A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel.

Az 1 km-esnél is kisebb kisbolygóról 2018. június 24-én készült ez a felvétel, amit kb. 40 km távolságból készített a Hayabusa2. A japán űrügynökség (JAXA) űrszondája magával vitte a német és francia űrügynökségek (DLR, ill. CNES) MASCOT nevű leszállóegységét is. Forrás: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2018/06/Asteroid_Ryugu

A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.

Olvasd tovább

VCSE - A Cygnus (Cyg) OB3 asszociáció tagjai és a Cygnus X-1, fekete lyukat is tartalmazó röntgenforrás egymáshoz és az előtér/háttércsillagokhoz viszonyított helyzete
VCSE – A Cygnus (Cyg) OB3 asszociáció tagjai és a Cygnus X-1, fekete lyukat is tartalmazó röntgenforrás egymáshoz és az előtér/háttércsillagokhoz viszonyított helyzete (Mirabel és Rodrigues, Science Vol. 300, 2003). A nyílak az asszociáció, illetve a röntgenforrás mozgásának irányát mutatják és arányosak az azonos idő alatt megtett úttal. Forrás Mirabel & Rodrigues

A II-es típusú szupernóva-robbanások az Univerzum egyik leglátványosabb eseményei: a robbanás fénye meghaladhatja a csillag szülőgalaxisának fényét, a benne keletkezett energia több, mint amit a Nap egész életében kisugároz, a hátrahagyott maradványégitestek (neutroncsillagok, fekete lyukak) a hivatásos, míg a ledobott, fodrozódó gázburok az amatőr csillagászok kedvelt célpontjai.

Olvasd tovább

Judith Pipher Kanadában született amerikai csillagász, az infravörös csillagászat úttörője, két generációnyi fiatal kutató odaadó mentora és témavezetője 81 évesen, 2022. február 21-én távozott a csillagok közé. Doktori fokozatát 1971-ben szerezte meg a Cornell Egyetemen, Martin Harwit témavezetésével. Disszertációja, melynek címe magyarul közelítőleg A Galaxis és a háttér rakétaszondás szubmilliméteres megfigyelése, elősegítette azon megfigyelések megszületését, melyek bizonyították, hogy a fiatal csillagok által kibocsátott sugárzás jelentős része elnyelődik a csillagot körülvevő porkorongban, majd a spektrum infravörös tartományában újra kisugárzódik. Ez a folyamat pedig a Tejútrendszer teljes síkjában jellemző, észlelhető.

VCSE - A Sombrero-galaxis (M104) a Spitzer 85 cm-es űrtávcső hamisszínes infravörös felvételén. A rózsaszínes gyűrű az a sötét porgyűrű, ami ilyen jól nem jön ki a látható fény tartományában készített felvételeken. - Forrás: Spitzer
VCSE – A Sombrero-galaxis (M104) a Spitzer 85 cm-es űrtávcső hamisszínes infravörös felvételén. A rózsaszínes gyűrű az a sötét porgyűrű, ami ilyen jól nem jön ki a látható fény tartományában készített felvételeken. Ezért ezek a felvételek lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy más galaxisok szerkezetét részletesebben tanulmányozhassák, mintha csak látható fény tartománybeli képek állnának rendelkezésre. – Forrás: Spitzer

Olvasd tovább

üstökösészlelése
Fröhlich Viktória rajza a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösről

Leírás: Kisebb, de fényes, könnyen megtalálható üstökös. A magja egészen diffúz, DC=2. Kómája kerek, diffúz, a maghoz képest nagy kiterjedésű. A csóvát kb. 15′ hosszan lehet látni, jól elkülönül az égi háttértől. Színt ekkora távcsőben nem mutat, azonban sikerült jókor megfigyelni, mivel a körülötte lévő fényes csillagok szinte tökéletes hatszöget formálnak, melynek épp a közepén látható most az üstökös.

Távcső: 200/1200 Dobson, 25 mm Plössl (N=48x)
Időpont: 2021. december 4.
Helyszín: Dobronhegy (VCSE Téli Észlelőhétvége)
Átlátszóság: 4
Nyugodtság: 7

A csillagászok nagyon sokáig, az amatőrcsillagászok pedig még tovább csak szemmel tekintettek bele a távcsőbe. Az ilyen észlelést nevezzük vizuális észlelésnek. Sokszor rajzban örökítik meg a látványt: most egy ilyen észlelést közlünk. A rajzos észlelés olcsóbb, mint a fotografikus, kevesebb munkával jár, és bár az emberi szem nem olyan érzékeny, mint a fotográfia, a száz-millió fényévekre lévő objektumokat a saját szemünkkel látni csodás, felemelő élmény… Főleg, ha nagy távcsőben részleteket is látunk!

VCSE - Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben - Rajz: Fröhlich Viktória
VCSE – Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben – Rajz: Fröhlich Viktória

Rajz: Fröhlich Viktória

Szöveg: Csizmadia Szilárd

Olvasd tovább