Egy óriási kiterjedésű és hatalmas tömegű galaxis-szuperhalmazt találtak. Ezek a szuperhalmazok galaxis-halmazokból állnak, és az Univerzum legnagyobb méretű szerkezeti elemeit jelentik.

Galaxis-szuperhalmazok a Világegyetemben - Forrás: wikipedia
Galaxis-szuperhalmazok a Világegyetemben – Forrás: wikipedia

A Jaan Einasto észt csillagászról elnevezett Einasto-szuperhalmaz olyan hatalmas méretű lehet, hogy egyik végétől a másikig 360 millió évig halad a fény. A 2024-ben 95 éves Jaan Einasto a galaxishalmazok és szuperhalmazok neves kutatója. Ennek az óriási szuperhalmaznak a felfedezésében a fia, Maret Einasto vett részt, és édesapja tiszteletére nevezték el a talált legnagyobb szuperhalmazt kutatótársaival.

Az Einasto-szuperhalmaz 3 milliárd fényévre van tőlünk és a becslések szerint össztömege 26 billiárd naptömeg lehet. (A billiárd azt jelenti, hogy az 1 után még 15 nullát kell írni. Az amerikai angolban e számnak a neve: quadrillion).

Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén Arp 227 galaxishalmaz látható. A felvételt Stephen Leshin készítette.

 

VCSE - Mai kép - Arp 227 galaxishalmaz
VCSE – Mai kép – Arp 227 galaxishalmaz

 

A  25 ívpercnyi látszó területet átfogó képen az Arp 227, egy meglehetősen különleges és az átlagostól sokban elütő galaxishalmaz látszik. A Halak csillagképben lévő csoport távolsága 100 millió fényév. A halmazt alkotó sok csillagváros közül a képen baloldali galaxis (NGC 474) és kékes szomszédja, az NGC 470 a legfigyelemreméltóbb. (Az NGC 470-ben a kékes területek most született, fiatal, nagyon fényes csillagokat jeleznek, a belsőbb rész sárgás, ez már öregebb csillagokból áll. Olvasd tovább

Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább