A New Horizons küldetés most van a csúcson. Ma, július 14-én közelíti meg a legjobban a Plutót. Ekkor – 2015 július 14-én 11:33 UTC -kor, megközelítőleg 12 500km távolságban halad el a Pluto mellett az űrszonda.

Az űrszondáról érkező képek izgalomba tartják a tudományos világot. A Pluto jelen pillanatban a Naprendszer legtávolabbi objektuma, amelynek felderítésére az emberiség űrszondát indított el.

A New Horizons által továbbított, egyre több részletet mutató felvételek, egészen érdekes felszíni formákat mutatnak.

 

VCSE - Mai kép - Pluto a Charon felől nézve
VCSE – Mai kép – Pluto a Charon felől nézve

 

Olvasd tovább

Az APOD felvétele a június 30-i együttállást ábrázolja.

 

VCSE - Mai kép - Jupiter, Vénusz és a Hold
VCSE – Mai kép – Jupiter, Vénusz és a Hold

 

A felvételt Wang, Letian készítette Kínában, naplemente után. A kép digitális technikával készült kompozit felvétel. A Jupiter négy Galilei-holdja is remekül látszik a képen. Olvasd tovább

Az APOD mai felvétele a Taurus Molekuláris Felhőt, a Földünkhöz legközelebb lévő csillagkeletkezési régiót ábrázolja.

VCSE - Mai kép - Sötét felhők: sötétködök
VCSE – Mai kép – Sötét felhők: sötétködök

 

A mozaik felvételt Scott Rosen készítette. A 43,3 óra összexpozíciós idejű mozaik képen a LDN 1495, vdb27, Cederblad 30 és az LBN777 objektumok találhatók.

Mik ezek a molekulafelhők?

Ezek az óriás molekuláris felhők porból és molekuláris gázokból állnak, sűrűségük átlagosan 100-1000 db részecske köbcentiméterenként. Anyaguk sötét, nem túl sűrű és hideg is. Gravitációs egyensúlyukat azonban külső hatásra könnyen elvesztik, ilyenkor anyaguk egyre jobban összesűrűsödik. Az egyre sűrűsödő – és ezáltal melegedő – anyagból csomók alakulnak, úgynevezett Bok-globulák keletkeznek, melyekben végül csillagok – és azok bolygóik – születnek. Ezen folyamatokat az infravörös csillagászat kutatja.

A Taurus Molekuláris Felhő a hozzánk egyik legközelebbi ilyen képződmény, átlagos távolsága kb. 400 fényév. Mivel eltakarják a mögöttök lévő objektumok – csillagok, világító ködök – fényét, sötétködöknek is nevezik őket.

 

VCSE - Mai kép - A Vadász, a Bika és Lovejoy
VCSE – Mai kép – A Vadász, a Bika és Lovejoy

 

Az üstökösrajongók aktuális észlelési célpontja a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös. Nevét felfedezőjéről Terry Lovejoy-ról, az Ausztráliában élő amatőrcsillagászról kapta. Az üstököst 2014. augusztus 17-én fedezte fel egy 200mm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel a Hajófar (Puppis) csillagképben. Ekkor az üstökös 15 magnitúdó fényességű volt.

Az APOD-on mai nap látható felvételt két nappal ezelőtt, január 12-én készítette Jackson Hole. A felvételen bal oldalt az Orion csillagkép látható. Jobbra – felfele a narancssárga színű Aldebaran, a ”Bika jobb szeme”, a csillagkép legfényesebb csillaga látható. Előtércsillaga, de nem tagja a közvetlenül mellette látható Hyádok nyílthalmaznak. Az üstökös ettől jobbra lefele található. Alakja jellegzetesen zöldes fényű, csepp szerűen elnyúló.

Ekkor az üstökös fényszennyezés mentes égbolton szabad szemmel is könnyen megpillantható. Vidéki, falusi közvilágítás mellett, tiszta égbolton észlelhető volt szabad szemmel, mint kis homályos folt. Már binokulárban is látványos jelenség. Viszonylag nagy méretű fényes diffúz folt. Kezdetben „csak egy” méretes, fényes, foltnak látszott. Ezt követően az üstökös magja is észlelhető volt 7×50 binokulárban, mint fényes „fényesebb, sűrűbb” fénylő folt.

Tegnapi nap során binokulárban már az üstökös körül egy nagyobb, halványabb burok észlelhető, alakja enyhén oválisnak tűnik.

 

VCSE - Mai kép - keresőtérkép
VCSE – Mai kép – keresőtérkép

A mellékelt keresőtérképet Bob King készítette. Azt mutatja, merre kell keresni az üstököst ezekben a napokban. Valódi képekre rajyolta rá zöldes színnel az üstökös pozícióit. Jó észlelést!

 

Tagdíjfizetési határidő: január 31.

 

Az APOD mai felvétele a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kupola moduljának belsejét ábrázolja.

VCSE - Mai kép - Ablak a kozmoszra
VCSE – Mai kép – Ablak a kozmoszra
 

A modult az Európai Űrügynökség építette meg az Alenia Spazio céggel Olaszországban. 2010 februárjában vitte fel az űrállomásra az Endeavour űrrepülőgép az STS–130 küldetés során, ahol a Node-3 modulra csatolták. Olvasd tovább