Címke archívum: HOLD

A Hold hamuszürke fényének megfigyelése

Feltöltve : Szerkesztette :

A Hold hamuszürke-fény jelenségének létrejöttét az 1. ábra mutatja be. A Nap megvilágítja a Földet és a Holdat is. A Hold megvilágított részét látjuk holdsarlóként. A Föld megvilágított részéről a napfény visszaverődik mindenfelé, így a Hold felé is. A Hold éjszakai fele ezt a fényt az újhold környéki napokban képes visszaverni, és ez a visszavert fény eljut a Földre, ahonnét megfigyelhető. Amikor a Hold utolsó negyed és első negyed között van, akkor jól lehet látni a Hold éjszakai oldalán a Föld visszavert fényét.

A címlapon közölt kép (Pető Zsolt munkája) a Holdat, mellette a Vénuszt és feljebb távolabb a Jupitert mutatja. A szép együttállás 2008. december 6-án zajlott. A Hold vékony sarlója mellett azonban észrevehetjük az azt teljes koronggá, szabályos kör alakúvá kiegészítő halvány derengést, amely alig válik el az égbolttól, mégis határozottan látszik. Ez a halvény derengés a Hold hamuszürke fénye.

1. ábra:A hamuszürke-fény jelenség létrejöttének magyarázata. - VCSE - VEGA
1. ábra:A hamuszürke-fény jelenség létrejöttének magyarázata. – VCSE – VEGA

A hamuszürke fényt szabad szemmel, binokulárral és kis távcsővel egyaránt meg lehet figyelni. A Hold hamuszürke fényéről és megfigyeléseiről már több ízben is írtunk a VEGA-ban:

Vega 7. szám 9-11 oldalak (1993)

Vega 11. szám 4-5. oldalak (1993)

Vega 30. szám 7-9. oldalak (1997)

Vega 32. szám 6-10. oldalak (1997)

Vega 53. 16. oldal (2000)

Érdemes az érdeklődő olvasónak ezeket a cikkeket át-tekintenie (honlapunkról letölthetők). A hamuszürke fény erőssége, észlelhetősége a holdfázisnak is függvénye. Amikor a holdsarló kicsi, akkor a sarló még nem nagyon fényes. Ezért mellette a hamuszürke fényt könnyen megpillanthatjuk. Újholdhoz közelebb a Hold éjszakai oldalának sokkal nagyobb részét mutatja felénk, így több földfényt tud visszaverni: a hamuszürke fény erősebb.

Egy hamuszürke fény megfigyelés adatlapja és kitöltendő rovatai a következők (ld. még az észlelőlapot a szomszéd hasábban).

VCSE-VEGA - hamuszürke fény észlelőlapja
VCSE-VEGA – hamuszürke fény észlelőlapja

Az észlelőlap első két rovata (észlelő neve és észlelés helye) magától értetődő. Az időpont megadásánál húzzuk alá vagy keretezzük be, hogy az időpontot UT-ben, KöZEI-ben vagy NYISZ-ben adtuk-e meg. (UT: greenwhichi idő, KöZEI: Közép-Európai Idő, megegyezik a mi téli időszámításunkkal (KözEI = UT+1 óra), NYISZ: nyári időszámítás, NYISZ = UT + 2 óra). Ha szabad szemmel észlelünk, húzzuk azt alá, ha binokulárral vagy távcsővel, adjuk meg adatait (binokulárnál a nagyítás és az átmérő, pl. 7×50 B, ahol a B betű a binokulár megnevezése, távcsőnél az átmérő és a fókusz mm-ben, pl. 100/1000 és a nagyítás.) Nem szükséges az észlelőlapot innen kivágni, e-mailben vagy papírlapon is beküldhető.

Szabad szemes és binokulárral végzett észlelésnél elegendő csak az átlátszóságot megadni, a nyugodtság megadásának csak távcsöves észlelésnél van értelme. A skálafokozatok megtalálhatók itt: http://www.vcse.hu/ vega/utmutato/page1.html. Az átlátszóság azért különösen fontos, mert derült, nagyon tiszta időben a hamuszürke fény jobban látszik.

A hamuszürke fény skálafokozatai:

Z:  negatív észlelés, a hamuszürke fény nem látszik.

A: alig üt el az égtől, igen sötét.

B: sötét, de könnyebben észrevehető.

C: közepes erősségű, de szélei gyengén, bizonytalanul határoltak.

C+: közepes erősségű, de szélei jól határoltak.

D: igen erős, világos, szélei jól határoltak.

E: igen erős, egy vagy több holdtenger látszik benne.

(A C+ és az E fokozatot 2011-ben vezettük be, a korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a skála nem volt elég finom. Az észlelők saját tapasztalataik alapján írhatnak + és – jeleket, pl. E- vagy B+, ha a skálát tovább kell finomítani az észlelés jobb leírása érdekében.)

Ha binokulárral vagy távcsővel nézzük a jelenséget, akkor a sötét oldalon, a hamuszürke fényben néha a holdtengerek kivehetők. Ha ilyet látunk, jegyezzük fel az “egyéb jellegzetességek” rovatba.

Az észleléseket – lehetőleg e-mailben a vcse@vcse.hu címre – az alábbi határidőkig kell beküldeni:

november, december, januári észleléseket: február 6-ig

február, március, áprilisi észleléseket: május 6-ig

május, június, júliusi észleléseket: augusztus 6-ig

augusztus, szeptember és októberi észleléseket: novem-ber 6-ig

Az észlelők neveit és észleléseiket a VEGA-ban közzétesszük.

A VEGA korábbi számaiban már többször közöltünk hamuszürke fény-észleléseket. A jobb áttekinthetőség kedvéért ezeket most egységes formátumban ismét leközöljük:

  1. már. 20. D Csz 40/360L, 40x HK=4,39, A hamuszürke fény világos, mélyszürke színű, éles, határozott pereme van. (V7/10)
  1. feb. 28. D Csz, 48/540L, 108x, HK=5,16,  D             Ila, 48/540L, 90x, HK=5,16,  D             Szt, 48/540L, 108x,  HK=5,16  (mindhárom V11/4)
    már. 28. B Csz, szabad szem, HK=7,14,   C                Csz, 48/540L, 30x, HK=7,2,  (mindkettő V11/4)
  1. már. 5. C Pzs, 10x50B, hajnali ég,  HK=22 (V30/8-9)
  1. már. 6. C Pzs, 10x50B, hajnali ég, HK=23 (V30/8-9)
  1. már. 14. A Pzs, 10x50B, HK=1 (V30/8-9)
  2. már. 15. D Pzs, 10x50B, HK=2 (V30/8-9)
  3. már. 16. D Pzs, 10x50B, HK=3 (V30/8-9)
  4. már. 17. D Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  5. már. 20. C Pzs, 10x50B, HK=7 (V30/8-9)
  6. ápr. 19. D Pzs, 10x50B, HK=7 (V30/8-9)
  7. máj. 16. D Pzs, 10x50B, HK=6 (V30/8-9)
  8. jún. 15. D Pzs, 10x50B, HK=6 (V30/8-9)
  9. feb. 2. D Pzs, 10x50B, HK=3 (V30/8-9)
  10. feb. 3. D Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  11. feb. 4. D Pzs, 10x50B, HK=5 (V30/8-9)
  12. dec. 7. D Csa, 7x50B, HK=5 (V30/8-9)
  13. dec. 11. B Csa, 7x50B, HK=8 (V30/8-9)
  14. dec. 12. A Csa, 7x50B, HK=9 (V30/8-9)
  15. feb. 23. C Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  16. feb. 23. A Pzs, 10x50B, HK=8 (V30/8-9)
  17. márc. 5. D Csa, 7x50B, HK=4 (V30/8-9)
  18. feb. 10. D Csa, 7x50B, HK=3,1 (V32/6)
  19. feb. 11. Z Csa, 7x50B, HK=4 (párás ég)                                       (V32/6)
  20. feb. 13. B Csa, 7x50B, HK=6,1 (felhők)                                        (V32/6)
  21. dec. 3. D Kzs, 106/500L, 50x HK =25,1                                     (V53/16)
  1. ápr. 9. E Csa, 10x50B, HK=2,3. A binokulárban jól látszanak a holdtengerek. (V81/8)
  1. ápr. 5. E Csz, szabad szemmel, HK=2,2

HK: a Hold kora (az újholdtól eltelt napok száma). L: lencsés távcső. x: távcső nagyítása (20x: hússzoros nagyítás). Zárójelben az észlelés közlésének első helye (V: VEGA, utána a lap sorszáma és az oldalszám).

Névkódok: Csa: Csizmadia Ákos, Csz: Csizmadia Szilárd, Ila: Illés Anita, Kzs: Kovács Zsolt, Pzs: Pető Zsolt, Szt: Szekeres Tibor.

A megfigyelések száma:

Csizmadia Ákos                                 8

Csizmadia Szilárd                              5

Illés Anita                                           1

Kovács Zsolt                                       1

Pető Zsolt                                           15

Szekeres Tibor                                   1            

Összesen:                                             31 megfigyelés

összefüggés a Hold kora és a hamuszürke fény erőssége között. - VCSE - VEGA
összefüggés a Hold kora és a hamuszürke fény erőssége között. – VCSE – VEGA

A Hold kora függvényében felrajzolhatjuk a hamuszürke fény erősségét is . A vízszintes tengelyen az újholdtól eltelt napok számát tüntettük fel: 0 az újhold napja, a negatív számok az újhold előtti napokat jelzik, a pozítiv számok az újhold utániakat. (Utolsó negyed tehát kb. -7,4 napnál, első negyed +7,4 napnál van ezen a skálán). A következő átváltásokat használtuk az ábra elkészítéséhez: Z = 0, A=3, B=6, C=9, D=12 és E=15. (Így lehetőség lesz később beilleszteni ebbe a listába az alfokozatokat, ha valaki a + és – alfokozatokat is használja majd.) A behúzott vonalak a hamuszürke fény észlelő által látható erősségének a megfigyelésekből várt menetét mutatják. Ez csak egy nagyon előzetes eredmény, a jövőben – több észleléssel – pontosítható. Lehetséges, hogy a hamuszürke fény már az újhold utáni 6. nap után elkezd kevéssbé látható lenni, de az is lehet, hogy csak gyengébb megfigyelési körülmények okozzák ezt az érzetet, és egészen a 7. napig feltűnően ragyog, és a 9. napon tűnik csak el.

Hajnali megfigyelés alig van, az utolsó negyedtől az újholdig tartó időszakból különösen jó lenne, ha lenne megfigyelés. Arról jelenleg semmit nem tudunk, hogy a felsőlégkör állapotától (pl. mennyi vulkanikus hamu és egyéb szennyeződés van a légkörben), valamint a Föld felhőkkel való borítottságától (a felhők több napfényt vernek vissza, mint a szárazföldek vagy a tenger) hogyan  függ a hamuszürke fény láthatósága. Ha lenne a következő két-három év minden lunációjából (a lunáció a Hold egy Föld körüli keringésének időszaka) 5-6 megfigyelés, akkor már esetleg tudnánk felelni ezekre a kérdésekre. Ezért lenne igazán időszerű, ha minél többen és hosszabban végeznék ezt az egyszerű megfigyeléssorozatot.

Mindezek nagyon is csak előzetes eredmények. Mivel a megfigyelések szabad szemmel és binokulárokkal is végezhetők, és nem vesznek igénybe alkalmanként az észlelés lejegyzésével együtt két-három percnél többet, mindenkit biztatunk a megfigyelésekre, és az eredményeknek a vcse@vcse.hu e-mail címre történő beküldésére! A megfigyeléseket nagyon várjuk!

A 2011. JÚN. 15-i Holdfogyatkozás megfigyelése

Feltöltve : Szerkesztette :

Észlelő:                       Lakhely:                     Megfigyelés helye:                 Műszer:          

Bánfalvi Péter            Zalaegerszeg               Zalaegerszeg                          127/1500 MC, 100/1000 L

Benkő Imre                Pókaszepetk               Pókaszepetk                           sz. sz., 70/900 L

Bíró Nikolett              Budapest                     Budapest                                 sz. sz., 110/1035 C

Cseh Ferenc                Zalaegerszeg              Zalaegerszeg                          150/1500 N

Csizmadia Ákos          Göd                              Göd                                          sz. sz., 10×50 B

Csizmadia Szilárd       Zalaegerszeg              Marseille, FR                          sz. sz., 250/2500 SC

Csizmadia István       Zalaegerszeg              Göd                                           sz. sz., 10×50 B

Fitos Péter                 Sopron                         Pécs                                          binokulár

Gálicz Eszter              Székesfehérvár          Budapest                                 fotó

Molnár Melinda         Babót                           Berlin                                      7x50B

Preczlik Gábor           Zalalövő                      Zalalövő                                  150/750 SN

Zelkó Zoltán               Zalaegerszeg              Budapest                                sz. sz., 110/1035 C

A 2011. június 15-i holdfogyatkozás egyike volt a megelőző 25 év legérdekesebb holdfogyatkozásainak. Különlegességét rendkívüli hosszúsága adta: a Hold 1 óra 40 percet tartózkodott a föld teljes árnyékában, és nagyon közel járt a földárnyék közepéhez. Általában a fogyatkozások ennél rövidebbek és a Hold sem merül ilyen mélyre a földárnyákba (ld. 1. ábra a 14. oldalon).  Például a 2001-2100 közötti években 87 félárnyékos, 58 részleges és 85 teljes holdfogyatkozás lesz, de ugyanezekben az években csak 25 ún. centrális fogyatkozás (a fogyatkozás centrális, amikor a Hold keresztülmegy a Föld árnyékának közepén – ezek a legsötétebb fogyatkozások). Érdemes tudni, hogy amikor egy nagy földi vulkán, kitörése során rengeteg hamut lövell a légkörbe, akkor a Föld légköre átlátszatlanabbá válik, és a prizmaeffektus kevésbé tud érvényesülni: emiatt is sötétebb lesz a fogyatkozás. A tavalyi és az idei izlandi vulkánkitörések alkalmából tekintélyes mennyiségű vulkáni por és hamu került a légkörbe, emiatt is sötét fogyatkozásra számítottunk.

Ha nem számoljuk a félárnyékos fogyatkozásokat, akkor ezt az alkalmat megelőzően Európából 2008. augusztus 16-án volt részleges holdfogyatkozás látható (ezt azévi nyári táborunkból figyeltük meg), mert a 2009. dec. 31-it az időjárás miatt nem lehetett észlelni, 2010. dec. 21-én pedig nagyon alacsonyan, a horizonthoz közel, a fogyatkozásból csak pár percet lehetett látni. Legközelebb földrészünkről részben láthatjuk a 2011. december 10-it (a fogyatkozás vége látható holdkeltekor, ugyancsak alacsonyan). Egy 12 percig tartó, Magyarországról nagyon rosszul megfigyelhető részleges holdfogyatkozás lesz 2012. április 25-én. Hazánkból legközelebb csak 2015-ben lehet teljes holdfogyatkozást megfigyelni, egy igazán jól láthatóra pedig 2018-ig várni kell!

Benkő Imre 21:25-től 21:55-ig (NYISZ) követte Pókaszepetkről fotózás útján és vizuálisan a holdfogyatkozást. Bíró Nikolett és Zelkó Zoltán Budapestről követték a jelenséget több eszközzel is (fotó, távcső, vizuális). Bánfalvi Péter és Cseh Ferenc három távcsővel Zalaegerszegről mutatták be és magyarázták meg  az érdeklődő nagyközönségnek (sok száz embernek) a holdfogyatkozást. Bánfalvi Péter később időt szakított az élmények írásban való rögzítésére is, ebből idézünk:

“A teljes árnyékkal részben fedett égitestet tiszta, még világos égbolton pillantottuk meg. Az alacsony horizont feletti magasság és a félárnyék miatt erősen vörösbe hajlott a “megvilágított” nyugati oldala. A jelentős számú érdeklődő miatt a kráterkontaktusok észlelésére nem volt alkalom. A teljesség időszakában számomra is úgy tűnt, hogy az általam megfigyelt jelentős számú holdfogyatkozás közül a második legsötétebb volt. (Alig volt látható.)

A teljes árnyékba merülés és az abból való kilépés a VCSE weblapján jelzett időpontokban következett be. A 23:02 időpont (NYISZ, a teljes árnyékból való kilépés előrejelzett időpontja) előtt már jól érzékelhetően világosabb volt a Hold keleti fele, majd egyértelmű fényerős sávként megjelent a teljes árnyék alól kibukkanó keleti perem. A megvilágítás fényerős volt, és az elvárható ütemben haladt el az égitesten.

A teljesség időszakában mindkét esti átvonulása során láttuk a Nemzetközi Űrállomást  (ISS) és több szakaszban a Szaturnuszt és a Titánt. (A délnyugati égboltot időnként fátyolfelhők takarták el.)

A megfigyelést 16-án 0:30-kor befejeztük. (Akkor már “csak” Cseh Feri és családja alkotta a társaságot.) A programot amatőrcsillagászati szempontból nem lehet értékelni, az ismeretterjesztő szerepét viszont tökéletesen betöltötte.”

Csizmadia Ákos és Csizmadia István Gödről próbálták meg észlelni a jelenséget, de a holdfogyatkozás annyira sötét volt, a felhők pedig olyan erősek, hogy a jelenséget eltakarta előlük. Ugyanígy járt Molnár Melinda is, akinek észlelését a berlini felhős ég hiúsította meg.

Csizmadia Szilárd egy csillagászati konferencia résztvevőjeként, a konferenciavacsora idején észlelte a holdfogyatkozást. Akkor, amikor az előrejelzés szerint a jó horizontú észlelőhelyen fel kellett volna kelnie a Holdnak, még semmit nem látott kollégáival együtt. (Mivel Marseille-ben, észlelőhelyén több perccel később kelt a Hold a magyarországi holdkelténél, és még egy apró hegy is zavarta a kilátást, de nem túlságosan, már elkezdődött a teljesség, amikor a Hold a horizontjukra került. Mikor kb. 10 perccel később szabad szemmel észrevették a Holdat, csak egy nagyon keskeny vörös, vagy inkább szürkenarancs árnyalatú holdsarló látszott csak (a látható fénylés fázisa megfelelt a négynapos Holdénak). Később a Hold teljesen eltűnt az égről (ebben a cirruszfelhők és a fényszennyezés is közrejátszhatott), L=0-nak becsülte a fogyatkozás Danjon-fokozatát, de megjegyezte, hogy nem volt annyira sötét, mint az általa szabad szemmel látott 1986. októberi fogyatkozás. Távcsővel, 100x-os nagyítással a Holdat az árnyékban is nagyon szépen lehetett látni. A teljes árnyékból való kilépés előtt a Hold keleti oldala visszanyerte előbb sápadt szürkenarancsos színét, és egyáltalán nem volt vörös szabad szemmel; később egy nagyon sárgás, nagyon erős fény jelent meg a keleti oldalon, amelynek mérete egyre nőtt. Távcsővel az umbra nagyon élesnek látszódott, és a kilépés idején szürkésnek. Binokulárban sárgás, vöröses volt a földárnyákba merült Hold. Megjegyezte: az 1986-os után ez volt második legsötétebb holdfogyatkozása.

Gálicz Eszter budapesti lakásából figyelte meg a fogyatkozást, de csak azután sikerült észrevennie a Holdat, miután kissé feljebb jött: a horizonthoz közel a városfények és a légszennyezés eltakarta. Szép felvételét, amely 2 másodperces expozíciós idővel készült, a 14. oldalon mutatjuk be.

Preczlik Gábor beszámolója szerint szintén élete egyik legsötétebb holdfogyatkozását látta. Megfigyeléseit a vonuló felhők zavarták meg. A vizuális megfigyelések mellett fotók készítésével próbálkozott, és helybeli érdeklődőknek mutatta be távcsövén a fogyatkozást.

 

A Hold túloldala

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képen a Hold túlsó, Földről nem látható oldala van bemutatva. A felvétel 15000 kisebb képből készült mozaik, amelyeket a NASA és az Arizonai Egyetem Lunar Reconnaissance Orbiter nevű műholdja készítette 2009. november és 2011. februárja között.

VCSE - A Hold túloldala - APOD
VCSE – A Hold túloldala – APOD

A http://wms.lroc.asu.edu/lroc_browse/view/WAC_GL180 linkre klikkelve, és a képet kinagyítva akár 100 méteres részleteket is lehet tanulmányozni! (A fenti kép kisebb felbontású.) Érdekesség, hogy a Hold túlsó oldalán sokkal kevesebb a holdtenger, mint az innenső, Földről is látható oldalon (amik nem igazi, földire hasonló víztengerek, hanem valójában bazaltból álló hatalmas síkságok – a Holdon nincs folyékony víz).

Mare Orientale (Keleti-tenger)

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képen a Hold Mare Orientale (Keleti-tenger) látható . Az űrkorszak kezdetén megcserélték a korábban definiált holdi kelet-nyugati irányokat, így a Keleti-tenger a Hold jelenleg nyugatinak tekintett oldalán látszik… Nagyon nehéz megfigyelni, mert annyira a Hold látszó oldalának szélén található, hogy évente csak néhányszor megfelelő a Hold librációja a megfigyeléséhez.

 

VCSE - Mai kép - Mare Orientale (Keleti-tenger)
VCSE – Mai kép – Mare Orientale (Keleti-tenger)

 

A mellékelt, hihetetlen részletdús képet a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter elnevezésű űrszondája készítette. Ezen a mozaikképen gyönyörűen látszik a szinte teljesen kör alakú medence. (A Hold tengereiben nincs víz, ezek közetekből, főként sötét bazaltból álló “bazalttengerek”.) Jól látszik a medencét létrehozó hatalmas, régi becsapódás keltette, felgyűrődött hegyvonulatok, gyűrű alakú gegyláncok. A becsapódás után valamivel a Holdból kitört, megolvadt bazalt részben feltöltötte a körülbelül 950 km átmérőjű terület jó részét (sötétebb belső részek), amely aztán megszilárdult. Ez a bazaltréteg kb. 3 milliárd éves. A későbbi évmilliárdokban további, kisebb égitestek becsapódási keltette újabb és kisebb kráterek tették a Hold felszínét itt is változatosabbá.

Hold mozaik

Feltöltve : Szerkesztette :

A Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda nagylátószögű kamerájának hozzávetőleg 1300 felvételéből összerakott mozaikképből kapták ezt a lélegzetelállítóan részlet dús mozaikot.

 

felvétele
VCSE – Mai kép – Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda mozaik felvétele

 

A Hold 28 naponta járja körbe a Földet, és 28 nap alatt fordul meg a tengelye körül is: eredményképp mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ezt az oldalt lehet ezen a képen látni. A mellékelt képet a tavaly decemberben egy kéthetes periódus alatt kapott részletképekből rakták össze.