A Théta Piscidák az IAU (International Astronomical Union, Nemzetközi Csillagászati Unió) Meteor Data Centerében (MDC, Meteoros Adatközpont) 508-as sorszámmal szereplő raj – volt. Sirko Molau és munkatársai (sorrendben utána: J. Kac, Berkó E., S. Crivello, E. Stomeo, Igaz A., G. Barentsen) jelentették be felfedezését, a felfedező cikk itt elérhető ingyenesen (WGN 40. szám, 201-ik oldaltól):

http://adsabs.harvard.edu/abs/2012JIMO…40..201M

A cikk 7.1 fejezete szerint egy új rajt detektáltak, amit Théta Piscidáknak neveztek el (ez került be 508-as rajként az IAU MDC-be), amely szerintük augusztus 8-tól augusztus 31-ig aktív, és biztosan detektálták jelenlétét (“..can be regarded as a safe detection.”) Egész augusztus második felében a cikk szerint a második vagy harmadik legerősebb raj volt az égen, a Kappa Cygnidáknál is erősebb (“In the whole second half of August, this shower is the second or third strongest source in the sky, even stronger than the Kappa Cygnids.”). Túl sokat nem lehetett azért tudni a rajról: SL=147 fokkor a radiánsuk RA=352°, D=+4°-nál volt, a radiánsvándorlás sebessége pedig rektaszcenzióban +0,78 fok/nap, deklinációban pedig +0,36 fok/nap. A Théta Piscidák gyorsak, 60,6 km/s-cel száguldoznak a légkörben.

Egy 2014-es tanulmány (L. Kornos, P. Matlovic, R. Rudawska, J. Tóth, M. Hajduková, J. Koukal és R. Piffl által, elérhető itt: http://adsabs.harvard.edu/abs/2014me13.conf..225K) szimultán meteorészlelésekből még a raj naprendszerbeli pályáját is meghatározták, ami a következő:

Vg = 38 km/s
Napközelpont 0,102 CSE-re a Naptól
excentricitás = 0,951
Perihélium argumentuma 328 fok
Felszálló csomó hossza 146,5 fok
Inklináció 21,1 fok
Észlelt rajtagok száma 143 db.

Ez be is került az IAU MDC-be.

Ma érkezett egy levél Sirko Molautól (ld. https://groups.yahoo.com/neo/groups/metrec/conversations/messages/1137) hogy az új meteorrajok keresésésre szakosított adatfájlban a TPI-k radiánsvándorlásának mértéke fordított előjellel szerepelt és ez okozott egy téves felfedezést. A raj valójában azonos a 26-os sorszámú, régóta jól ismert Északi Delta Aquaridákkal (NDA). Ezek pályaelemeik tökéletesen egyeznek.

Az NDA-kat 1870-ben G. L. Tupman fedezte fel, akkor még Delta Aquaridákként, és jól észlelt raj azóta is. Ennek ellenére csak az 1950-es években ismerték fel, hogy egy délebbi és egy északabbi radiánsból is jönnek, valójában tehát kettős radiánsúak – a Jupiter perturbáló ereje szedte szét az áramlatot két alrajra.

Csillagászattörténeti kutatások szerint akár a 714-es és a 784-es esztendőben is ezt a rajt észlelhették, bár Sekanina szerint inkább korai Perseidák lehettek. Sokkal nagyobb az egyetértés abban, hogy 1007-ből származó japán észlelések kapcsolhatók össze az SDA-kkal (Déli Delta Aquaridák).

A raj vizuálisan, fotografikusan, radarral és videóval is jól észlelt. A rajtagok többnyire halványak, egy 1977-es tanulmány (McLeod) szerint a raj átlagfényessége mindössze 3,70 magnitúdó.

Az SDA/NDA-rajok szülőégitestje ismeretlen, a legjobb jelölt a 96P/Machholz-üstökös, de nem 100%, hogy valóban ebből a kométából származnak ezek a rajok.

Személyes véleményem szerint az apró előjelhiba beismerése jól mutatja, hogyan korrigálja a tudomány a tévedéseit, és elismerés illető a szerzőt, hogy sikerült megoldania a TP-ik rejtélyességét. Nem kell blamálni senkit 🙂