Szerző: Bognár Tamás – Csizmadia Szilárd

Az APOD weboldalán ma egy animációt láthatunk a Pluto mellett elhaladó New Horizons űrszonda felvételei alapján.


 

A New Horizons űrszondát eredetileg úgy tervezték, hogy miután elrepült a Pluto-rendszer mellett,  lehetőség szerint meg tudjon közelíteni további Kuiper-övbeli objektumo(ka)t.  Az űrszonda rendelkezik tartalék hidrazin üzemanyaggal egy további Kuipier-övbeli objektum megközelítéséhez. A fedélzeti rendszerek is úgy vannak tervezve, hogy a Pluto pályáján túl is működjenek, mérési adatokat tudjanak továbbítani a Földre. Olvasd tovább

A (2060) Chiron kisbolygót az 1977-ben fedezték fel. Kezdetben kisbolygónak klasszifikálták, ma már üstökösnek gondolják, így 95P/Chiron néven is ismerik (mivel 1989-ben üstökösszerű kifényesedést, 1993-ban pedig üstökösjellegű kómát is mutatott – milyen fontos is lenne amatőr eszközökkel is folyamatosan megfigyelni!). A Szaturnusz és a Neptunusz pályája között kering. Átmérője 233 km, és vannak, akik szerint lehetne törpebolygó is (pl. Mike Brown gondolja így, én meg felteszem a kérdést: mi nem volt még a Chiron?).

A mostani legújabb hír róla (http://arxiv.org/abs/1501.05911), hogy csillagfedésekkor számos nem várt extra elhalványulást észleltek, amiket a linken szereplő cikk szerzői azzal magyaráznak, hogy egy kb. 324 km sugárnál lévő gyűrű veszi körbe a Chiront. (A mérésekhez 123 cm-es műszert használtak.)

VCSE - Művészi ábrázolás a Chiron kisbolygóról
VCSE – Művészi ábrázolás a Chiron kisbolygóról

A gyűrű létére utaló bizonyítékok meggyőzőek, de az eredetére nézve csak spekulációk vannak: lehet, a Chiron kipárolgásai nem jutnak messze a kisbolygó/üstökös/törpebolygótól, és összeállnak egy gyűrűvé a gáz által magukkal vitt porszemcsék.

Az is lehet, egyes kentaurok körül van ilyen gyűrű, mások körül nincs: ez esetleg megmagyarázhatja, miért van két csoport a kentaurok között, akik közül az egyik kékes színű (ezeknek lenne gyűrűjük), a gyűrűtlenek a vörösek. De ez is csak spekuláció.

(A kentaurok a Kuiper-övből gravitációs perturbációk hatására a Jupiter és a Neptunusz pályája közé került, kis excentricitású pályán keringő jeges, üstökösmag-szerű objektumok.)