2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.

A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.

25 éves az ISS - H-alfa nap felvétel - Schmall Raffael - VCSE
25 éves az ISS – H-alfa napfelvétel – Schmall Rafael – VCSE
Távcső: Lunt LS 100 hidrogén-alfa naptávcső
Időpont: 2023.11.20.
Helyszín: Zselici Csillagpark
Átlátszóság: 4
Nyugodtság: 1
Kamera: ZWO ASI 290 MM
Mechanika: Fornax 150
Expozíciós adatok: exp: 1,0 ms, gain: 0, 30 sec 5%
Szűrők: Lunt B1800-as blokkszűrő
A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) az ember által eddig épített legnagyobb űreszköz. Legnagyobb kiterjedése 109 méter, és egyszerre 7 személy lehet benne. Jellegzetes látványát a napelemek és a hűtőradiátorok adják. Az ISS parancsnoka e sorok írásakor Andreas Mogensen dán (ESA) űrhajós (2023. december 19-én). Öt űrügynökség: az amerikai (NASA), az orosz (Rosszkozmosz), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és a japán (JAXA) közös vállalkozása. Az űrállomás költségének legnagyobb részét az amerikaiak fizetik, kisebb részét az oroszok, az együttes európai-japán-kanadai hozzájárulás pedig az orosszal azonos összegű (körülbelül). Egy űrhajós egy napja 7,5 millió dollárba kerül az építés, a felbocsátás, a visszatérés, az ottlét költségeit számolva folyó áron (az 1970-es évekbeli Skylab űrállomáson, az akkor pénzértéket maira átszámolva, még 19 millió dollárba került egy űrhajós egy napja.) Az űrállomás összes költsége már régen meghaladta a 150 milliárd dollárt is. Működés szempontjából orosz keringő egységre (Rosszkozmosz) és amerikai (NASA-ESA-CSA-JAXA) modulra van osztva. Átlagosan 400 km földfelszíni magasságban kering a Föld körül, 93 perc alatt járva a körbe a Földet, kb. 15 és fél keringést megtéve naponta köröttünk. Havonta két km-rel süllyed a magassága, ezért időről-időre pályakorrekció kell. Első elemét még 1998-ban bocsátották fel, és 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott. 2023. decemberéig 21 ország 273 űrhajósa és űrturistája járt rajta. További egységekkel tervezik még most is kiegészíteni (pl. az Axiomnak nevezett modullal). Az ISS működésének végét már sokszor tervezték, majd többször meghosszabbították. A jelenlegi amerikai tervek szerint egy űrhajóval, előre eltervezett módon bevezetnék a Csendes-óceánba 2031-ben (deorbitálnák). A kínaiak nem vesznek részt a programban, saját űrállomásuk van; az amerikaiak pedig magáncégek által épített űrállomásokkal tervezik felváltani az ISS-beli részvételüket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi egyezmények szerint minden ország felelős az általa felbocsátott űreszközért. (Cs. Sz.)

Az APOD weboldalán egy animáció látható a Nemzetközi Űrállomásról ( (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése latin betűs fonetikus átírással: MKSZ) .

Az űrállomás első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. Ezt követően, kisebb-nagyobb szünetekkel évente újabb modulokkal növekedett az űrállomás. Ezt a folyamatot lehet a fenti animáción nyomon követni. Az űrállomás a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés és fejlesztés eredménye.

Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. Emiatt folyamatosan érintkezik a légkör legfelső rétegével, ami lefékezi az űrállomást. A fékezés hatására az űrállomás veszít a magasságából és a Föld fele süllyed. Ezt a süllyedést állandóan korrigálni kell, amit jelenleg vagy a a Zvezda modul két főhajtóművével, vagy az űrállomáshoz kapcsolt teherszállító űrhajók hajtóművével oldják meg. A pályakorrekció lényege, hogy az űrállomást a haladási irányába felgyorsítják, így eltávolodik a felszíntől.
Tervek között szerepel, hogy a pályamódosításokat ion hajtómű segítségével oldanák meg, amihez a hajtóanyag az oxigén előállítása során (vízbontás) melléktermékként keletkező hidrogén lenne. A keletkező hidrogént jelenleg kiengedik a világűrbe.

A továbbiakban két “élő képet” lehet látni az űrállomásról.  Az élő kép időnként technikai okokból (kommunikációs szünet, kamera váltás, stb megszakad. Ilyenkor egy “várakozó” kép látható. Ha a képernyő sötét, akkor az űrállomás a Föld sötétbe burkolózó féltekéjén jár. (A komplexum 90 percenként hajt végre egy keringést, így nem kell sokat várni, hogy a bolygó ismét a szemünk elé kerüljön.)


 


 

Az APOD mai felvétele a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kupola moduljának belsejét ábrázolja.

VCSE - Mai kép - Ablak a kozmoszra
VCSE – Mai kép – Ablak a kozmoszra
 

A modult az Európai Űrügynökség építette meg az Alenia Spazio céggel Olaszországban. 2010 februárjában vitte fel az űrállomásra az Endeavour űrrepülőgép az STS–130 küldetés során, ahol a Node-3 modulra csatolták. Olvasd tovább

A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Öt nappal ezelőtt indult az ISS-hez, hatfőnyi legénységgel, és a Leonardo nevű modullal, amit majd beépítenek az ISS-be.

 

VCSE - Mai kép - A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást
VCSE – Mai kép – A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást

 

A mostani kép három nappal ezelőtt készült, a kép felső részén a Föld tengerei és felhői, középen az űrsikló a robotkarjaival, alul a Japán által szállított Kibo kísérleti modul látszik. A jövő héten a Discovery (a név jelentése: Felfedező) legénysége véglegesen rögzíti a Leonardot az ISS-hez, a javításokat végeznek az űrállomáson, majd 38 korábbi űrrepülése után végleg visszatér a Földre a Discovery és nyugalomba vonul: többet nem indul útra.