Az NGC 1851 gömbhalmazban a HST-vel egy 18,05 perc periódusidővel fényváltozást mutató halvány objektumot fedeztek fel, ami az első elképzelések szerint vagy egy kettősrendszerbeli mágneses fehér törpe villódzása vagy egy két fehér törpecsillagból álló kettőscsillag fényváltozása. Mivel a Chandra-műholddal nem észleltek röntgensugárzást, az első eset kizárható, és eszerint egy olyan nyugodt kettőscsillagról van szó, ami két fehér törpéből áll. Az ilyen rendszereket AM CVn-kettősöknek nevezik, és ez az első ismert ilyen rendszer a gömbhalmazokban. (Az ilyen rendszerek egyébként energiát veszítenek keringés közben, és a két fehér törpe egymásnak ütközik a végén, egyfajta szupernóva-robbanást hozva létre.) http://arxiv.org/abs/1605.04827

ms.dvi

Az NGC 1851 és az NGC 1904 gömbhalmazok a GALEX kísérlet felvételén. A GALEX közeli és távoli ultraibolya fényben tanulmányozza az égitesteket, ahol az objektumok kissé (vagy nagyon) másképp néznek ki, mint látható fényben… Az NGC 1904 a Nyúl csillagképben található tőlünk 50 000 fényévre, így Magyarországról is észlelhető. Az NGC 1851 a déli égbolton, a Galamb csillagképben látszik, ezért magyar amatőrök által csak ritkán megfigyelt objektum, hiszen csak három fokkal emelkedik rövid időre a magyarországi horizont fölé, pedig hét magnitúdós látszó fényességével népszerű halmaz lehetne, ha a zenitben láthatnánk… – távolsága a Naprendszertől 40 000 fényév.