Budai Beáta, Paragi Zsolt felvétle a Menkib csillagról (jobbra fenn a kékes csillag) és a Kalifornia-ködről - VCSE
Budai Beáta, Paragi Zsolt felvétele a Menkib csillagról (jobbra fenn a kékes csillag) és a Kalifornia-ködről – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2021 február 24-25. és 27-28.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 4,5h (54x300mp)
Érzékenység: gain 240
Képfeldolgozási lépések: Nem volt, Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384Apokromát
Kómakorrektor: Nem volt

Olvasd tovább

2020. augusztus 20-án, az ausztriai Trahütten településhez tartozó Koralpenblick Biohotel területén megrendezett VEGA ’20 Nyári Észlelőhétvége során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely az NGC 1499 jelzésű, más nevén Kalifornia-ködről készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420 mm-es ED refraktorral, ASI294 hűtött csillagászati kamerával, 0,85x-ös reduktor-flattenerrel és Optolong L-enhance szűrővel készült, 39×360 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - NGC 1499 Kalifornia-köd - VCSE
Ágoston Zsolt – NGC 1499 Kalifornia-köd – VCSE

A nagy kiterjedésű, de halvány emissziós köd a megnevezését a Kaliforniai-félszigethez hasonló, keskeny, hosszúkás, elnyúlt alakjáról kapta. A Menkib (Kszí Persei), ez a nagy sebességgel mozgó óriáscsillag sugárzása gerjeszti nagyrészt hidrogénből álló anyagát, ami ezt a többletenergiát látható fényben sugározza ki. A Menkib 30 naptömegű, O7.5III típusú óriáscsillag, fényereje a Napénak mintegy 263 000-szerese. A 35 000 K felületi hőmérsékletű csillag nagyon erős ultraibolya sugárzást is kibocsát, és ezek az ultraibolya fotonok járulnak hozzá leginkább a ködösség anyagának gerjesztéséhez, ami a köd fénylését okozza. A felvételen fodrozódások és sötétködök is megfigyelhetőek. E.E. Barnard fedezte fel 1884-ben a kb. 1000 fényév távolságban található, nagyjából 100 fényév kiterjedésű ködösséget.

A főszerk. kiegészítése: A Menkib arab eredetű szó, “vállat” jelent, noha a Perseus lábánál található. Az elnevezés oka, hogy az arabok a Plejádok (Fiastyúk) körül egy saját csillagképet alkottak, és a Kszí Persei nevéül a “Mankib al Thurayya” -t választották, ami a vállát (a Fiastyúkét) jelenti. A Thurayya a Fiastyúk arab neve angolos átírásban.

VCSE - NGC 1499 - Schmall Rafael
VCSE – NGC 1499 – Schmall Rafael

A VCSE Őszi észlelőhétvégéjén készítettem ezt a képet. Eredetileg 100 expót terveztem hozzá, de az időjárás kissé akadályozta a munkámat. Legnagyobb öröm a vizuális megpillantása lett volna, no majd legközelebb.

Dátum: 2016-10-29 22:00
Távcső: Canon EF 200mm f2.8
Mechanika: SkyWatcher EQ-5 Pro mechanika Synscan vezérléssel
Kamera: Canon EOS 6D (átalakított)
Exp. idő: 35x180sec, ISO2000, f3.2
Helyszín: Dobronhegy

English

Az APOD mai felvételén  Farmakopoulos Antonis felvétele látható a Kalifornia-ködről (NGC 1499).

VCSE - Kalifornia-köd, APOD - Farmakopoulos Antonis
VCSE – Kalifornia-köd, APOD – Farmakopoulos Antonis

A Kalifornia-ködről részletesen lehet olvasni régebbi bejegyzésünkben és Fényes Lóránt weboldalán.

Vizuálisan nehezen észlelhető objektum. Kitűnő égbolt, legalább 3,5° látómező és H-béta szűrő szükséges. H-béta szűrővel a látványa finom ködre emlékeztet.

VCSE - Kalifornia-köd - ASOD,Lukasz Sujka, Lengyelország, Sky Watcher refraktor 120/600 + GSO 30mm + TS H-Beta
VCSE – Kalifornia-köd – ASOD,Lukasz Sujka, Lengyelország, Sky Watcher refraktor 120/600 + GSO 30mm + TS H-Beta

 

Markus Noller német amatőrcsillagász képe a Kalifornia-ködöt (NGC 1499) ábrázolja a Perzeusz-csillagképben.

 

VCSE - Mai kép - Kalifornia-köd
VCSE – Mai kép – Kalifornia-köd

 

A Kalifornia-köd felfedezője Edward Emerson Barnard volt 1884-ben. Nevét arról kapta, hogy kicsit hasonlít a névadó amerikai államra. Az 1500 fényév távolságban lévő és 100 fényév hosszú ködösség a Tejútrendszer Orion-spirálkarjában található (amelyikben a mi Napunk is van). Bár a hidrogén a valóságban vörös színt sugároz leginkább, ez a felvétel hamisszínes, és a hidrogén zöldre van festve, a vörös a sziliciumnak felel meg és az kék az oxigénnek. Valószínűleg a a kép jobb szélén lévő forró Khi Persei csillag fűti fel ezt a ködöt és ez a fűtés készteti világításra. Távcsőbe nézve nehéz látni, de hálás és könnyű fotótéma asztrofotósoknak.