<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style></style><style id="owaParaStyle" type="text/css">P {margin-top:0;margin-bottom:0;}</style>
</head>
<body ocsi="0" fpstyle="1" bgcolor="#ffffff">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">T. Lista!<br>
<br>
Az elmúlt percekben ifj. Bartha Lajos barátunktól kaptam az alábbi kiegészítéseket a meteoros témához, továbbküldöm Nektek, mert érdekes. Lajosnak köszönöm a kiegészítéseket, nagyon hasznos írás!<br>
<br>
Üdv,<br>
Szilárd<br>
<font size="3"><br>
</font>
<div style="font-family: Times New Roman; color: #000000; font-size: 16px"><font size="3"></font>
<div><font size="3"></font>
<div><font size="3" face="Arial">Meteorcsillagászat. A meteorrajok tanulmányozásával a XIX. sz. közepén eránylag sokan foglalkoztaak. Nem feledjük el Denis Olmsted (USA) matematikus elméleti számítását, Edmund Heiss vizuális meteor számlálását (Heiss sokat
foglalkozott a "szabadszemes csillagászattal"9, a belga Quenisset összegezését a meteorrajokról. A Leonidák 1866-67. évi jelentkezése felélénkítette az érdeklődést, ekkor szerkesztette meg K. L. Littrow (Bécs) a meteoroszkóp nevű egyszerű stzerkezetett a meteorok
horizontális koordináta-pozícióinak meghatározására, majd Edmund Wiss (a későbbi bécsi igazgató) rendszeres észlelésre hívta fel az amaőröket (1867). Ennek nyomáán Konkoly Thege M. kezdett észleléseket már 1871-ben. Az érdeklődést 1872-ben a november 27-i
váratlan meteor zépor keltette fel, amelyet Európában talán legrészletesebben a budapesti Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója, Schenzl Guidó észlelt és számolt is radiánst (MTA Értesítője, 1874.)</font></div>
<font size="3"></font>
<div><font size="3" face="Arial">Ekkor, Konkolyval összefogva egy országos meteor megfigyelő hálózat kiépítését javasolták, amely 1874-ben, a Természettudományi Társulat támogatásával valóban létrejött. Az országban 3-5 állomáson történtek megfigyelések egy
évtizeden át. Később is történtek észlelések, pl. az 1900-as évek elején Konkoly ógyallai csillagvizsgálója és nagytagyosi birtoka közt korrespondeáló észlelések történtek meteoroszkóppal, és számos hulló magasságát határozták meg. Ez a munka a csillagászatot
hallgató egyetemisták nyári gyakorlata keretében folyt.<br>
<br>
</font></div>
<font size="3"></font>
<div><font size="3" face="Arial">Magyarországon folyó aránylag jelentős aktivitásban kétségtelenül része volt a viszonylag jó éghajlati adottságoknak, de érdemes hozzá tenni, hogy pl. éppen Ógyallán a felhőzet nem sokkal kisebb, mint Angliában!</font></div>
<font size="3"></font>
<div><font size="3" face="Arial"><br>
Talán még egy magyar vonatkozás, amelyről kevesen tudnak: az első fotografikus meteor-nyomot, amelynek képét sok régebbi könyv reprodukálta, a budai szóületésű (és magát magyarnak valló) Weinek László készítette 1885-ben. - Üdv: Lajos</font></div>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>