Mezei Balázs - SH2-155 Barlang Köd - VCSE
VCSE – Sh2-155 Barlang-köd – Mezei Balázs felvétele

Kép készítésének dátuma: 2020. szeptember 4-7-8-9-11.
Kép készítésének helye: Zalaegerszeg
Expozíciós idő: 48×6 perc H-alfa, 35×6 perc OIII, 32×6 perc SII szűrőkben.
Érzékenység: gain240
Távcső és mechanika: 250/912 Newton, AZ-EQ6 Pro GoTo
Kamera: QHY174Mono
Kómakorrektor: TS Maxfield

A mellékelt felvételem a Barlang-köd részletét mutatja a nemrég elkészült, saját gyártású távcsövemmel. A főtükör is saját készítésű, az optikák foglalata Tóth János (Sabi) munkája. A vezetés off-axis toldat segítségével, ASI120 mm mini kamerával, PHD2 szoftverrel történt. Képrögzítéshez az Astro Photography Tools szoftvert használtam. A feldolgozáshoz az Astro Pixel Processor szoftvert vettem igénybe, amivel a bias (nullkép), dark (sötétkép) és flat-field (mezősimító) korrekciókat végeztem el. Ugyanezzel a szoftverrel állítottam össze az RGB színes képet is. Ezután a képen utómunkát még az Images Plus 5.6-os verziójával és FITSWORK-kel végeztem. A kép hamis-színes, az egyes csatornák külön színeket kaptak (H-alfa 656 nm-en van, ez a vörösbe esik; a kétszeresen ionizált oxigén vonalára érzékeny OIII szűrők 500 nm (zöld), az egyszeresen ionizált kénre érzékeny SII szűrők 670 nm környékén eresztenek át a legjobban.) (A főszerk.: némelyik, de nem mindegyik OIII szűrőnek közeli infravörös áteresztése is van.)

A kép léptéke: 1,32”/pixel.

Megpróbáltam az alapanyagból kihozni a legtöbb részletet, ennek a kissé “durva” megjelenés lett az ára.

A főszerk. megjegyzése:

Az Sh2-155 emissziós köd, amiben sötétködök és reflexiós ködrészletek is találhatók. A Cefeusz csillagképben található, Magyarországról nézve cirkumpoláris. A Naprendszertől olyan 2400 fényévre van, átmérője 35 fényév körüli, integrált vizuális összfényessége 7,7 magnitúdó. Mivel ez a fényesség egy 50×30 ívperces, teleholdnál nagyobb területen oszlik el, felületi fényessége alacsony. Kinézete olyan, mintha egy barlang bejárata lenne, innen a neve. Meglepő, de sötét égről 15-20 cm-es, fényerős távcsövekkel már látható vizuálisan is.
Az Sh2-155 ma is aktív csillagkeletkezési terület. 1959-ben fedezte fel Sharpless, mint a Cepheus OB3 asszociáció részét.
A Barlang-ködöt kiterjedten vizsgálták a Chandra röntgentávcsővel és a Spitzer infravörös űrtávcsővel is. Maga a Barlang-köd elnevezés a neves brit csillagászati ismeretterjesztőtől, Sir Patrick Moore-tól származik. (Sajnos, a Ced 201 = VdB 152 ködöt is Barlang-ködnek becézik, pedig jópár fokkal odébb van.)
A Barlang-ködről egy korábbi felvétel a VCSE oldalán itt található Ágoston Zsolttól. Stewart Sharpless-ről és katalógusáról itt lehet olvasni.