Péter Attila jusztírozza Csizmadia Szilárd Omegon-gyártmányú távcsőkollimációs lézerét, Lampért Dénes segítségével (2022. július, VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd, Vas megye). A házilag megalkotott kis faalkotmányon mindig precízen elforgatható a lézer egy és ugyanazon változatlan optikai tengely körül. A cél az, hogy imbuszkulcs segítségével, a lézeren található három kis állítócsavart addig csavarjuk, amíg a lézert különböző pozíciókba forgatva a lehető legkisebb területre (ideális esetben egy pontba) vetül mindig a fénysugár. A videó elegendően intuitív ahhoz, hogy a kollimációs lézerek jusztírozása további magyarázat nélkül is érthető.

A kollimációs lézereket feltétlenül szükséges ellenőrizni, jusztírozni. Rosszul beállított lézerrel a távcsövek kollimációja is csak rossz lesz.

A távcsövek precíz és gyors beállításához egy jól kollimált lézer feltétlenül szükséges!

Nyári táborainkban Péter Attila sokak lézerét beállította, és a következő években is szívesen segít ebben mindenkinek. Köszönjük neki nemcsak a lézerek, de a különböző típusú távcsövek jusztírozását is.

VCSE - Schmall Rafael szenzációs fotója a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről 2020. július 20-án készült a tábor melletti egyik felhagyott kőbánya környékéről - Fotó: Schmall Rafael
VCSE – Schmall Rafael szenzációs fotója a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről 2020. július 20-án készült a tábor melletti egyik felhagyott kőbánya környékéről. A kép hangulata jól visszaadja a tábori érzéseket: a hatalmas üstököslátványt, a családias, baráti légkört ember és Természet, az amatőrcsillagász és a Világegyetem között, valamint a táborlakók felnőttként is gyermeki kedvességgel megélt vidám és csodásan megható együtt töltött egy teljes hetének érzését. A kép azt is bemutatja, milyen üstökös, égi jelenség miatt aggattuk a “generációformáló” jelzőt a táborra. – Fotó: Schmall Rafael (Canon EOS6D, Canon 50 mm f/1.4, Skywatcher Star Adventurer, 1 x 30s, f/4, ISO3200)

Olvasd tovább

Az alábbi kis cikkben sorra vesszük, hogy hogyan kell távcsőbe nézni néhány látási problémával bíró amatőrcsillagásznak, távcsöves bemutatón résztvevő laikus érdeklődőnek.

Rövid- és távollátók. Az ilyen problémával bírók egyszerűen vegyék le a szemüvegüket távcsőbe nézés előtt, és állítsák a saját szemükhöz élesre az okulárt. A fókusztávolság állításával ugyanis egyszerűen korrigálják a szemük hibáit. A szemüveg fenntartása azt eredményezné, hogy a szemünket nem tudjuk elég közel tenni az okulárhoz, és nem tudunk elég mélyen belenézni (szemüket sem a normál látóknak, sem a  szemüvegeseknek nem kell beleerőszakolni az okulárba: van egy kényelmes betekintési távolság, azt kell próbálgatással megtalálni). Ha esetleg távcsöves bemutatón vagy nagyobb észlelési alkalmon vagyunk, az utánunk következő majd a maga szeméhez igazítja az okulárt, emiatt elnézést sem kell kérni.

VCSE - A Dioptrx segédeszköz feltétele Tele Vue okulárokra, asztigtmatizmusban szenvedőknek- Forrás: Tele Vue Optics
VCSE – A Dioptrx segédeszköz feltétele Tele Vue okulárokra, asztigtmatizmusban szenvedőknek. A feltét után a megfelelő irányba kell forgatni a korrektort, és azután lehet a távcsővel együtt használni az okulárt. – Forrás: Tele Vue Optics

Asztigmatizmus, magyarul szemtengelyferdülés – bár az orvosok ezt a magyar kifejezést nem szeretik. Általában az emberi szemben lévő ún. szemlencse szabálytalan görbülete okozza. Ha kialakul, úgy a szemünk sosem lát élesen, a kép mindig elmosódott, homályos. Gyógyítása speciális szemüveggel vagy kontaktlencsével történik. Az asztigmatizmussal élőknek nincs olyan egyszerű megoldásuk a távcsőbe nézésre, mint a rövid- vagy távollátóknak. Az asztigmatizmussal élőnek egy extra eszközt kell beszereznie a távcsőbe pillantáshoz. A Tele Vue Optics cég Dioptrx terméke erre a probléma kínál megoldást. Ez egy feltét, amit az okulárra kell helyezni, miután annak legfelső részét lecsavaroztuk. Sajnos, csak a Tele Vue által gyártott okulárokra megy fel (és azok közül se mindegyikre). A szemész által adott asztigmatizmus-értékeknek megfelelően kell kiválasztani a Dioptrx-korrektort. A válaszható elemek listája itt elérhető.

Ha az asztigmatizmus rövid- vagy távollátással jár, akkor is segíthet ez az eszköz. Ha valaki tud arról, hogy más cég is gyárt okulárjaihoz ilyen kiegészítőt, akkor kérjük, juttassa el az információt a vcse@vcse.hu e-mail címre, hogy cikkünket kiegészíthessük. Érdemes a távcsőforgalmazókat is megkeresni, ők naprakész információkkal szolgálhatnak a legújabb termékekről.

A presbyopia, vagy magyarul öregszeműség a 40-45 év feletti korosztályt sújtja. Ez egyszerűen a szem teljesen normális öregedése. Azt jelenti, hogy a szem egyre nehezebben fókuszál, mert a szemlencse egyre többet veszít a rugalmasságából, ahogy egyre idősebbek leszünk e kor felett.  Emiatt közelre az e korosztály felettiek egyre rosszabbul látnak. Ez a távolbalátást nem korlátozza, autóvezetési képességeket nem érint, leginkább csak az “olvasószemüveg” használatában nyilvánul meg. Ugyanis az öregszeműek közelre nehezen fókuszálnak, ezért pl. a kézben tartott könyvet nehezen olvassák olvasószemüveg nélkül. Az öregszeműség nem tűnik problémásnak az amatőrcsillagászati megfigyelésekben, legfeljebb az lesz kényelmetlen egy idő után, hogy a távcsőben látott kép éles szemüveg nélkül is, de a kézben tartott csillagtérképhez fel kell tenni a szemüveget. Hideg téli éjszakákon ez kellemetlen lehet.

VCSE - Vizszintes tengelyen az ember életkora, függőlegesen az átlagos pupillaátmérője. Természetesen egyes emberek a feltüntetett értékeknél kisebb vagy nagyobb értékekkel is bírhatnak, ezek csak az átlagok egy adott életkorban. Az üres körök a nappali világossághoz, a sötét, kitöltött körök az éjszakai sötéthez alkalmazkodott átlagos pupillaátmérők. - R. A. Weale, The senescence of human vision, Oxford University Press
VCSE – Vízszintes tengelyen az ember életkora, függőlegesen az átlagos pupillaátmérője. Természetesen egyes emberek a feltüntetett értékeknél kisebb vagy nagyobb értékekkel is bírhatnak, ezek csak az átlagok egy adott életkorban. Az üres körök a nappali világossághoz, a sötét, kitöltött körök az éjszakai sötéthez alkalmazkodott átlagos pupillaátmérők. – R. A. Weale, The senescence of human vision, Oxford University Press

A fenti ábrán pedig az emberi életkor függvényében az átlagos pupillaátmérő látható. Az öregedés egyik hatása, hogy a pupillaátmérőnk csökken. Ennek komoly befolyása van mind a szabadszemes határmagnitúdóra. Könnyen megbecsülhető a

egyenlettel, hogy egy fiatal tizenéves kb. D=7,8 mm-es átlagos pupillaátmérőjével 0,97 magnitúdóval halványabb csillagokat is meglát, mint egy 70-80 éves észlelő szabad szemmel az égen!

A távcsövek kilépő pupillaméretét a

egyenlettel lehet megmondani, ahol P a kilépő pupilla mérete, D a távcsőobjektív szabad nyílásának (legtöbbször a távcsőobjektív átmérőjének) a mérete, N a távcső nagyítása. Amennyiben a kilépő pupilla mérete kisebb, mint a saját szemünk pupillájáé, akkor az összes fény a szemünkbe jut, és minden, a távcső által összegyűjtött fényt hasznosítunk. Ha azonban a kilépő pupilla mérete nagyobb a szemünkénél, akkor a fény egy része nem jut a retinánkra, vagyis fényt veszítünk. Példák:

Egy 100 mm-es szabad nyílású távcső nagyítása 25x-ös egy 40 mm fókuszú okulárral, és 100x-os egy 10 mm-es fókuszú okulárral. Első esetben a kilépő pupilla mérete 4 mm, a másodikban 1 mm. Mindkét esetben várható tehát, hogy még idősebb észlelők esetében is az összes fény a szemünkbe jut, amit a távcső gyűjt.

Egy 7×50-es jelzésű  binokulár 7x-es nagyítású, 50 mm objektívátmérőjű, ahogy a jelzete is mutatja. A kilépő pupilla mérete tehát 7,14 mm, vagyis a fentiek alapján csak a tizenévesek tudják az ilyen binokulár gyűjtötte összes fényt hasznosítani! E binokulárnak tehát nem a határmagnitúdója, hanem a látómezeje és a könnyű használhatósága a lényegesebb idősebb korban.

A szem érzékenysége nappal és éjjel, sötétadaptáció. Az emberi szem érzékenysége eltérő nappal és éjjel. Ezen felül tudnivaló, hogy bizonyos fényességérték alatt az emberi szem színérzékelése “nem kapcsol be”, vagyis mindent fekete-fehérben látunk (ld. az utolsó ábrát). Ha a szabad szemmel látott objektum, pl. meteor vagy csillag, vagy a távcsőben látott égitest halvány, akkor nem láttunk rajta színeket. Ha az objektum fényesebb (pl. bolygó, vagy a távcső kellőképpen nagyobb), akkor előtűnhetnek színek. Kb. nulla magnitúdónál fényesebb meteorokat már láthatunk színesnek (egyes jó szeműek akár 1 magnitúdóst is), a halványabbak fehéresek maradnak. Pl. az Orion-köd zöldesnek tűnhet már 15 cm-es távcsőtől felfelé (sőt, már 10 cm-es MC-ben is zöldesnek láttam egyes részeit nagyon jó égen) , de 5 cm-esben fehéres-szürkésnek látszik. Az M27 is derenghet halványzölden már egy 46 cm-esben, miközben egy 13 cm-esben továbbra is csak fehéres gomolyag.

VCSE – Az emberi szem érzékenysége különböző hullámhosszakon nappal. A három csúcs az emberi szemben található háromféle csap eegymástól elérő érzékenységi maximuma miatt van. – http://www.faculty.virginia.edu/ASTR5110/lectures/humaneye/humaneye.html

A fenti ábra pedig az emberi szem érzékenységét mutatja különböző hullámhosszakon – nappali látásmód esetén. Megjegyzendő, hogy ez is csak az átlagos érzékenységet mutatja. Egyesek akár 1 mikrométerig is elláthatnak, mások lefelé 310 nanométerig, de ez rendkívül ritka. A legtöbb embernek 750 nanométer, illetve 360-380 nanométer között véget ér a spektrum.

VCSE – A háromféle színérzékelő csap (angolul: cone) és a pálcikák (angolul: rod) érzékenysége a beeső fény hullámhosszának függvényében. A skálán nincsenek az egyes csapok és a pálcikák érzékenysége egymáshoz skálázva, a valóságban a görbék lejjebb-feljebb mennek – az illusztráció célja a normalizált spektrális érzékenység bemutatása. Jól látható, hogy a pálcikák (rod) rövidebb hullámhosszú fényre érzékenyebbek, mint a csapok (cone) átlaga. Forrás: https://opentextbc.ca/biology/wp-content/uploads/sites/96/2015/03/Figure_36_05_06.jpg

Éjszaka rövidebb hullámhosszakra érzékenyebb az emberi szem, mint nappal. Míg az érzékenység maximuma kb. 555 nanométernél van nappal, addig az éjszakai módban csak 507 nm-nél. Ez azért kellemetlen kissé, mert a csillagközi ködök inkább a hidrogén-alfa 656 nm-es vonalán szeretnek sugározni, és ettől távolabb kerül éjjel a szemünk érzékenységi maximuma éjjel. A planetáris ködök szintén erősen sugároznak hidrogén-alfában, de a kétszeresen ionizált oxigén tiltott [OIII] vonalán is, ami viszont 500 nm körüli hullámhosszal sugároz – ehhez a vonalhoz viszont közelebb kerül az emberi szem érzékenységi maximuma éjjel. Ezek és más ködök is az [OIII] mellett ugyancsak sugároznak hidrogén-bétában is, amelynek hullámhossza 486 nanométer – ezt is jobban látjuk éjszaka. Az éjszakai látásmódért a pálcikák felelősek.

VCSE – A nappali (day vision) és éjszakai (night vision) látásmód érzékenységi különbsége (valós, nem normalizált). Éjszaka halványabb objektumokat is láthatunk (szerencsére), de csak fekete-fehérben. Azt is jól mutatja az ábra, hogy éjszaka kevésbbé vagyunk érzékenyek a vörös fényre – ezért szorgalmazzuk a gyenge, vörös fényű észlelőlámpa használatát! – Forrás: http://www.nightvisionreport.com/glasses-for-night-driving/

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a csapok és a pálcikák milyen ütemben adaptálódnak a kismennyiségű fényhez (vagyis az égen látotthoz). Ezt a folyamatot nevezik sötétadaptációnak:

VCSE – A csapok (cones, zölddel) és a pálcikák (rodes, pirossal) érzékenységi küszöbének változása a sötétben eltöltött idő függvényében. Az érzékenységi küszöb azt jelenti, hogy milyen fénymennyiséget érzékelnek még a csapok és a pálcikák. Látható, hogy a csapok érzékenységi küszöbe jóval magasabban van a pálcikáknál: a színek látásához több fényre van szükség. A pálcikák lassabban érik el küszöbszintjüket a sötétben. Jól láthatóan legalább 20 percig tart az ún. sötétadaptáció, vagyis az a folyamat, amíg sötétben tartózkodva szemünk “hozzászokik” a sötéthez, a kevés fényhez. – Forrás: https://www.visualexpert.com/Resources/nightvision.html

A fenti ábráról bárki leolvashatja, hogy a sötétadaptáció legalább 20 percet vesz igénybe éjszaka. Ezért nem jó sokat vakuzni, lámpát felkapcsolni, autólámpát üzemeltetni stb. egy észlelőréten stb. helyen, mert míg egy asztrofotósnak legfeljebb egy darab 5-10 perces képe megy veszendőbe (ennél hosszabbat ritkán lőnek), addig a vizuális észlelők legalább harmad órát elvesztenek! Ha egy éjszaka ez többször ismétlődik, akkor egy kora nyári 5 órás éjszakából akár 1 óra (20% idő) is veszendőbe mehet. Megéri?