Címke archívum: asztrofotózás
Az IC 405 és IC 410 ködök fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
A VCSE 2019. november 23-án Dobronhegy-Balázsfán megrendezett téli észlelőhétvégéje során készült fotómat szeretném megosztani veletek, mely a Szekeres csillagképben található IC 405 és IC 410 ködről készült.
A felvétel egy Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420-as apokromát tubussal, Skywatcher 0,85x reduktor-korrektorral, Castell UHC szűrővel és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült 20×300 s objektum (light) ISO 3200 kép összegzéséből (a széllökések és fátyolfelhők az expozíciók harmadát használhatatlanná tették). A korrekciós felvételeket 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark képből állítottam össze. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvétel bal felső sarkában látható az IC 410 “Ebihal-köd”, melyet az NGC 1893 nyílthalmaz sugárzása gerjeszt. A képen a ködöt alkotó hidrogén jellegzetes emisszióját láthatjuk. A csillagszél sötét, sűrű felhőkbe söpri össze a hidrogént, ezeket a sötétebb foltokat láthatjuk a köd közepén.
A felvétel jobb oldalán az IC 405 “Lángoló csillag-köd” látható, melyet az AE Aurigae szökevénycsillag gerjeszt (a ködösség közepén), mely nagy sebességgel halad el a gázfelhő közelében.
Egyesek egy időben úgy vélték, hogy az AE Aurigae az 53 Arietis és a Mű Columbae csillaggal együtt egy négyes csillagrendszer tagja volt valaha. A negyedik csillag szupernóvaként felrobbant, és a robbanás energiája kilökte a három másik társcsillagot különböző irányokba, és ma nagy sebességgel repülnek kifelé (ezért lenne szökevénycsillag az AE Aur is). E három csilag pályáját visszafelé meghosszabbítva azok tényleg egy pontban találkoznak a Trapezium környékén, az Orion OB1 asszociációban.
Újabban azonban kétségek merültek fel ezzel a tetszetős magyarázattal szemben. Az 53 Ari és a Mű Col ún. kinematikus kora nem egyezik egymással, tehát ezek aligha keletkeztek együtt, egy időben egy négyes csillagrendszerben. A fő probléma pedig az, hogy az 53 Arietis idősebb (4,8 millió éves), mint az Orion OB1 (ami csak 1,1 millió éves). Az 53 Ari nem jöhetett az Orion OB1-ből. Ugyanakkor az újabb keletű, pontosabb asztrometriai mérések fényt derítettek a rendszer történetére, ami a 70-80 évvel ezelőtti, kisebb pontosságú mérésekkel akkor nem volt lehetséges.
Az AE Aur inkább egy kettősrendszer tagja lehetett, mely két millió évvel ezelőtt az Orion csillagképben egy másik kettőscsillaggal történt közeli találkozást követően kezdte el száguldását a Tejúton keresztül. Az 53 Arietisnek nincs köze a megfigyelt jelensgekhez. A kettőst az AE Aur és Mű Columbae alkotta. Kettősük az esemény részese volt, a harmadik és negyedik résztvevő pedig feltehetően az Ióta Orionis volt. Az Ióta Orionos ma is kettős. Az AE Aur és a Mű Col is kettőscsillagot alkothatott, és amikor a két kettőscsillag egymás közelébe került, akkor a kölcsönös gravitációs erők szétszakították az egyik kettőst, az Ióta Ori viszont egybenmaradt. A másik kettős két komponense pedig különböző irányokba folytatta nagy sebességgel az útját. A találkozás 2,5 millió évvel ezelőtt történhetett a Trapezium környékén. (Forrás: https://arxiv.org/pdf/astro-ph/0010057.pdf)
Az IC 410 12 000 fényévre, az IC 405 1500 fényévre található a Földtől.
Észlelőhétvégénk volt (2019. szept. 20-22.) – Csizmadia Szilárd
Két csodálatosan derült éjszakát sikerült kifognunk az utolsó negyedbeli Hold idején az idei őszi észlelőhétvégénken. Most is Dobronhegy-Balázsfán, Zalaegerszegtől 13 km-re tartottuk hagyományosnak számító rendezvényünket 2019. szept. 20-22. között. Távcsöves, észlelő célú találkozónkon az alábbi személyek és műszerek voltak ott:
457/1900-as VCSE-Dobson (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd)
300/1200 Dobson, 150/450 Dobson, 6,5×32 B (Varga György)
250/1200 Dobson (Horváth Tamás)
200/1200 Dobson, 102/500 L (Jandó Dániel)
200/1200 Dobson (Császár Kornél)
200/1000 Newton, EQ5-ön, asztrofotózásra (Vizsi Csaba)
200/1000 T (Lakatos Csaba)
130/900 T (Horváth Márton)
130/650 T, EQ-3 (Román Dávid)
90/900 L (Gróf Mánuel)
80/400 Esprit L AZEQ6 (Vámosi Flórián)
72/420 refraktor asztrofotózásra, 20x60B (Ágoston Zsolt)
72/432 Evostar és LS 50 naptávcső (Schmall Rafael)
70/700 L (Horváth Dárius)
70/700 L , EQ-3 (Péter Attila)
70/500 L (Fehér Norbert)
Távcső nélkül: Tornyos Rózsa, Balogh Boglárka, Domján Anita, Jakabfy Szilárd, Srágli Dávid, Klimits Veronika, Farkas Zsolt, Szalontai Tibor, Németh Ferenc, Bánfalvi Péter, összesen 27 fő (beleértve azokat is, akik nem aludtak ott, illetve csak nappal néztek be).
Néhányunknak (Kornél, Dani, Szilárd) Zalaegerszegen, a TIT-ben indult a program, mert a megjelent, szerény létszámot képviselő érdeklődőknek elmondtuk a szakköri tudnivalókat. Eközben többen már gyülekeztek a dobronhegyi helyszínen, és mire a szakkörrel foglalkozók is kiértek, a 46 cm-es és sok más távcső már össze is volt szerelve, be is volt jusztírozva. A szürkületben a Jupitert néztük, illetve a Vénuszt kerestük (de a Vénuszt csak a második este sikerült a horizont közvetlen közelében, az esti szürkületben fotografikusan (Rafael) és távcsővel megfigyelni, szabad szemmel nem – kb. fél órával nyugodott le a Nap után). Ezután vacsoráztunk, és még a szürkületben Egyesületünk elnöke és titkára a hétvégézők nagy tapsa közepette átadta Varga Györgynek a Herschel-400 észlelői lista teljesítésért járó oklevelet.
Schmall Rafael képeiből készült válogatás. Klikk a képre és az album megnyílik!
(Schmall Rafael drónfelvételei nappal készültek a táborhely környékéről)
A második nap Jandó Attila mesteri teljesítménnyel elhozta Zalaegerszegről a pizzákat az egész éjszakai munka után ébredező társaságnak. Ebéd után először Vámosi Flórián szakkommentálásával megnéztük a nyári táborunkban felengedett magaslégköri ballonkísérlet során készült képeket (ezeket majd külön cikkben mutatjuk be), amelyeken megtaláltuk a Jupitert is sok más egyéb mellett. Szünet után Csizmadia Szilárd az utóbbi évek amatőrcsillagász mélyég-felfedezéseit és fontosabb szupernóva-, illetve bolygófelfedezéseit ismertette előadás keretében. Újabb szünet után pedig ősbemutatón vettünk részt: megtekintettük a VCSE 2019. évi táboráról készült filmet. Ezek után már csak a vacsora maradt a nappalból, és ismét kimentünk az ég alá. Második este, vacsora után, Takács Ferencnek adtunk át egy könyvet és fejeztük ki köszönetünket a nyári tábori magaslégköri ballon megtalálásáért. Utána Feri elmagyarázta nekünk, hogyan és hol találta meg a ballont, mit érzett közben. Utána ő és kedves felesége megnézte a Szaturnuszt, a Jupitert és az M27 planetáris ködöt.
Román Dávid időfűzése (time-lapse) bemutatja az észlelőhétvégénk hangulatát
A mostani észlelőhétvégénk nem újholdkor, hanem utolsó negyed környékén volt 60%-os, illetve 49%-os Holddal. A Hold első éjszaka 22:11-kor, második éjszaka 22:44-kor kelt, ami rövid holdtalan időszakot jelentett (a Nap kb. hét előtt nyugodott le, fél kilenctől már lehetett észlelni). A Hold sem akadályozott meg azonban senkit az észlelésben, bár első éjszaka kb. hajnali egykor, második éjszaka kb. 3-kor bejött a társaság. Addigra került a Hold zavaró pozícióba.
Ágoston Zsolt észlelőhétvégi felvételei. A képre kattintva album nyílik meg!
Észleltük és fotóztuk a Holdat is. A 46-ossal a házfalra vetítve is szép volt a Hold. A Hold, mint legközelebbi égitest hozzánk, nem ellenség, hanem a legrészletesebb tanulmány tárgya.
Többen (Vizsi Csaba, Zsolt, Flórián, Rafael) asztrofotóztak és asztrotájképeztek is, illetve a felfűzték a múló időt (time-lapse-et készítettek). Mások vizualizáltak. Volt, aki kész programlistával érkezett és a rajta szereplő objektumokat kereste fel távcsövével vizuálisan (pl. Lakatos Csaba), más a kiválasztott objektumait rajzolta, és utána fényképezte is (pl. Román Dávid). Dáriusz, és az ő nyomán Marci főként Messier-objektumokat kerestek fel. Sokan örültek, hogy először amatőrcsillagászodásuk folyamán saját maguk találtak meg egy-egy ismert, vagy éppen kevésbé ismert objektumot. Így a tanulásnak, az utánpótlásképzésnek szép színtere volt ez a hétvége. Nagyon szép volt, hogy a már 10-20-30 éve amatőrködők odamentek a 2-3 éve műkedvelőkhöz, és belenéztek, nyugtázták az objektum beállítását, és gratuláltak. Ne feledjük: valaha mindenkinek nehézséget okozott az M92 beállítása elsőre! (Kivéve a GoTo-soknak…)
Varga György és Horváth Tamás mélyegeztek – számtalan ködösséget állítottak be nekünk, majd rajzolták-feljegyezték a látottakat.
Nekem a 46-osból számtalan objektum megmaradt a retinámban, de talán a legmélyebb benyomást a Fátyol-köd OIII szűrős látványa tette. Szűrő nélkül is látszódott természetesen ekkora távcsőben a Fátyol-köd, A H-béta szűrő nem javított rajta sokat. UHC-val viszont sötétebb lett a háttér, és jobban kiemelkedtek a részletek, kontrasztosabb volt a látvány, könnyebben észre lehetett venni a ködösséget: szinte kiugrott a háttérből. A legtöbbet azonban az OIII szűrő javított rajta: a javulás egyszerűen fantasztikus, drámai és óriási mértékű volt! A háttér teljesen sötétté vált, a köd pedig nagyon fényessé. Rengeteg részlet előjött. Mivel a Fátyol-köd mérete kb. 3 fok, a háromnegyed fokos látómezőbe nem fért bele teljesen (28 mm-es Apex okulárt használtunk). De érdemes volt a távcsövet ide-oda mozgatni, és a köd máshol lévő részleteit tanulmányozni, a ködöt körbejárni. Sokan maradtak a műszernél 5 percig, 10 percig, fél óráig a Fátyol-ködöt nézni, és csak az udvariasság késztette őket mást is odaengedni. Csoda volt a látvány!
(Schmall Rafael időfűzött videója (time-lapse-e) az észlelőhétvégéről)
(Természetesen érdemes volt megvárni, amíg a főtükör kihűl. Igaza volt Flóriánnak, hogy a 46-os távcső tükreit érdemes a borító vászondarab felemelésével szellőztetni, hűteni észlelés előtt. Egyébként a kisebb látogatottságú észlelőhétvégén több időt lehet az okulárnál tölteni. Végül pedig érdemes idézni egyik asztrofotósunk szavait, aki belenézett az OIII-szűrős összeállításba: “X. Y. képein sem látszik ennyi részlet!” Nyilván túlzott, de valamit visszaad megjegyzése mégis az érzésekből…)
Izgalmas volt az NGC 891-et nézni a 46-osban: hosszú volt, kiterjedt, fényes, olyan 15×2 ívperc méretű. Határozottan lehetett látni, pedig fenn volt már a Hold. A Lokális Galaxiscsoporthoz tartozó NGC 404, becenevén a Mirach szelleme is azonnal és könnyen jött a 46-ossal, még akkor is, amikor a narancssárgás, 2 magnitúdós Mirach benne volt a látómezőben. Kisebb távcsövekkel is észlelhető ez a 11 magnitúdós galaxis, de nehezen vagy egyáltalán nem, ha a fényes Mirach (Béta Andromedae) benne van a látómezőben. A 46-ossal azonban igen kísérteties látványt adott, és könnyen jött akkor is, ha a Mirach a LM-ben maradt.
Ugyancsak nagy élmény volt vele a kihagyhatatlan M27 és M57 planetáris köd, de az M2 és M72 gömbhalmazok is élménynek bizonyultak (mindkettőt bontotta csillagokra természetesen a műszer). Az M72-nél nagy, 380x-os nagyításnál a 46 cm-esben egy érdekességre lettünk figyelmesek: a halmaz képe mintha nem kör alakú lenne, hanem egyik oldalán benyomott kör alakú, és egy kisebb sötét sáv után is lenne egy halmazrész. Mintha a halmazt egy sötét sáv kettévágná egyik oldalán. A Hubble Űrtávcső képe azt mutatja, hogy a gömbhalmaz fényes csillagai aszimmetrikusan helyezkednek el a halmaz közepére nézve, talán ez okozta a vizuális benyomást.
Nagyon sok mást is észleltünk, amit majd a VEGA-ban listázunk.
Igen jól éreztük magunkat, az átlátszóság pedig nagyon jó volt. A második éjszaka talán az év három legjobb éjszakája között volt. Találkozunk jövőre!
Észlelőhétvége (2019. szeptember 20-22.)
VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen
Az animációt Ágoston Zsolt készítette, részletek itt találhatók.
Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.
(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)
Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd Teskándon át kell haladni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni, majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél: egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot a 06-70/283-57-52-es telefonszámon.
Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.
A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondoskodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…
Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.
Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda-vissza másokat is szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?
Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.
Mindenkit szeretettel várunk!
VCSE
Virtuális Csillagászati Klub – 2015. szeptember 21.
Szeretettel hívunk meg Titeket a következő Virtuális Csillagászati Klub- előadásra (akik a csillagdával szeretnének dolgozni, azoknak külön is hasznos lehet):
Cím: A modern asztrofotózás alapjai
Előadó: Schmall Rafael
Idopont: 2015. szeptember 21. 20:00 óra
Hely: www.galileowebcast.hu
Kivonat: A ma amatőrcsillagász asztrofotográfiájának alapjait a digitális fényképezőgépek jelentik. Az előadás bevezetést nyújt az ilyen eszközökkel történő asztrofotózás alapjaiba az állókamerás gépektől a vezetett asztrofotókig, az észlelés megtervezésétől az észlelés mikéntjén át az utófeldolgozásig. Egy előadás nem törekedhet teljességre ebben a nagyon is szerteágazó témában, de a számos szép, saját készítésű, sőt NASA APOD-díjas fotók mellett megismerteti a hallgatóságot a szükséges minimum-ismeretekkel.