VCSE – A dobronhegyi észlelőéjszakán készült Tejút-felvétel. Előtérben az észlelőrét látszik, háttérben a kb. 30 ezer fényévre lévő Tejút-centrum. – Fotó: Ágoston Zsolt
Aki kérdez: Csizmadia Szilárd, aki válaszol: Ágoston Zsolt.
– Ki kezdeményezte az észlelőhétvégét?
– Szarka Bence tagtársunk, aki ügyesen megkereste a többieket időpont és elérhetőség szempontjából.
– Kik vettek rajta részt?
– Természetesen maga Bence, továbbá Ágoston Zsolt, Vizsi Csaba, Balogh Boglárka, Tornyos Rózsa Viola, Péter Attila, Fehér Norbert.
– Hat óra körül érkeztünk meg kora este, és kivártuk a zivatar elvonulását a fejünk fölül. Este 10 körül kiderült az ég, és nekiálltunk észlelni. Egész hajnali kettőig észleltünk, akkor ismét beborult az ég.
– Miket láttatok?
– A Jupitert és holdjait. A Jupiteren látszódott a Nagy Vörös Folt a 200/1000-esben, 4 mm-es okulárral (250x-es nagyítás). Megnéztük a Szaturnuszt is, ami sajnos elég alacsonyan volt. Szabad szemmel is gyönyörködtünk az égben. Én a Sadr környékét fotóztam.
– Jó hely Dobronhegy?
– Igen, nagyon jó! Kiemelkedik a zalai dombok közti párából, jó sötét ég van, jó körpanoráma és nagy észlelőhely. A szállás nagyon jó. Mindeközben a hely könnyedén elérhető Zalaegerszegről.
– Szerinted miért szeretnek az emberek észlelőhétvégére járni?
– Sok hasonló érdeklődésű személy fut itt össze, ezért megteremtődik a közösségi élmény. Ráadásul a városi környezethez képest jobb az ég határmagnitúdója, kisebb a fényszennyezés.
– Az észlelőmunka végzése az amatőrcsillagászat legfelső foka szerinted?
– Tyúha, ez gonosz kérdés… Lehet, hogy az adatbányászat, a különböző adatelemzések inkább az. A saját magunk által végzett észleléseknek azonban mindenképpen előkelő helye van az amatőrcsillagászatban.
A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap júliusban 05:15 (NYISZ) körül kel, 20:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold július 2-án, első negyed július 9-én, telihold július 16-án, utolsó negyed július 25-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. július 15-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. A csillagok 4,6 magnitúdóig vannak feltüntetve. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült (Cs. Sz.)
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
07.07. 05:01 A Vénusz eléri legnagyobb deklinációját.
07.09. 17:08 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas csillagképben.
07.13. 20:29 A Jupiter 1,4°-ra a 90%-os Holdtól.
07.14. 14:47 A Plútó oppozícióban a Nyilas csillagképben. 07.16. 20:01 Részleges holdfogyatkozás, legnagyobb fázis: 21:31.
07.21. 11:32 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal. 07.26. – 08.01. VCSE NYÁRI TÁBOR, ŐRIMAGYARÓSD. 07.30 18:00 A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alfa Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma. 07.31 02:41 A Merkúr 4°-ra az 1,5%-os Holdtól.
A Hold földközelben július 5-én 07:00 NYISZ-kor 363 726,2 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 32,9′.
A Hold földtávolban: július 21-én 02:02 NYISZ-kor 405 478,7 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 29,5′.
Holdfázisok: A holdfázisok időpontjait NYISZ-ben adjuk meg minden esetben – más táblázatokhoz képest kerekítések és eltérő efemeriszek miatt 1-2 perc eltérés lehetséges.
A július 16/17-i részleges holdfogyatkozás: 66%-os részleges holdfogyatkozás lesz egy keddről szerdára virradó éjjel. Európából megfigyelhető. A félárnyékos fogyatkozás gyakorlatilag észrevehetetlen lesz; a többi része teljesen látszik derült idő esetén az egész Kárpát-medencéből. A jelenség főbb időadatai a következők:
A Hold felkel Zalaegerszegen: júl. 16. 20:35 NYISZ (az ország középső részein kb. negyedórával, keleti részein kb. félórával korábban!)
Félárnyékos fogyatkozás kezdete: 20:42 NYISZ
Részleges fogyatkozás kezdete: 22:01 NYISZ
Fogyatkozás közepe: 23:31 NYISZ
Részleges fogyatkozás vége: júl. 17. 01:00 NYISZ
Félárnyékos fogyatkozás vége: 2:20 NYISZ
A Hold lenyugszik Zalaegerszegről nézve: 4:35 NYISZ
A Hold a földárnyék déli részét érinti, ezért a Hold észak felé lévő oldala fordul majd az árnyékba (delelés idején ez a látható felső része lesz szabad szemmel).
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap elején napnyugta után, a hónap végén napkelte előtt megfigyelhető.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban még látható a nyugati égen.
A Jupiter az egész éjszaka megfigyelhető a déli égen.
A Szaturnusz a déli égen alacsonyan megfigyelhető egész éjszaka.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, éjfél körül kel.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, késő este kel, utána már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.
A következőkben a júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold június 3-án, első negyed június 10-én, telihold június 17-én, utolsó negyed június 25-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
06.10. 15:29 A Jupiter oppozícióban(-2,6 magnitúdó, 46″ látszólagos átmérő). A Jupiter éjféltájban delel.
06.15. 19:28 A Merkúr kedvező esti láthatósága (0 magnitúdó, fázisa 55%).
06.18. 19:25 A Merkúr és Mars közelsége az Ikrek (Gemini) csillagképben.
06.21. 15:54 Nyári napforduló.
06.23. 23:16 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
06.25. 01:12 A Hold mögül kilép a 33 Piscium (4,6 magnitúdós, 53%-os holdfázis).
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap során jól megfigyelhető napnyugta után a nyugati ég alján. 23-án lesz a legnagyobb keleti kitérésben.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban látható a nyugati égen, másfél órával a Nap után nyugszik.
A Jupiter az egész éjszaka megfigyelhető a déli égen, 10-én szembenállásba kerül a Nappal.
A Szaturnusz késő este kel, a déli égen alacsonyan megfigyelhető.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, hajnalban látható déli irányban.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, éjfél körül kel, utána már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.
2019. április 27-e 23:00 és április 28-a 01:30 KöZEI között, a VCSE tavaszi észlelőhétvégéjén, Dobronhegyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek a Markarjan-láncról. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, 42x210s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
VCSE – Markarjan-lánc – Ágoston Zsolt
VCSE – Markarjan-lánc – Ágoston Zsolt
Már régóta szerettem volna megörökíteni a tavaszi égbolt egyik legszebb galaxiscsoportját, a dobronhegyi észlelőhétvégén végre lehetőségem is adódott rá. A felvételek megkezdése után két és fél órával felhők érkeztek, ezért csak 42 expozíciót tudtam készíteni.
A felvételen 13 nagyobb galaxis figyelhető meg láncot formálva, legnagyobbak közöttük az elliptikus, sárgás színű M86 és M84. Az NGC 4435 galaxis a láncolat közepén gravitációja miatt megbolygatta az NGC 4438 csillagvárost, melynek jellegzetes “fülei” figyelhetők meg.
A Markarjan-lánc a Virgo szuperhalmaz része. Az 1960-as években Benjamin Markarjan (akinek a vezetéknevét ebben a formában írjuk át magyarra, angolul pedig Markarian formában) figyelte meg, hogy a galaxisláncolatnak egyirányú a sajátmozgása, a Virgo-halmazon belül is külön csoport. Távolsága a Földtől: 52 millió fényév. A felvételen bejelöltem a fényesebb galaxisokat, a legtávolabbi, melynek távolságáról találtam információt, a 19 magnitúdós IC 3382. Távolsága a Földtől 107 megaparszek, ami 349 millió fényévnek felel meg.
VCSE – Benjamin Markarjan egy, az Egyesült Államokban kiadott bélyegen. Figyeljük meg a latin betűk mellett az örménybetűs írásmódot is. Forrás: wikipedia
Benjamin Markarjan (1913-1985) örmény származású szovjet csillagász volt. Nevét részben az általa összeállított galaxiskatalógus tette ismertté (1963-tól gyakorlatilag haláláig folytatta a munkát, 1500 galaxis szerepel munkáiban, a katalógus utolsó része 1981-ben jelent meg), és e katalógus nyomán nevezték el a csillagvárosok egyik csoportját Markarjan-galaxisoknak. Ezek erősen kékes színű galaxisok, színképükben emissziós vonalakkal, és nem-termális eredetű sugárzással. Többnyire aktív galaxismagokat tartalmazó objektumok kerültek be válogatásába.
A Markarjan-láncot az 1960-as években tanulmányozta, és felfedezte, hogy a láncban előforduló számos galaxis egy irányba mozog, közel azonos sebességgel a térben. Így fizikailag ténylegesen összetartozó galaxisokról van szó, amelyek között a csoportot a gravitációs vonzóerő teremti meg. Hét galaxis tartozik fizikailag össze, a többi csak véletlenül látszik abban az irányban.
A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold május 5-én, első negyed május 12-én, telihold május 18-án, utolsó negyed május 26-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Az M100 galaxisban szupernóva-robbanás észlelhető. Információk pl. ezen a linken. Jelölése: SN 2019ehk.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
05.06. 14:00 A májusi Aquaridák meteorraj maximuma (ZHR=40).
05.06. 18:59 A 4%-os fázisú Hold súrolva fedi a 4 magnitúdós 68 Taurit, a Hyadokon történő áthaladás során.
05.07. 18:41 A Mars 5°-ra a 9%-os Holdtól.
05.10. 21:49 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete (vége: 00:07 UT).
05.13. 21:53 A 71%-os fázisú Hold földközelben.
05.16. 22:47 A Mars eléri legnagyobb deklinációját: +24°.
05.21. 02:21 A Jupiter 5°-ra a 95%-os Holdtól.
05.21. 12:13 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
05.23. 02:18 A Szaturnusz 2,4°-ra a 82%-os fázisú Holdtól.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap nagy részében kedvezőtlen a megfigyelhetősége, a hónap végére viszont megjelenik a nyugati ég alján.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban látható a nyugati égen, késő éjszaka nyugszik.
A Jupiter késő este kel, az éjszaka nagyobb részében a déli égen megfigyelhető.
A Szaturnusz éjfél körül kel, a déli égen alacsonyan megfigyelhető.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, a hónap végétől újra kereshető hajnaltól déli irányban.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, hajnalban kel. A hajnali szürkületben már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.
