<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">
<pre>Szervusztok!<br><br>Bár az én véleményem <b>szilárd</b> alapokon nyugszik, a tudományban az igazságot nem <br>a tekintély vagy dogmák hozzák létre, hanem a megfigyelések, a tények, az elméletek <br>igazolásai. Szerintem igaza volt az Évkönyvnek is, meg a Stellarium számítógépes <br>planetárium programnak is: másról beszéltek.<br><br>Lássuk, mit is vetett fel Dani? Két dolgot:<br><br>(1) 2014. augusztus 18-án 2:49 UT-kor a Stellarium program szerint a Callisto és a<br>Ganymedes nevű jupiterholdak a Jupiter mögött tartozkódtak.<br><br>(2) Ugyanebben az időpontban az Évkönyv szerint a Ganymedes árnyékába lépett a <br>Callisto.<br><br>Nos, mindkettő bekövetkezett!<br><br>A párizsi IMCEE oldalán találtam, hogy 2014. augusztus 18-án, 2:36:57 UT-tól <br>3:37:54 UT-ig a Ganymedes a Callisto árnyékába kerül. Az Évkönyv által jelzett <br>2:49 UT-kor tehát ez a jelenség zajlik, de hogy az Évkönyv hogyan csinált a 2:36-tól <br>3:38 UT-ig tartó jelenségből egy percre, 2:49-re szóló előrejelzést, azt nem tudom. <br>(Talán mert akkor tájt kelt csak fel Magyarországról nézve a Jupiter?)<br><br>De e két hold ekkortájt a Földről nézve a Jupiter mögött volt, ahogy sok programmal <br>találtam. 17-én este 22:52 UT-kor lépett be a Callisto a Jupiter mögé; a Ganymedes <br>meg 23:54 UT-kor. A Ganymedes 18-án 05:06 UT-kor lépett ki a Jupiter mögül, a Callisto <br>07:16 UT-kor, vagyis a Stellariumnak igaza kellett legyen, hogy 18-án 2:49 UT-kor a <br>Callisto és a Ganymedes a Jupiter mögött volt (a Jupiterhez közelebb látszó hold <br>pedig az Io volt, a tavolabb latszó pedig az Europa). Például ezt mondta ez a <br>remek kis online alkalmazás: <a href="http://www.twcac.org/Whatsup/jb/Jupiter%27s%20Moons.html" target="_blank">http://www.twcac.org/Whatsup/jb/Jupiter%27s%20Moons.html</a> .<br><br>De hol van itt ellentmondás? Attól még a Ganymedes beléphetett a Callisto árnyékába, <br>hogy a Jupiter eltakarta előlünk mindkét holdat!<br><br>Rajzoltam egy skiccet, amit mellékelek ehhez az e-mailhez, talán ez segít megérteni <br>a történteket. Jelenleg a Jupiter a Naphoz közel látszik a Földről nézve, próbáltam <br>ezt jelezni az ábrán (a folytonos piros vonal irányába látjuk mostanában a Jupitert).<br><br>A két sárgás vonalat a Jupiter mérete jelöli ki: ami a két sárgás vonal közé esik, azt<br>a Földről nem látjuk, mert a Jupiter eltakarja. Amikor a Callisto és a Ganymedes e <br>két vonal közti területre lépett, akkor a Földről nem láttuk őket.<br><br>Ám ez nem jelenti azt, hogy a Nap nem világította meg őket! A Jupiter árnyékkúpját is <br>berajzoltam piros vonalakkal (a kis háromszög): ez nyilván a Napot Jupiterrel <br>összekötő egyenes (szagatott piros) folytatásában van. Ha a Jupiter mögötti, piros <br>vonalú területre lép a hold, akkor nem látjuk, mert a Nap nem világítja meg, ezért <br>nem tudja a Nap fényét visszaverni.<br><br>Látható, hogy a Jupiter által eltakart terület nem esik egybe a Jupiter által <br>okozott árnyékkal. (Ilyen csak együttálláskor vagy oppozíciókor lehet.) Az <br>óriásbolygó holdjait vagy azért nem látjuk, mert az árnyékban vannak, és nem <br>tudják emiatt a Nap fényét visszaverni, vagy azért, mert a Jupiter eltakarja <br>előlünk őket.<br><br>Az adott esetben, azt hiszem, a Jupiter mögé kerültek, ezért nem láttuk őket, de a <br>Nap még bevilágított oda, ami a Földről nézve a Jupiter mögött van, és ott az egyik<br>hold (zöld kis vonallal jelölve pályáját) áthaladhatott a másik hold árnyékán.<br><br>Vagyis mindkét állítás igaz volt, egymástól függetlenül.<br><br>Mellékelek egy képet a Szaturnuszról, mert az még jobban mutatja a helyzetet: a gyűrű<br>egy részét azért nem látjuk a Földről, mert a bolygó eltakarja; egy másik részét<br>meg azért nem, mert a bolygó árnyékába került. Nyilván a bolygó mögött van olyan gyűrűrész<br>is, ami nincs a bolygó árnyékában.<br><br>A Callisto áthaladása a Ganymedes árnyékán azonban a Földről nem volt megfigyelhető, <br>mert tőlünk nézve a Jupiter mögött zajlott le. Az másik kérdés, hogy vajon az <br>Évkönyvben miért van "megfigyelhetetlen" jelenség előrejelezve.<br><br>Remélem, ez a megoldás...<br><br>Üdv,<br>Szilárd<br><br>P.S.1.: Dani képén szerintem jók a bejelölések.<br><br>P.S.2.: Bármely számítógépes programban lehet hiba, vagy használhatnak régebbi algoritmusokat, <br>állandókat, ezért a rendszeres frissítések fontosak a hibák javítása és a pontosság <br>továbbfejlesztése céljából - a Stellariumot stb. is érdemes frissíteni.<br><br>P.S.3.: A Meteor Csillagászati Évkönyvben is volt már elírás, elgépelés, elütés, <br>következetlenség, még hiba is. Jól tette Dani, hogy két, egymástól független <br>forrásból próbált meg tájékozódni, és összehasonlítással kiszűrni az esetleges <br>hibákat. Én sem járnék el másképp, most is elmentem más forrásokhoz.<br><br><br>-----------------------------------------------------------------------------<br> Kedves Tagtársak! Ezúton kérném segítségeteket. A Meteor csillagászati
évkönyv 2014 évi kiadásának szavait idézem: " 08.18. 2:49 a Ganymedes
(Jupiter hold) árnyékába belép a Callisto (fényességcsökkenés 0,5
magnitúdó), teljes árnyékból kilépés 03:26 UT-kor."
Ez így rendben is van. Azonban a Stellarium szerint ekkor mindkét hold a
bolygó takarásában volt. Most melyiknek higgyek? Erre Zelkó Zoltán válasza
az volt, hogy: "Szilárdnak". Ezért kérném tehát minden tagtársam de
legfőképp Szilárd segítségét. Előre is köszönöm mindenkinek! Fényképet is
készítettem az együttállásról.(csatoltam őket) Én a Stellarium-nak hittem
és e szerint jelöltem be a holdakat. Amennyiben mégis az évkönyvnek (vagy
talán egyiknek sem ) volt igaza természetesen kijavítom a hibát. Jandó
Dániel</pre>
</div>
</body>
</html>