<html dir="ltr">

<head>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

<style id="owaParaStyle">P {

        MARGIN-BOTTOM: 0px; MARGIN-TOP: 0px

}

</style>

</head>

<body fPStyle="1" ocsi="0">

<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">

<p>2014. nov. 16.</p>

<p><a href="http://apod.nasa.gov/apod">http://apod.nasa.gov/apod</a></p>

<p><a href="http://www.vcse.hu">http://www.vcse.hu</a></p>

<p> </p>

<p>A mai képen (mellékelve) a Hattyú-csillagképbentalálható Tulipán-köd látható. Stewart Sharpless 1959-ben vette fel katalógusába Sh2-101 jelöléssel. 70 fényév átmérõjû és kb. 8000 fényévre van tõlünk a Tejút egyik ködökben és csillagokban gazdag régiójában.

 A mellékelt hamisszínes képen a vörös az ionizált kén elõfordulását dekódolja, a zöld a hidrogénét, a kékes szín az oxigénét. A közeli HDE 227 018 jelû forró, O színképosztályú csillag erõs ultraibolya sugárzása ionizálja a közeli Tulipán-ködösséget alkotó

 atomokat, amelyeket így sugárzásra késztet. A kép közepén lévõ kékes színû tartományban észrevehetõ egy nagyon fényes csillag, ez a HDE 227 018 maga. Ez a csillag a Cygnus OB3 asszociáció tagja, amely egy forró, fiatal, kék és kékesfehéres csillagokból álló

 kis csillagcsoport. Hasonló asszociációk a Tejútban sokfelé elõfordulnak, de csak kevés ismert belõlük, mert az ilyen forró csillagok nagytömegûek, ezért csak pár millió vagy legfeljebb pár tízmillió évig élnek a csillagaik, utána II-es típusú szupernóvaként

 felrobbanak. Az OB-asszociációk tehát csillagászatilag nézve rövidéletû képzõdmények.</p>

<p> </p>

<p>Ezen a képen kevésbbé látszik jól, miért adták e ködösségnek a Tulipán-köd becenevet. Aki azonban pl. a

<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tulip_Nebula">http://en.wikipedia.org/wiki/Tulip_Nebula</a> címen lévõ képet megnézi (azon a képen a jobbra lévõ, vöröses színû ködösség), az rögtön beleláthatja az oldalra döntött tulipánfejet. E másik képen a vörös színt

 fõként a hidrogén sugárzása adja, de a különbözõ, nehezebb kémiai elemek eloszlását a mellékelt mai hamisszínes kép is jól jellemzi.</p>

<p> </p>

<p>A Tulipán-köd köd közelében található a Cygnus X-1 mikrokvazár. A kvazárok extragalaxisok, amelyekben az erõs rádió- és röngtensugárzásért a közepükön található fekete lyuk körüli térségben zajló nagyenergiás folyamatok és csillagok szétszakadása a felelõs.

 A mikrokvazárok kettõscsillagok, amelyek egyik komponense egy kistömegû  fekete lyuk, a másik pedig egy nagytömegû, O vagy B csillag (akár 30-60 naptömegû is lehet). A Cygnus X-1 a mellékelt képen a központi kékes régiótól balra felfelé lévõ két fényesebb

 csillag közül a fényesebb. Erás röntgenforrás. (Ezt a neve is mutatja, az X betû utal erre.) A kettõscsillagvól kiáramló, majdnem fénysebességû, erõsen fókuszált részecskenyaláb (jet) kissé behorpasztja a Tulipán-ködöt, létrehozva a köd érdekes alakját.</p>

<p> </p>

<p>A Cygnus X-1 fekete lyukjának eseményhorizontja úgy 44 km sugarú gömböt foglalhat el (ha nem forog a fekete lyuk) és 14,8 naptömegre becsülik a a lyuk tömegét. A fekete lyuk és a kísérõcsillag (ennek a fényét látjuk a képen csillagként) távolsága egymástól

 a Nap és a Merkúr távolságának mintegy a fele (0,2 CSE), és egymást kerülgetik. Valószínûleg a Cygnus X-1 is tagja a Cygnus OB-3 asszociációnak a HDE 227 018-cal és más csillagokkal együtt a Tulipán-ködben. Ennek az asszociációnak a kora 5 millió év, ezért

 tudjuk, hogy a fekete lyukat létrehozó szupernóva-robbanást egy legalább 40 naptömegû csillag osszeomlása okozta. (A kisebb tömegû csillagok pár millió évvel tovább élnek ugyanis...)</p>

</div>

</body>

</html>