2018. augusztus 13-án hajnalban, a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Perseida-maximum alatt készítettem a Messier 2 jelű, ugyan nem a legnagyobb, de az egyik legfényesebb gömbhalmazról, 37x150s és 31x60s light, 20 dark, 1 flat, 20 flatdark, ISO 800 képből.

A felvétel Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készült. A felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

VCSE - Messier 2 (M 2) - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 2 (M2) – Ágoston Zsolt

Az éjszaka során egy csoportos meteorszámlálásban vettem részt, és az éjszaka fő objektumaként fotózott M22 gömbhalmaz már egy fa mögé bújt, de az éjszakából hátralévő órákat nem akartam elvesztegetni, gyorsan beállítottam egy egyszerűbben fotózható (“könnyű célpont”) gömbhalmazt, és nyugodtan számolhattam a hullócsillagokat, amíg a fotós rendszer készít néhány képet.

Mivel a halmaz magja nagyon sűrű volt, készítettem néhány egy perces expozíciót is, a két expozíciós idejű felvételeket szerencsére az Astro Pixel Processor demó verziója sikeresen összerakta, elkerültem a gömbhalmaz felvételekre néha jellemző mag környéki beégést.

A halmaz magja nagyon fényes és sűrű, gyors átmenetet követően csatlakozik hozzá egy ritkásabb gyűrű, amit egy egészen ritka, apró csillagokból álló réteg övez. A halmaz határa világosan kirajzolódik, könnyen elkülöníthető a halmaz a háttértől.

A Vízöntő csillagképben található, Jean-Dominique Maraldi fedezte fel üstököskeresés közben 1746. szeptember 11-én, majd tőle függetlenül 1760-ban Charles Messier újra felfedezte, katalogizálta.

Átmérője 175 fényév. 150 000 csillagból áll, 55 000 fényévre található a Földtől. Kifejezetten sok csillagból álló kompakt gömbhalmaz. 13 milliárd éves, 21 ismert változócsillagot tartalmaz.

2018. augusztus 12-én, a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Magyarországról nagyon alacsony horizont feletti magasságban megfigyelhető, viszont az egyik legszebb gömbhalmaznak számító Messier 22 jelű halmazról készítettem, 23X180s light, 20 dark, 1 flat, 20 flatdark, ISO 800 képből.

A felvétel Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

VCSE - Messier 22 - M22 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 22 (M22). A látómező mérete kb. 1.1 x0,9 fok, észak a képen jobbra van. – Ágoston Zsolt

A felvételen rögtön látható, hogy az M22 az egyik legnagyobb látszólagos kiterjedésű gömbhalmaz, amit belföldön láthatunk, magja viszont nem olyan sűrű, mint a legtöbb gömbhalmazé, sugárirányban kifelé haladva egyenletesen ritkulnak a csillagok. Környezetéből nem ugrik ki, nincs egyértelmű határ a gömbhalmaz pereme és a környező csillagok között.

Abraham Ihle figyelte meg először 1665-ben, végül Charles Messier 1764. június 5-én vette fel katalógusába. Nagy látszólagos méretét viszonylagos közelségének köszönheti, hiszen csak 10 600 fényévre helyezkedik el a Földtől, átmérője kb. 100 fényév. 80 000 csillag alkotja a 12 milliárd éves halmazt, mely egy apró planetáris ködöt, két fekete lyukat és harminckét változócsillagot is tartalmaz.

A tábor résztvevőinek lehetősége nyílt 46 cm és 50 cm átmérőjű Dobson rendszerű távcsövekkel is vizuálisan megfigyelni a halmazt, a fotóhoz hasonló, lenyűgöző látványban volt részük.

A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverekkel történt.

2018. augusztus 10-én hajnalban, a kiválóan sikerült VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort előkészítő “mínusz egyedik” éjszakán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet az akkoriban 8 magnitúdósra fényesedő és látványos csóvát kibocsátó 21P/Giacobinni-Zinner üstökösről készítettem, 36x90s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.

A felvétel Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

VCSE - A 21P/Giacobbini-Zinner üstökös - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – A 21P/Giacobbini-Zinner üstökös – Ágoston Zsolt felvétele
A felvételen jól elkülöníthető az üstökös magja a zöldes színű kómától és a fehéres színű elnyúlt csóvától. A felvételeket  az üstökösmagra illesztettem, ezért a környező csillagok megnyúltnak látszanak.
Az üstököst vizuálisan is megfigyeltük különböző méretű távcsövekkel, a magot övező kóma és csóva könnyen észrevehető volt.
Ezt a kométát először Michel Giacobini figyelte meg 1900. december 20-án, majd Ernst Zinner 1913. október 23-ai megfigyelésével bizonyította, hogy üstökösről van szó. Hat és fél évente tér vissza napközelbe.

2018. augusztus 11-én 23:30 NYISZ-kor, a kiválóan sikerült VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Marsról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével és Castell IR-Pass szűrővel. A rögzítés Sharpcap, a feldolgozás Autostakkert 3 és Registax szoftverekkel történt.

VCSE - Mars - Ágoston Zsolt
VCSE – Mars – Ágoston Zsolt
A felvételen a globális porvihar megszűnése után felszíni részletek is megfigyelhetővé váltak, a látható fény nagy részét kiszűrő, de az infravöröst átengedő filter a nyugtalan légkör képromboló hatását csökkentette, viszont a kapott kép monokróm lett.
37 166 db képkockát rögzítettem, Gain 250 érzékenységgel, ennek 5%-át stackeltem Autostackert 3 szoftver segítségével. A kapott összegképet Registax segítségével élesítettem.

A VCSE most már hagyományosnak nevezhető ifjúsági cikkíró pályázatára a korábbiaknál kevesebb, de nívósabb pályaművek érkeztek 2018-ban. Az eredeti pályázati kiírás megtekinthető itt.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálták el (kivétel: Csizmadia Tamás, aki érintettség okán nem vett részt a bírálati folyamatban, valamint az időhiányban szenvedő elnökségi tagjaink).

A helyezések a következők:

I. helyezett: Szűcs Mátyás: Egy júniusi észlelésem története (244 pont, Budapest, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam)

II. helyezettek holtversenyben: Nagy Felícián: Távoli elérésű virtuális látómező (Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma, 12. oszt.) és Toldi Emese: Az elemek keletkezése a vasig és a vason túl (Kishegyes, Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Iskola, 10. oszt., Vajdaság), mindketten 226-226 ponttal.

III. helyezett: Simon-Zsók Anett: A csillagközi utazásról (225 pont, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy, Erdély, 9. oszt.)

Különdíjban részesültek  Béres Tibor Flórián: “Amatőrcsillagászat? Kérem, ez az ügy nem anyagiakon múlik!” (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc, 8. oszt.) és Szalai-Figder Flóra Emese (Vörösberényi Általános Iskola, 7. oszt.) “A fekete lyuk” c. munkáik.

Minden helyezett és különdíjas egy-egy darab Izsák-könyvet kap ajándékba. Ezen felül az első helyezett ingyenesen, a II. helyezettek 15 000.- Ft, a harmadik helyezett 10 000.- Ft, a különdíjasok 5 000.- Ft kedvezménnyel vehetnek részt a VCSE idei nyári táborán.

Sajnos, a VCSE anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy kettéválasszuk korosztályilag a pályázókat, egy ifjabb és egy idősebb csapatra. Amennyiben a jövőben komolyabb pénzforrásokhoz jutunk, a díjak száma megnövelhető, és több korosztálynak hirdethetjük meg a pályázatot. Idén is a már hagyományos trend győzedelmeskedett: aki idősebb, az érettebben ír. Ez persze azt mutatja, hogy érdemes évről-évre elindulni a pályázaton, a fogalmazványok egyre jobbak lesznek! (Az idei I. helyezett tavaly pl. II. volt.)

Gratulálunk minden nyertesnek, és nagyon szépen köszönjük minden pályázó munkáját! A legtöbbet a VEGA-ban viszont lehet majd látni.