Március 14-én a kedvező időjárást kihasználva végre sikerült kitelepülnöm az udvarra észlelni. A délutáni szél hihetetlen tisztára söpörte a levegőt. Hiába volt a közelben a vasútállomás térvilágítása, most mégsem derengett az egész égbolt narancssárga fényben.

Öröm volt kipakolni a távcsövet és “csak úgy” megcsodálni a Holdat. Megdöbbentő volt, hogy 256x-os nagyítás mellett is tiszta, részletes volt a kép, minimális vibrálást lehetett csak érzékelni a látómezőben. A már-már tökéletes látómező hatására felbátorodva megpróbáltam mobiltelefonnal “belefényképezni” az okulárba. Kíváncsi voltam mi lesz a végeredmény?

Valószínűleg nem kell nagyon részleteznem, hogy csak kézből odatartott és automatán fókuszáló és exponáló képrögzítő eszközzel nem szokás jó felvételeket készíteni. Igen fontos és lényeges a felvétel minősége szempontjából a fényképező eszköz pontos, elmozdulás mentes rögzítése a  megfelelő pozícióban. Ha nem az optikai tengelyben, a párhuzamosság és merőlegesség szabályait be nem tartva készül a felvétel, a kép eltorzulhat, vignettálódhat, geometriailag torzulhat. A felvételen töredék és deformált látómező fog megjelenni. Ha az okulárhoz nem megfelelő távolságra kerül a fényképező eszköz, ami ráadásul autofókusszálással készíti a képet, a képen csak a látómező töredéke fog szerepelni, esetleg nem is élesen. Az automatikus fókuszálás pedig részben a leképzett képre teszi az élességet, részben – és sajnos eléggé dominánsan – az optikai elemek felszínén található lerakódásokra (vagyis a lencséken lévő koszokra, porszemcsékre). Ennek végeredménye zavaró foltok lesznek az elmosódó szélű felvételeken – mobiltelefonnal nem is lehet ennél jobbat csinálni, ne így asztrofotózzunk!

Ettől függetlenül  a ma elérhető, digitális képrögzítésre alkalmas eszközök a régi hagyományos, filmes technológiával dolgozó fényképező gépekhez képest hatalmas előrelépést jelentenek. gyorsan, könnyen, és nem utolsó sorban azonnal látható felvételeket lehet velük készíteni. Ezzel valamennyire elveszik a kép kiválasztásának és beállításának már-már művészi határokat feszegető varázsa. Ha a felvétel nem megfelelő,  fogyazstói társadalom kultúrájának megfelelően eldobható, és azonnal megismételhető. Így a nagy számok törvénye alapján előbb, vagy utóbb biztosan születni fog használható felvétel.

Az én kísérletezéseimnek az eredményei:

A felvétel egyetlen képkocka, amin egy minimálisan igazítottam csak a világos-sötét arányon. Az autofókusz a terminátorra volt beállítva. Ez a terület éles, míg a Hold pereme viszont már elmosódó. A képen a ferdén tartott telefon miatt további elszíneződés és finom elmosódás látható. Ettől függetlenül, jól megfigyelhetők rajta a felszíni részletek.

A kép, két darab képkockából lett összeillesztve. A felszín részletei megfigyelhetők, egyes részek igen látványosan. Ugyan akkor az összeillesztések szélénél a kép ívesen torzult, a képen homályos és színes területek láthatók, amit a nem megfelelően tartott telefon miatt eltorzult kép okoz. Ezt a torzulást próbálta korrigálni a képet összerakó program úgy, hogy az azonos pixeleket összeillesztette, és a szélek hibáit próbálta a kép torzításával ellensúlyozni.

A fenti kép az okuláron keresztül történő fotózás egyik tipikus jegyét a vignettálás viseli magán. Jelen esetben ennek az oka az, hogy a felvételt készítő mobiltelefon optikája nem a megfelelő távolságra és nem a megfelelő pozícióban – jelen esetben ferdén – volt az okulárhoz képest. Mindezektől a hibáktól függetlenül a kép kellően részletes. A vignettálás a képnek ad egy “sajátos” , a múlt század eleji fényképekhez hasonló hangulatot. (Maga a vignettálás – ejtsd vinnyettálás – egy optikai (hiba)jelenség, amit megfelelő minőségú optikával vagy – fényerős eszközök esetében – ún. apodizácis szűrővel lehet eltüntetni. E “hardveres” megoldásokon túl létezik “szoftveres” megoldás is, egy egyenletesen megvilágított objektumról (pl. lepedő vagy az ég a távcsőben) készített felvétellel lehet visszakorrigálni a képet, az ún. mezősimítás (flat-field) keretében, utólag, képfeldolgozó programmal.)

A felsorolt hibalehetőségektől függetlenül, véleményem szerint érdemes a vállalkozó kedvűeknek megpróbálni a mobiltelefonnal történő asztrofotózást. Ma már kaphatók kompakt fényképező gépekhez és mobiltelefonokhoz olyan kiegészítők, amelyek segítségével az okulárhoz, a fókuszírozóhoz rögzíthetjük a fényképező eszközünket, pontosan beállítva ezeket a megfelelő pozícióba. Ezzel a kompromisszumos megoldással egy a saját kategóriájában egy praktikus “asztrofotós” eszközt nyerünk. Természetesen, ahogy a felhasználó rákap az ezzel a technikával történő amatőrcsillagász képrögzítésre, úgy fognak megjelenni az igények a célnak jobban megfelelő, hatékonyabb, minőségibb képrögzítésre. Így lényegében a “fotós” megteszi az első lépéseket azon az úton, amelynek a végén a minőségi feladat orientált képrögzítő eszközök és kiszolgáló szoftverei találhatók….

VCSE - AR 2497 - Nagykanizsa, Bognár Tamás
VCSE – AR 2497 – Nagykanizsa, Bognár Tamás

Dátum/Időpont :  2016. 02. 11., 08:44 UT
Felszerelés: 150/2250 Newton + Baader Solar Filter ND5 + DMK 41AU02.AS (USB) + AviStack 2.0 + GIMP
Légkör nyugodtsága: 2-5/10
Légkör átlátszósága: 2/5
Hőmérséklet: ~10°C
Helyszín : Canis Maior Nap Obszervatórium, Nagykanizsa
Észlelő: Bognár Tamás

VCSE - AR 2497 -Bognár Tamás, Nagykanizsa
VCSE – AR 2497 -Bognár Tamás, Nagykanizsa

Megnevezés: AR 2497
Dátum/Idő: 2016. 02. 09 . 06:50-07:30 UT
Felszerelés: 150/2250 Newton + Baader Solar Filter ND5 + 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 5-8/10
Átlátszóság: 2-4/5
Hőmérséklet: ~ 12°C
Szél: szélcsendből folyamatos átmenettel erős széllökések
Helyszín: Nagykanizsa, NAE Canis Maior Nap Obszervatórium
Észlelő: Bognár Tamás

A rajz a reggeli órákban készült, amikor az időjárás még lehetővé tette az észlelést. Eredetileg vizuálisan szerettem volna észlelni, majd látható és H-alfa tartományban felvételeket készítettem volna. Az időjárás csak a vizuális észlelésre hagyott időt. Mivel eredetileg csak nézelődni szerettem volna, nem terveztem rajzolást. De az észlelés hozta magával az érzést, “ezt meg kell örökíteni rajzban is”. Mivel nem készültem rajzolásra, így azt használtam, ami éppen kéznél volt. Zsebemben lévő papírlapra rajzoltam golyós tollal…

A rajzolást látható fényben kezdtem, majd hamarosan abba is kellett hagynom, mert kezdtek megjelenni a felhők. Egyre hullámzóbb és homályosabb lett a kép az okulárban. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene próbálni az átalakított Coronado PST-vel megnézni a napfoltot. Mivel a PST eleve egy szűkebb sávban engedi át a fényt, ezért bíztam benn, hogy a gyengülő minőségű égbolton még tud valami használhatót produkálni. Szerencsére H-alfa tartományban még egy darabig “használható” volt az ég. A PST etalon szűrőjét végállásba hangoltam. Így a finom felszíni részletek eltűntek, és a látvány szinte megegyezett a látható fény tartományában észlelhető képpel. Azzal az eltéréssel, hogy a részletek kontrasztosabban és finomabban látszottak. A penumbra pereme és a felszín finomabb , részletesebb és granuláltabb volt. Ezzel a módszerrel fejeztem be a rajzot.

A rajz az észleléskor látott napfoltcsoport összetett finom szerkezetének látványát, a látvány hatását igyekezik visszaadni már-már művészi ábrázolással. Az észlelés felvet egy roppant érdekes kérdést: ez a rajz most látható vagy H-alfa tartományban készült?

(A szerk. megjegyzése: mint kiderül a cikkből, ez egy kompozit, látható + H-alfa észlelés.)

Nap - digitális rajz - 2016.02.06. - Bognár Tamás
Nap – digitális rajz – 2016.02.06. – Bognár Tamás

Megnevezés: Nap (digitális technikával készült rajz)
Dátum/időpont: 2016.02.06. 12:10 – 12:40 UT
Felszerelés: 120/1000 Newton (fő- és segédtükör alumínium bevonat nélkül) + polárszűrő páros + OIII szűrő, azimutális szerelés
+ Scopium SWA 15, 10 mm + Planetary 5 mm
Nyugodtság: 8/10
Átlátszóság: 3-4/5
Hőmérséklet: 12°C
Szél: szélcsend
Helyszín: Zákány, É. sz. 46°14′ 59,2”, K.h. 16°57′ 15,3”
Észlelő: Bognár Tamás

A digitális rajz az eredeti szkennelt grafit rajz alapján készült GIMP 2.8 programmal, Wacom Bamboo Fun rajztáblával.

Szombat délután igen kellemes idő volt. Már-már tavaszias. Az égbolton egy két felhő volt csak. Eredetileg kinti munka volt tervezve. De a kerékpárok megigazításához ki kellett venni az előttük álló távcsöveket. Ha már az ember kiveszi a távcsövet a helyéről, akkor ellenőrzi, hogy minden rendben van-e kedvenc eszközeivel. Az ellenőrzés legjobb módja, ha kipróbáljuk. Ilyenkor jó, ha a lelkes amatőrcsillagász szeret rajzolni. Egy papírlap és egy ceruza segítségével meg lehet örökíteni a látottakat. Mivel a végleges rajz digitális technikával készül, ezért nem baj, ha kicsit koszos a rajzoló keze, ha a papír meggyűrődik, ha kiegészítéseket firkálunk a lapra, mivel ezek a végleges, kidolgozott rajzon nem látszanak. Gyorsítja a távcső melletti rajzolást is, mivel nem kell a teljes rajzot tökéletesen kidolgozni, nem kell aprólékosan egy textúrát kialakítani a Nap felszínén. “Csak” a napfoltokat kell felrajzolni. Elkészíteni a részletrajzukat és egy színes ceruzával felrajzolni a fáklya mezőket.

Észlelés során először csak a polárszűrő párost használom. Kontrasztosabban látszanak a perem közeli fáklyamezők, markánsabban látszanak a napfoltok. Az OIII szűrő alkalmazásával kicsit sötétebb, kékes-zöldes lesz a Nap korongja. A napfoltok és a fáklyamezők, kevésbé lesznek markáns megjelenésűek – már-már olyan, mintha lágyabb lenne a kép a látómezőben – ám a látómezőben a részletek mintha finomabban látszanának, mintha több lenne az apró részlet. A granuláció plasztikusabb lesz, már-már “tapintható”. A fáklyamező kevésbé fényes, ám több és finomabb részletet mutat. Ugyan akkor az OIII szűrővel a fátyolosodó égbolt hibái is jobban látszanak.

VCSE - Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE – Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE - Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás
VCSE – Napkitörés – 2016.01.26. UT 08:46 – Bognár Tamás

Protuberancia
Dátum/idő: 2016.01.26 . UT 08:46
Felszerelés: mód. 70/700 Coronado PST
Légkör nyugodtsága: 2-5/10
Légkör átlátszósága: 1-2/5
Hőmérséklet: 8°C
Páratartalom: –
Szél : enyhe
Észlelés helye: Canis Maior Solar Observatory, Nagykanizsa , N46° 27′ 13.81″  E16° 59′ 05.57″
Észlelő: Bognár Tamás

Eszközök: DMK 41AU02.AS  (USB) + AviStack 2.0 + GIMP

Az időjárás kellemes volt, de nem kedvezett az észlelésnek. Opálosan derengő Nap volt látható a távcsőben. A felvételen a Nap legaktívabb része látható.