Az őrimagyarósdi megfigyelőtábor alatt, 2020. július 20-án készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, melyet kivételesen jó légköri nyugodtság mellett, 200/800 mm-es Newton távcsővel, 3x-os TeleVue Barlow-val és Asi224 kamerával készítettem. A képeket Autostakkert3 és Registax szoftverekkel dolgoztam fel. A felvételen a Jupiter (holdjaival, balról jobbra: Io, Ganymedes, Europa), a Szaturnusz és a Mars látható. A három képet egyetlen képbe illesztettem a könnyebb kezelhetőség érdekében.

Jupiter, Szaturnusz, Mars - Ágoston Zsolt - VCSE
Jupiter, Szaturnusz, Mars – Ágoston Zsolt – VCSE

A kedvező nyugodtság miatt vizuálisan, 240x-es nagyítás mellett is részletesen megfigyelhetők voltak a Jupitert díszítő felhősávok és a  Nagy Vörös Folt, a Szaturnusz gyűrűi és a Cassini-rés, a Marson pedig a vöröses felszínen láthatóak voltak a sötétebb foltok is, az egyik sarki jégsapkával együtt. Fotografikusan egy-két percnyi videót rögzítettem 50-100 kép/másodperc sebességgel, ebből a 300-300 legjobb képet kiválasztva és egyesítve kaptam a fenti képeket, némi élesítés és fehéregyensúly-beállítás után.

VCSE – A VEGA ’20 tábor lakói a Merkúr bolygót észlelik – Őrimagyarósd, 2020.07.21. 3:33 NYISZ (Román Dávid felvétele – a kép kattintással nagyítható)

A VEGA ’20 csillagászati megfigyelőtábor lakói 2020.07.21-én hajnalban fent maradtak együtt a 8 bolygóval, hogy egyszerre észleljék a lehető legtöbbet. Ezekben a napokban különös eseménynek lehetünk tanúi: majdnem egy órán át minden bolygó egyszerre van az égen. Olvasd tovább

VCSE - A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor – Fridrich János Mihály felvétele
VCSE - Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel - Fridrich János Mihály
VCSE – Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel – Fridrich János Mihály

Kép készítésének dátuma: 2020. június 6. 00:20 UT
Kép készítésének helye: Ság-hegy

5 000 db képkocka legjobb 25%-ából lett a végeredmény elkészítve.

Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton, EQ-5 GoTo

Vezetés: nem volt

Kamera: színes ASI 120 bolygókamera.

Nehéz egy képen megörökíteni a Jupiter bolygót a Galilei-holdjaival a kontraszt különbségek miatt, de kis felvétel közbeni trükkel (alapháttér szintjének megemelése) és utólagos feldolgozással sikerült.

VCSE - APOD - 2020. 01. 06.
VCSE – Jupiter a Junóról nézve – Forrás: APOD

A Jupiter némely felhőformációja meglehetősen összetett. A felvételen látható rendezetlen felhőzetet a NASA Juno űrszondája készítette, mely a Naprendszer legnagyobb bolygója körül kering. A kép a Jupiter felhőzete felett 15 000 kilométerrel készült olyan közelről, hogy a bolygó kevesebb mint fele látszik csak. A jobb oldalon megfigyelhető durva, fehér felhőzet nagy magasságú, “felpattanó felhőzet”.  A Juno-küldetést 2021-ig meghosszabbították, így új módokon vizsgálhatjuk a bolygót. Az űreszköz többek között a Jupiter gravitációs mezejét is vizsgálta, ezzel meglepő bizonyítékot talált arra, hogy a bolygó nagy része talán folyékony halmazállapotú.

A Juno-küldetésről és a vele készült szép képekről, eredményekről többször is írtunk már:

A természet és a technika csodái (2018. jún. 7.)

A Juno friss képei (2017. dec. 7.)

Juno (2016. júl. 11.)

Miközben a kilencedik (tizedik) nagybolygót sehol sem találják a Naprendszerben, az ismert holdfelfedező, Scott Sheppard és az általa vezetett munkacsoport tizenkét új jupiterhold felfedezését jelentette be 2018. július 17-én. Ezekkel együtt a Jupiternek már 79 holdját ismerjük, amely természetesen azt jelenti, hogy a Naprendszerben a Jupiternek van a legtöbb holdja.

A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galileo holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.
A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galilei-holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. A képre klikkelve mérete megnő. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.

A tizenkettő közül tizenegy szokásos holdnak tűnik, de a tizenkettedik mindössze 1 km átmérőjű lehet, vagyis ez a Jupiter eddig ismert legkisebb holdja. Ezt Valetudónak nevezték el, a higiénia és a tisztaság görög istennőjének latin nevéről. Elnevezésével arra akarnak utalni, hogy prográd irányban, vagyis a bolygó forgásának irányában kering, ellentétben a hasonló pályán található holdakkal, amelyek retrográd módon, a bolygó forgásirányával ellenkezően keringenek.

A holdakat a kilencedik bolygó utáni keresés közben találták, amikor a Jupiter éppen a keresési területen járt.

2018. májusában, az amerikaiak chilei 6,5 méteres Magellán-távcsővel felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.
2018 májusában, az amerikaiak 6,5 méteres chilei Magellán-távcsövével felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.

A Jupiter korábban ismert 67 holdja körül 33-nak volt retrográd pályája, a most felfedezett 12 közül kilenc kering ilyen módon.

A legkisebb holdak akár ütközések törmelékéből is származhatnak, de befogott kisbolygók is lehetnek.

Forrás: https://www.space.com/41180-oddball-moon-orbits-jupiter.html

Kiegészítés júl. 18-án: a 12-es szám tartalmaz két korábban – tavaly – már felfedezett és ideiglenes jelöléssel ellátott holdat is. A 12 hold ideiglenes jelölése: S/2016 J2 (Valetudo), S/2017 J2, S/2017 J3, S/2017 J4, S/2017 J5, S/2017 J6, S/2017 J7, S/2017 J8, S/2017 J9, S/2018 J1. Ezeket a jelöléseket 2018. júliusában adták. A következő kettő már 2017. nyarán megkapta ideiglenes jelölését: S/2016 J1 and S/2017 J1. Az S a satellite (hold) szóra, a J a Jupiterre utal a nevekben, az évszámok a felfedezés évét jelölik,  J utáni sorszámok a holdak felfedezésének sorrendjében lettek kiosztva.