválása, mind be nem válása segíthet a modellek és teóriák pontosításában.<br>
<br>
Pl. az 1995-re előrejelzett Alfa Monocerotida-kitörést szinte perc pontossággal jósolták meg, és be is következett (erről Tepi tudna mesélni).<br>
<br>
2014. május 23/24-ének éjszakájára, pontosabban 24-én reggel 7-9 óra UT közöttre várják a Májusi Camelopardalidák (MCA) esetleges erős maximumát, ami a 209P/LINEAR üstökösből származna. Ezt az üstököst csak nemrégen fedezték fel. Pályáját visszafelé számolva
kiderült, hogy 1880-1920 között, illetve 1800 körül olyan porfelhőket bocsátott ki akkori napközelségei során, hogy azok idén érik el a Földet.<br>
<br>
A Camelopardalidák (CAM) és a Májusi Lambda Drakonidák (MLD) meteorrajról gyanítják, hogy esetleg a 209P/LINEAR üstökösből származnak. De a Camelopardalidák gyenge raj, az MLD-nek meg akár a léte is kétséges, legalábbis a megerősítésre szoruló rajok között
sorolják fel.<br>
<br>
Az MCA raj eddig nem is jelentkezett. Ha jön, a Hiúz-Zsiráf-Nagygöncöl határhoz közel lesz a radiáns. Ha lesz MCA-raj akkor, akkor mintegy 3 órán keresztül emelkedik az aktivitás, mintegy két órán át 100-as ZHR-t lehet élvezni (ez kb. 80 meteor/órát jelentene
sötét égen az MCA-k esetében), és utána három órán keresztül csökkenne az aktivitás, hogy nullára essen le. Mások szerint viszont nem ez fog történni. Az ő előrejelzéseikben a mintegy 80 meteor/óra aktivitás csak pár percig tart, és erre a szintre hirtelen
ugrik fel az aktivitás, és hirtelen is tűnik el. Érdemes gondolkodni: ha ez utóbbi modell válik be, és mondjuk 6 percig=0,1 óráig tart a kitörés, akkor az aktivitás 80 meteor/óra x 0,1 óra = 8 meteor ebben a 6 percben lesz, ami az MCA-rajtól várható! Mégis
kitörésnek számít, mert a nyolc meteor sokkal több, mint a korábban ettől a rajból megfigyelt nulla meteor, hiszen soha nem jelentkezett eddig az MCA-raj. (A raj radiánsának várt pozíciója RA=124°, D=+79°, pár fok eltérés minden irányban lehetséges.)
<br>
<br>
Legalább négy különböző előrejelzés létezik. Van olyan csillagász, aki 100 meteor/óra-s ZHR-t mond, van aki 1000-eset. Ha az ezer válna be, akkor még egy hat percig tartó kitörési időszakban is 60-100 meteort láthatnánk a radiánsból, az már igazán szép lenne
- de majd csak szombaton tudjuk meg, kinek lett igaza!<br>
<br>
Problémásnak számíthat az előrejelzésben, hogy annak idején az üstököst nem figyelték meg, amikor ezek a porfelhők kidobódtak. Miért nem látták az üstököst a 18. században, ill. a 19-20. század fordulóján? Halvány, inaktív volt? Akkor most nem lesz semmi meteorraj
belőle. Vagy felhős volt Európa és Észak-Amerika felett, amikor látszania kellett volna? Vagy halvány volt az akkori műszereknek? Bármi lehet, de ne felejtsük el, akkor évente jó, ha 1-2 üstököst meg tudtak figyelni, ma meg évi 100-200-at látunk a műszeres
fejlődés és az észlelők száma növekedésének kövekeztében. Bármi lehet...<br>
<br>
Utolsó negyedben lesz a Hold 22-én, 24-án hajnalban már kisebb lesz a holdfázis ennél, szóval kissé, de nem túl nagyon fog zavarni a Hold. A radiáns egyébként is az éjszaka végén emelkedik magasra. Rádiós megfigyelők detektálhatják az aktivitás megnövekedését,
ha az előrejelzés beválik. Beválás esetén Magyarországról nem látunk semmit, mert a maximum pár perces vagy 1-2 órás hossza a mi nappalunkra esik. Ha az előrejelzés részben válik be, és korábban lesz a maximum, akkor hajnalban lehet valamit látni. Ha nem válik
be, vagy később lesz pár órával, megint nem látunk semmit Európából. Eléggé negatív felhangok ezek...<br>
<br>
A legjobb az lenne, ha a videokamerás észlelések MetRec.SHW fájlába az alábbi sort írnák be az érintett észlelők:<br>
<br>
MCA May-Camelopardalids 5/22 5/24 5/23 124 +79 +1.0 -0.0 20 30<br>
<br>
Ez alapjána a videokamerák jelzik, hogy jött-e innen meteor vagy sem. (Az utolsó szám, a sebesség csak feltételezés.) Ha jön meteor, akkor az észlelők küldhetnének egy e-mailt a listára még az éjszaka második felében, hogy érdemes-e kimenni az ég alá vagy sem,
gyönyörködni egy esetleges nagy csillaghullásban, ha lesz olyan.<br>
<br>
Emlékeztetőül: lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem... Lehet fogadni, de a döntést a megfigyelések hozzák meg!<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
</div>
</body>
</html>