Az alábbi rövid animáció a Plutoról készített felvételek felbontásának fejlődését ábrázolja 1930-tól, a felfedezéstől a mostani New Horizons-közelítésig (a legkorábbi, fotólemezről készített képeket digitalizálták).

VCSE - Mai kép - Az elmúlt évek Pluto fényképei
VCSE – Mai kép – Az elmúlt évek Pluto fényképei

 

Különösebb kommentárok nélkül néhány kép azok közül, amik már megérkeztek és amiket a NASA a küldetés honlapjára feltöltött.

 

VCSE - Mai kép - Pluto
VCSE – Mai kép – Pluto

 

Középen a Pluto egyes 3500 méter magas hegycsúcsai láthatók. Mivel a Plutó csak kb. 2370 km átmérőjű (ez a New Horizons mérése, korábban 2 km-rel kevesebbet mértünk a Földről), arányaiban ezek nagyobb hegyek a (törpe)bolygóhoz képest, mint a 8 km-es Himalája a Föld kb. 12 000 km-es átmérőjéhez képest. A kép 77 ezer km távolságból készült, másfél órával a legszorosabb megközelítés előtt.

VCSE - Mai kép - Charon
VCSE – Mai kép – Charon

 

A Pluto öt ismert holdja közül a legnagyobb, a Charon 466 ezer km távolságból, július 13-i kép.

 

VCSE - Mai kép - Charon
VCSE – Mai kép – Charon

 

A Charon felszínének anyageloszlása első pillantásra nem tűnik olyan változatosnak mint a Plutóé. Viszont a publikált kép jobb szélén látható 6-8 km mély hasadékvölgy igen komoly geológiai múltra utal.
A Charon felszínének nagyobb inhomogenitása a már sokszor említett sötét poláris sapka. A vizsgálatok szerint ez csak egy igen vékony, feltételezhetően a legvastagabb részeken is csak néhány méter vastag jégréteg.

 

VCSE - Mai kép - Hydra
VCSE – Mai kép – Hydra

 

A Hydra elnyúlt alakja, és inhomogén fényességeloszlású, az eddigi vizsgálatok alapján vízjégből álló felszíne még tartogat titkokat, hiszen ez a felvétel még igen messziről, 640 ezer km-ről készült.
A felvétel 14×11 pixeles ami vizuálisan nem a legnagyobb élmény a laikus szemlélő számára. Ettől függetlenül, szakmai szempontból még ez is rendkívül érdekes.
Ettől függetlenül, szakmai szempontból még ez is rendkívül érdekes, mert az elnyúlt alakú (43×33 km-es), igen inhomogén fényvisszaverőképességű égiteste látunk. Ez nemcsak befogott kisbolygó-eredetre, de valószínűleg valamilyen geológiai aktivitásra is utalhat, ami ilyen kicsi égitestnél meglepő. Ez az aktivitás az anyagokat mozgató , újra elosztó , így a felszínt is megváltoztató folyamatokra enged következtetni.

 

VCSE - Mai kép - Pluto
VCSE – Mai kép – Pluto

 

A Pluto 768 ezer km-ről, július 13-ai kép.

 

Ilyen távolságból a képek 2 kbit/sec sebességgel jönnek, az összes felvétel letöltéséhez 9-16 hónapra lesz szükség (attól függően, a földi, vételre alkalmas rádiótávcsövek közül melyik hány órát tud majd a New Horizons-szal való kapcsolattartásra fordítani). Az bizonyos e képek alapján is, hogy érdekes, új világ tárul fel előttünk.

 

Végül egy technikai érdekesség.

A New Horizons fedélzetén alapvetően két számítógépes rendszer található. Az egyik rendszer végzi az utasítások és adatok kezelését. A másik rendszer feladata az irányítás és ellenőrzés. Természetesen, biztonsági okokból, mind a két rendszer meg van kettőzve. Ez összesen négy fedélzeti rendszert jelent, amit négy processzor vezérel.

A laikus ember joggal feltételezi, hogy a Földről a Naprendszer „másik végébe” indított űrszonda fedélzetén a legmodernebb processzorok találhatók. Az igazság az, hogy ez nem így van. A világűrben működő számítógépeknek és azok elemeinek elsődleges tulajdonsága a megbízhatóság és a több éves stabilitás. Ezeknek az áramköri elemeknek el kell viselniük a kozmikus sugárzást, úgy, hogy a működésükben nem történhet hiba.

Ezért csak sokszorosan kipróbált, alaposan letesztelt, megfelelő technikai paraméterekkel bíró alkatrészeket építenek be, ezért ezek akár sok évvel el vannak maradva már a beépítéskor az adott legnagyobb sebességű, kapacitású számítástechnikai rendszereklhez képest – de azok nem vislenék el az űrbéli körülményeket! Másfelől, a tíz éve indított űrszonda elektronikai sebessége nyilvánvalóan legalábba 10 évvel ezelőtti, és nem a mai földi állapotokat képviseli – nem tudunk 30 csillagászati egységet csak úgy ugrani és az elavult eszközöket lecserélni…

A New Horizons fedélzetén található processzor egy a MIPS-alapú Mongoose-V csip, aminek órajele 12 MHz. Mongoose-V egy speciális, a kozmikus sugárzásnak ellenálló változata a MIPS R3000 CPU -nak ( ami a Sony eredeti PlayStation konzoljának a lelke volt. A processzor architekturát 1988-ban fejlesztették ki, ezt fejlesztette tovább az az IBM az 1990-es években), amit a Synova nevű floridai cég gyárt. A cégről annyit illik tudni, hogy űrrepülésre alkalmas „kulcsra kész” megoldások fejlesztésére és gyártására specializálódott.