Az APOD mai felvételén Arp 227 galaxishalmaz látható. A felvételt Stephen Leshin készítette.

 

VCSE - Mai kép - Arp 227 galaxishalmaz
VCSE – Mai kép – Arp 227 galaxishalmaz

 

A  25 ívpercnyi látszó területet átfogó képen az Arp 227, egy meglehetősen különleges és az átlagostól sokban elütő galaxishalmaz látszik. A Halak csillagképben lévő csoport távolsága 100 millió fényév. A halmazt alkotó sok csillagváros közül a képen baloldali galaxis (NGC 474) és kékes szomszédja, az NGC 470 a legfigyelemreméltóbb. (Az NGC 470-ben a kékes területek most született, fiatal, nagyon fényes csillagokat jeleznek, a belsőbb rész sárgás, ez már öregebb csillagokból áll. Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén az NGC 4449-es jelű kicsi galaxis látható.

VCSE - Mai kép - NGC 4449-es jelű galaxis
VCSE – Mai kép – NGC 4449-es jelű galaxis

 

Az NGC 4449-es jelű kicsi galaxis “közelről” a Hubble Űrtávcső felvételén. Ez egy pici, szabálytalan (irreguláris) galaxis 12 millió fényév távolságban tőlünk. 20 ezer fényéves átmérőjével csak egy kicsi sziget az Univerzumban. Olvasd tovább

Az APOD mai felvétele a Hubble Űrtávcső felvételét mutatja az NGC 2841-es spirálgalaxisról.

 

VCSE - Mai kép - NGC 2841-es spirálgalaxis közelről
VCSE – Mai kép – NGC 2841-es spirálgalaxis közelről

 

Az NGC 2841-es spirálgalaxis közelről, a Hubble Űrtávcső felvételén. A tőlünk 46 millió fényévre lévő galaxis a Göncölszekér csillagképben található. Olvasd tovább

Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább