Címke archívum: Horváth Tamás
Varga György – Horváth Tamás: Vizuális Messier Kalauz
“Az asztrofotózás, és különösen a digitális asztrofotózás elterjedésével egész más képet kapunk a mélyég-objektumokról, mint amit évszázadokon át láthattak elődeink távcsöveikbe pillantva. Szerencsére napjainkban is sokan észlelnek vizuálisan, ám az asztrofotók zöme hosszú expozíciós időkkel készül és erős utómunkával kerül publikálásra. Az eredmény bár nagyon látványos, kevés köze van a távcsőben látottakhoz. Sok esetben okoz csalódást a kezdő távcsőtulajdonosoknak, hogy az okulárban látott mélyég-objektumok nem olyan fényesek, mint ahogy a fotókon látták, ráadásul a legtöbb teljesen színtelenül jelenik meg.
Ezzel az albummal szeretnénk közelebb hozni Messier listájának objektumait, fotóinkon és rajzainkon úgy láttatni azokat, ahogy amatőrtávcsövekben – némi kitartással – láthatjuk őket.”
A könyv hátsó borítóján olvasható a fenti, dőlt betűs szöveg, amely egyben definiálja is a könyv célját. A szerzők a Messier-katalógus összes objektumát észlelték 15-30 cm-es távcsővel. Rövid szöveges leírásaikat, rajzaikat közlik a könyvben. Külön értéke a műnek, hogy a Messier-katalógus objektumairól készített fényképeiket is közzéteszik, de az expozíciós időket olyan rövidre választották, hogy a fotók többé-kevésbé a vizuális látványt próbálják visszaadni: vajon mit láthat az objektumból az emberi szem. Ezt hasonlíthatjuk össze a könyvben azzal, hogy mit tudott a két tapasztalt észlelő ténylegesen megörökíteni rajzban.
A könyvnek minden amatőrcsillagász, különösen a kezdő észlelők polcán ott kellene lennie.
Várható megjelenés időpontja: 2022. április
A keményfedeles könyv ára még nem ismert, de elköteleződés nélkül előjegyezhető a vcse@vcse.hu e-mail címen. Az előjegyzőknek e-mailben küldünk értesítést a megjelenésről és a véglegesen meghatározott árról, ennek fényében dönthetnek a megrendelésről. A várható ár 2500-3000.- Ft lesz.
Varga György – Horváth Tamás: Vizuális Messier-kalauz
224 oldal
Kiadja a Vega Csillagászati Egyesület
Várható megjelenési időpont: 2022. április
Előszó: Dr. Csizmadia Szilárd (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt)
Előjegyzés: vcse@vcse.hu címen.
100 óra csillagászat – távcsöves bemutatók (Bánfalvi Péter, Varga György, Horváth Tamás, Jandó Attila, Jandó Dániel, Kocsis Antal)
Sajnos Európában a január nem éppen arról ismert, hogy különösebben sok derült éjszaka lenne. Ezért érthetetlen, hogy az IAU miért ekkorra szervezi a 100 óra csillagászat akcióját. Jobb lenne a déli és az északi féltekére külön, fél év eltéréssel időzíteni… Ennek ellenére sikerekről számolhatunk be!
“Amikor először hallottunk a 100 óra csillagászat rendezvényről, még az volt a gondolatom, hogy „de jó is lenne ebből az alkalomból Holdat észlelni Antival, akinek kisujjában van a Hold teljes térképe”. Aztán jöttek a szerveződések, és Kocsis Anti ötletére tovább bővült a program közös bemutatóval és előadással a Vega Csillagászati Egyesületről. Az előadás elkészült, a program meghirdetve, az időjárás nekünk kedvez. Csak az idősíkok véletlen összecsúszása miatt mindez nem egy napra esik. Így lett, hogy pénteken – első gondolatom beteljesült – lehetett egy kiscsoportos észlelés Antival és Lacival, előadás elmaradt, és Antiék nélkülünk tartottak bemutatót szombaton Balatonfűzfőn, mi pedig Zalaegerszegen.
Kis késéssel indultunk Egervárról Danival, de így is éppen a tervezett időben KözEI 17:00-kor értünk Balatonfűzfőre. Ebben az úton poroszkáló szarvasok sem tudtak megakadályozni, mert szerencsére derült, száraz időben, viszonylag kis forgalom mellett tettük meg a 120 km-t. Együtt érkeztünk Kocsis Antival, és ezúttal egészen a Csillagdáig autózhattunk.
A hideg és némi fényszennyezés ellenére remek vizuális észlelési programot sikerült összehozni a bemelegítő teázás után.
Először a Holdat vettük célba, mivel a Csillagdában éppen Anti korábbi tanítványa születésnapozott, és nekik – 4 vendégnek – sikerült bemutatót tartani a Hold krátereiből. Majd végigvizsgáltuk a Theophilus, a Cyrillus és a Catarina krátereket. Ezek éppen a terminátorra estek, így megfigyelhető volt, ahogy a kráter közepén lévő csúcs először árnyékot vet a kráter oldalára, majd a kettős csúcs közepén átvilágító nap fénye megvilágítja a csúcsok közötti lejtőt.
A kráterek megfigyeléséhez használt műszer a Balaton Csillagda 12 hüvelykes, 3048 mm fókuszú Meade ACF katadioptrikus reflektora volt. 15 és 20 mm okulárokkal csodáltuk meg a fényjátékot a kráterek központi csúcsain.
Ezt követően az Aristarchus krátert néztük meg a hamuszürke fényben a 100 mm-es ED lencsés refraktorral és a Meade főműszerrel.
Ismét visszatértünk a kráterekhez: Posidonius, Plinius és végül az Apollo 17 leszállóhelye a Littrow és Vitronius kráterek között.
A Hold után megfigyeltük a 46P/Wirtanen üstököst 203-szoros nagyítással. Sajnos már jelentősen csökkent a fényessége az üstökösnek. Látványa olyan volt, mint 2018. december 13-án binokulárral.
Az üstökös közelében volt található a HJ 2444 kettőscsillag, melyet John Herschel fedezett fel. Elég nehéz volt megfigyelni, mivel a fényes főcsillag mellett nagyon halvány a kettős másik tagja, és elég közel van hozzá.
Az este folyamán megtekintett másik üstökös a 38P/Stephan–Oterma volt. Daninak ez is könnyen ment, Attilának csak harmadik próbálkozásra sikerült megtalálni.
Végül két kihagyhatatlan objektummal zártuk a napot: az Orion köd 72 fokos látószögű, 40 mm-es okulárral (N=76x), és a Trapézium részletes megfigyelése 15 mm okulárral. Dani persze megtalálta mind a hat csillagot, nekem csak a négy legfényesebb adta meg magát. A záró szám pedig az NGC 2392 (Eszkimó-köd) PL volt, éppen úgy, ahogy emlékeimben élt a 46 cm Dobson után.
20:40 KözEI volt, amikor elindultunk haza, kissé átfagyva, de tartalmas program után.”