VCSE - NGC 7000, az Észak-Amerika-köd - Fábián Kálmán felvétele
VCSE – NGC 7000, az Észak-Amerika-köd – Fábián Kálmán felvétele

A kép 63×8 perc objektum (light), 17 db sötétkép (dark), 40 db mezősimító kép (flat-field) felhasználásával készült el, amiket 2018. augusztus 10-17. között vettem fel Zselickisfaludról, a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborból. Átalakított Canon EOS 700D-t használtam hozzá egy 150/750-es Skywatcher Newton-távcsövön, ami EQ-5 GoTo mechanikán volt. A vezetéshez egy Lacerta Mgen-t alkalmaztam. A kép feldolgozása Photoshopban történt. Talán minden egyes pixelében megbújt a VEGA ’18-as tábor kiváló hangulata.

 

A szerk. kiegészítése:

Az NGC 7000 felfedezését általában William Herschelnek tulajdonítják (1786), de más források szerint nem ezt figyelte meg, és a felfedező a fia, John Herschel, aki valamikor 1833 előtt találhatta meg. Először 1890-ben sikerült lefotózni. Nevét az egyik földrészre hasonlító alakjáról kapta. Nagy nagyítások előnytelenek megfigyeléséhez, azokkal szinte semmi nem látszik belőle, mert a kontraszt lecsökken. Inkább kisebb nagyítású (akár csak 10-szeres!), nagyobb látómezejű, fényerős távcsővel érdemes próbálkozni, hogy vizuálisan megfigyeljük. Érdemes három fokos vagy nagyobb látómezőt használni, mert a köd hatalmas kiterjedése – négy teleholdnyi – ezt megkívánja. De leghalványabb részeit is beleszámítva hat szögfokra kiterjed az égen. Beszámoltak már arról is, hogy ha valaki UHC típusú mélyégszűrőt tett a szeme elé, akkor szabad szemmel is látta vidéki, sötét, holdtalan ég alól!

Az NGC 7000 egy csillagkeletkezési terület, ahol ma is születnek új csillagok. Vöröses színét a benne lévő ionizált hidrogén sugárzása adja. Távolsága a becslések szerint 1800, az átmérője 100 fényév. Ez a becslés akkor érvényes, ha a köd ionizációját a Deneb, a Hattyú főcsillaga okozza. Ez azonban nem biztos, a köd távolsága nem igazán ismert pontosan. A köd és a Föld között sötét csillagközi felhők helyezkednek el, ezek a köd egyes részeit eltakarják előlünk, ezzel járulva hozzá a megfigyelhető alakzat kinézetéhez.

Az NGC 7000 a Denebtől pár fokra van. Ha a Vegától indulunk el a Deneb felé, akkor a Deneben még túl kell menni a meghosszabbított egyenesen, de csak kb. annyi távolságot, amennyi a Vegát elválasztja a hozzá legközelebbi Lyra-beli csillagtól. E ponttól a Hattyú szárnya felé lesz kb. 1-2 fokra a köd közepe.

A 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák üstökös történetéről itt írtunk bővebben.

Az üstököst a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából is észleltük 2017. március 25/26-án és 26/27-én (észlelők: Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán). A képfeldolgozást Zsolt és Kálmán végezte el, alább először Zsolt verzióját mutatjuk be, ami az üstökös márc. 26/27-i éjszakai állapotát mutatja.

 

A kép 250/1200-as Newton-távcsőre szerelt Canon 6D fényképezőgéppel készült Zalaegerszegről. Kómakorrektort használtunk, a látómező kb. 103×68 ívperces. Az itt bemutatott képet 60 objektum (light) képből, 10 sötétképből (darkból) és 6 mezősimító (flat) felvételből állítottuk össze, forró és rossz pixelekre korrekció nem történt. Az egyes képek 1 perc expozícióval, ISO 1600 érzékenységgel kerültek felvételre, összesen tehát egy órányi nyers anyagból lett összeállítva a kép. A feldolgozásokat  DeepSkyStacker szoftverrel végeztük, és az üstökösmagra illesztettük össze a képeket. Az utófeldolgozás Startools 1.3.5 és Photoshop CS 6 szoftverekkel történt. Az üstökös mozgása jelentős, így ha az üstökösre történik a képek összeállítása, akkor a csillagok csíkokat fognak húzni.

Az üstökösmag és a kóma könnyen észrevehető, utóbbi zöldeskék színű, mérete kb. 10 ívperc. A kóma nagyon diffúz, DC=1-et adunk meg a kóma kondenzációjára. Csóva nem látszik.

A következő képen a Kálmán által összerakott kép látható, ezen a márc. 25/26-i kinézet látható:

Az üstökösök észleléséhez szükséges efemeriszek itt érhetők el: http://www.minorplanetcenter.net/iau/MPEph/MPEph.html

VCSE - Félárnyékos holdfogyatkozás - Fábián Kálmán
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás – Fábián Kálmán

2016. szeptember 16-én kora este, holdkelte után félárnyékos holdfogyatkozásnak lehetett tanúja néhány nagyon szerencsés. Legtöbbünknek a felhő, vagy éppen eső megakadályozta a jelenség megfigyelését. A jelenség előrejelzéseit itt lehetett megtalálni, eszerint 18:54:50 NYISZ-kor (nyári időszámítás) kezdődött, 20:54:16 NYISZ-kor volt a legnagyobb a fogyatkozás, egyben leglátványosabb a jelenség, és 22:53:57 NYISZ-kor ért véget. Igazán jól az elsötétülést csak a Hold egy kisebb részén, a Hold szélén lehetett látni, szabad szemmel csak mintegy egy órán át volt feltűnő.

Tagtársaink közül vizuálisan Ágoston Zsolt látta a jelenséget Zalaegerszegről. Holdkelte után, sőt, még nyolc óra körül sem látott semmi fényességváltozást, vagy hogy a Hold a szokottnál halványabb lett volna. Negyed kilenc körül kezdett erősen felhősödni, akkor úgy látta már, hogy a Hold “bal felső” területe mintha sötétebb lenne a “jobb alsó” térséghez képest (ez északot, illetve delet jelent), utána nemsokkal teljesen beborult az ég, és emiatt a megfigyelést meg kellett szakítani. Jandó Dániel Egervárról próbálkozott, de amint kissé elsötétült a Hold, be is felhősödött.

Fábián Kálmán fotografikusan észlelte a jelenséget. Canon EOS 700D fényképezőgéppel négy percenként készített egy felvételt (egyszer azonban 5, másszor pedig 3 perc telt el két kép között), és ezeket másolta össze a fentebb bemutatott montázsra (összegképre). ISO 800-as érzékenységet és 1/15 sec záridőt alkalmazott az első képre, a 2-5. képre 1/80 sec-et, a 6-12-ikre 1/640-et, az utolsó hat képre pedig 1/1000 sec-et. Az első képekre a záridő nagyon nagy volt, ezek így sajnos beégtek, csak később sikerült eltalálni a jó expozíciós időt. A képek 19:23 – 20:33 UT közöttiek. A nem beégett, vagyis későbbi képeken jól látszik, hogy a Hold bal felső (északra látszó) része sötétebb, mint a másik oldala. Ahol sötétebb, onnét a Holdról nézve részleges napfogyatkozást okoz a Föld. 20:54-kor, vagyis pont a maximális fázis idején, Kálmán kaposvári észlelőhelyéről is befelhősödött az ég. Schmall Rafael fotografikus kísérleteit a jelenség megörökítésére szintén megzavarta a felhőzet.

schmall
Schmall Rafael – félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szept. 16. – VCSE

Csizmadia Ákos vizuálisan észlelte a jelenséget, az alábbi beszámolót küldte:

“Félárnyékos holdfogyatkozás megfigyelése
2016. szeptember 16., Helyszín: Göd
Műszer: szabad szemmel és 8×42 B

19:55-kor tekintettem fel először az égre. A gyorsan vonuló felhők között felbukkanó Holdon egyértelműen látszott, hogy a “bal felső sarkja”, azaz az északnyugati része fátyolosan sötétebb, mint a többi. Az előrejelzett maximum környékén Gödön teljesen kitisztult a keleti és a déli égbolt, így tisztán lehetett észlelni a Holdat. 20:54-kor valamivel több mint a korong felén határozottan észlelhető volt a fedés. A kontraszthoz hozzájárult az is, hogy a sötétedés az amúgy is szürkébb tengerborította részeket érintette, a kráteresebb részek, élükön a Tychoval és a belőle kiinduló sugárvonalakkal, teleholdi időszakhoz méltóan ragyogtak.

A szabadszemes észleléseket binokuláris megfigyeléssel egészítettem ki. 8×42 B-ben sötét derengésként volt észlelhető a fedés, ugyanazokon a területeken, mint ahogy szabad szemmel is látszódott. Sem szabad szemmel, sem a kis távcsőben nem volt észlelhető markáns határvonal a sötét és a világos területek között, inkább egy gyors, rövid szakaszon tartó, de folyamatos átmenetet láttam.

21:11 után észleltem még folyamatosan tíz percig, szabad szemmel és binokulárral felváltva. A sötétedés határozottan és gyorsan szorult vissza, az észlelés végén valamivel több mint a holdkorong negyedén vettem már csak észre a jelenséget.

Az a két nem amatőrcsillagász, akinek mutattam a jelenség alatt a Holdat, nem vette észre a sötétedést; mint szép teleholdra tekintettek fel kísérőnkre. Miután elmondtam, mit és hol lehet látni a korongon, ők is észrevették a sötétedést.”

Kár, hogy a rossz időjárás sokakat akadályozott  a megfigyelésben.

A mellékelt kép EQ-5 GoTo-s mechanikára feltett 120/1000-es refraktor (Skywatcher-gyártmány) primér fókuszában készült Kaposvárról, szűrő nélkül, Canon EOS 700D fényképezőgéppel. Az expozíciós idő 1/640 sec volt, az érzékenység ISO 1000, a fehéregyensúly automatikus. A légköri átlátszóság 7-8, a nyugodtság 7 körüli volt. A kép készítésének időpontja: 2016. január 22. 17:24 UT.

VCSE - Első asztrofotóm: A Hold - Fábián Kálmán
VCSE – Első asztrofotóm: A Hold – Fábián Kálmán

Ez a legelső csillagászati felvételem. A kép másik érdekessége a terminátor mellett látható Pythagoras-kráter, ami éppen a kép szélén látszik. illetve a Copernicus kráter és a Tycho-kráterek szép sugársávjai.

A szép első csillagászati felvételhez gratulál a VCSE!