A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban  06:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 15-én, első negyed február 23-án, utolsó negyed február 7-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars, a Jupiter és Szaturnusz napkeltekor déli, délkeleti irányban figyelhető meg, az Uránusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

feb. 8. 01:20: a Jupiter 4,2°-kal délnyugatra látható a 46,2%-os fázisú Holdtól a Mérleg csillagképben.
feb. 9. 05:27: a Mars 3,6°-kal délre látható a 35,2%-os fázisú Holdtól a Kígyótartó csillagképben.
feb. 11. 05:24: a Szaturnusz 4,5°-kal délkeletre látható a 18,6%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
feb. 12. 03:02: a Marstól 5,1°-ra az Antarestől.
feb. 16. 16:40: a Vénusz 1,2°-al északra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
feb. 22. 02:01: az Europa nevű jupiterhold fogyatkozásának kezdete, 04:19 UT-kor ér véget.
feb. 23. 17:15: a Hold mögé belép az Aldebaran.
feb. 28 05:14: a Callisto 9″-cel a Jupiter déli pólusa mellett halad el.

Február során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös.

Olvasd tovább

2018. január 21-én 22:50 és 23:41 KöZEI között, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökösről. A felvétel 38x60s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 10 flatdark, ISO 3200 képből készült. A feldolgozás Deepsky Stacker, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - C/2016 R2 Panstarrs üstökös
VCSE – C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös – Ágoston Zsolt felvétele

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A hosszú ideig tartó folyamatosan borult időjárást január 21-én éjszaka néhány órás derült időszak szakította meg, ráadásul a holdfázis is kedvező volt, ezért kitelepültem szokásos megfigyelőhelyemre, és a heavens-above.com oldalon megadott koordinátákon elkezdtem C/2016 R2 (PANSTARRS) üstököst fényképezni. Sajnos a feltámadó szél nem tette lehetővé az egy percnél hosszabb felvételek készítését, még vezetés mellett sem.

Az üstököst 2016. szeptember 7-én fedezte fel a Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, azaz Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer) égboltfelmérési program PS1 obszervatóriuma a Hawaii-szigetek részét képező Haleakalán. Az Oort-felhőből érkező üstökös jelenleg 2,8 CsE távolságban tartózkodik a Naptól, 2018. május 9-én, perihéliuma idején ez a távolság 2,6 CsE-re csökken. Pályájának legnagyobb távolsága a Naptól 1497 CsE, periódusa 20.550 év a www.theskylive.com honlap szerint. A január eleji 9-10 magnitúdós fényessége 10-11 magnitúdósra csökkent a hónap végére, a nagyon látványos csóvája pedig csaknem teljesen eloszlott. Halvány kóma figyelhető meg az apró mag körül, rövid, kék színű csóvája figyelhető meg.

2017. december 9-én, illetve 2017. december 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 45 (M45) jelölésű, Fiastyúkként is ismert nyílthalmazról, mely talán a leggyakrabban fotózott mélyég-objektum. A felvétel 17x180s + 23x120s + 15x90s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből készült. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - Messier 45 Fiastyúk
VCSE – Messier 45 (Fiastyúk) – Ágoston Zsolt

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A 17 vezetett felvétel Lacerta MGEN autoguider segítségével készült. A Messier 45 katalógusszámú, Fiastyúkként, vagy Plejádokként ismert nyílthalmazról próbáltam az időjárás miatti hosszú kihagyás után asztrofotót készíteni, de számos probléma hátráltatott.

December 9-én a hosszadalmas kihagyás miatt, a kora esti borult időjárást követő derült időszakban elég nehezen ment a mechanika betanítása, végül a keresőtávcső segítségével álltam rá a célobjektumra, jelentős időveszteséggel. Az MGEN talán a hideg miatt nehezen kommunikált a mechanikával: 17 vezetett felvétel után pontosan beállított vezetőcsillagra nem volt hajlandó vezetni, és a kalibrációt sem indította el, szerintem nem tudott kommunikálni az ST4 kábelen keresztül. Néhány 90 másodperces felvételt még tudtam készíteni.

December 19-én sehogy sem tudtam elindítani a vezetést, még felmelegített pót ST4 kábellel sem, így maradtak a vezetetlen 2 perces expozíciók, ezek közül néhányat ki kellett hagynom a feldolgozásból. A nagyobb probléma az este 9 körül előkerülő felhőzet volt, ami miatt abba kellett hagynom a képek készítését. Mivel a tubust el kellett forgatnom a dobozba helyezéshez a két éjszaka között, már nem tudtam ugyanúgy beforgatni a tubusgyűrűben, ezért állnak szét a diffrakciós tüskék. Ráadásul a feldolgozás se ment könnyen, de segítséget kaptam Schmall Rafaeltől is.

A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabad szemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legfényesebb csillagot 20-30 valamivel halványabb csillag veszi körül. (A halmaz összesen több ezer csillagból áll, de ezek legtöbbje nagyon halvány K, M törpecsillag – A szerk.)

Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legfényesebb, fiatal csillagok által kibocsátott fényt kékes árnyalatban visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a legfényesebb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.

425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

2018. január 31-én lesz egy holdfogyatkozás, ami Magyarországról sajnos nem látható, mert a fogyatkozás 10:51-16:08 UT között zajlik (UT = KöZEI – 1 óra), a Hold pedig magyarországról nézve ekkor nem lesz a látóhatár felett, lévén, hogy csak 15:58 UT-kor kel Zalaegerszegről nézve (az ország keleti részében akár fél órával korábban is), amikor már csak a félárnyékos fogyatkozás teljesen észrevehetetlen és látvány nélküli fázisait nézhetnénk, ha látnénk. (A Hold előtte reggel, 30/31-én meg már 5:15 UT-kor lenyuszik.) A következő látványos, Magyarországról is megfigyelhető holdfogyatkozás 2018. nyarán lesz.

A Nap januárban  07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 17-én, első negyed január 24-én, telihold január 2-án és január 31-én, utolsó negyed január 8-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a Jupiter napkeltekor déli irányban, a Merkúr és a Szaturnusz a Naphoz közel figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Január során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (Pannstarrs) üstökös.

Olvasd tovább

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben  07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 18-án, első negyed december 26-án, telihold december 3-án, utolsó negyed december 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a  Jupiter napkeltekor keleti irányban alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

12.03. 15:47 A 2017-es év legnagyobb (látszó átmérőjű) teleholdja.
12.08. 21:25 A Hold mögé belép a Regulus, kilépés: 22:02.
12.14. 05:48 Mars, Jupiter, Spica és a holdsarló együttállása a Szűz és a Mérleg csillagképekben (Virgo és Libra).
12.13-14.  Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
12.16. 04:33 A 24P/Schaumasse üstökös 26′-cel keletebbre az NGC 5334 galaxistól a Szűz csillagképben (Virgo).
12.21. Téli napforduló, az év legrövidebb nappala, az év leghosszabb éjszakájának kezdete.
12.22. 14:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=15).
12.31. 01:33 A Hold mögé belép az Aldebaran, kilépés: 02:12.

December során – akár már napnyugtától – a Zsiráf csillagképben (Camelopardalis) megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenlegi fényessége 9 magnitúdó, a hónap során lassan veszít fényességéből.

Olvasd tovább