[VCSE-LevLista] Teleportálás + a fizikus Kaku becsülete

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Elnezest az ekezetek hianyaert, munkahelyemrol irok.

>2. A Newton-i gravitációs elmélet végtelen világegyetemre hagyott lehetőséget következtetni - ez is borult >később, mint ahogy a Newton-i elméletnek az Eistein-ivel szemben szűkebb az érvényességi köre. (Tehát amire >a matematikája utalt, az csak egy bizonyos határig volt érvényes, utána már téves következtetésekre vezetett.)

Hogy egeszen pontosak legyunk: mar Newton is rajott 1692-ben (egyebkent egy anglikan puspok felvetese nyoman! - ha mar szoba kerult tudomany es vallas visoznya, akkor ime, egy erdekes adalek), hogy meg ha vegtelen is a modellje es egyenletesen van kitoltve csillagokkal, ohatatlanul osszeomlik a legkisebb perturbacio hatasara. O a kivezeto utat abban talalta meg, hogy Isten, mint egy jo oramuves szepen helyere rakja a csillagokat idorol-idore. Ok ugye meg akkoriban statikusnak (allandonak) kepzeltek az Univerzumot. A Vilagegyetem tagulasarol akkoriban ugye szo sem volt.

Vagyis, erdekes modon, mar a newtoni fizika keretei kozot sem lehet az Univerzum statikus es vegtelen egyszerre. Egyik vagy masik feltevestol el kell tekinteni, vagy ha valaki mindkettot meg akarja orizni, isten beavatkozasat kellene felteteleznie. Na, de csak ezt akartam pontositani: a newtoni fizikaban, ha valaki felhagy a statikussag kovetelmenyevel, akkor az 'altalanos relativitaselmelet hokusz-pokuszai nelkul", hogy egy ismert magyar csillagasz egyetemi jegyzetenek szofordulataval eljunk, egesz jol le lehet irni a tagulo Vilagegyetemet. Sot, vannak is ilyen newtoni kozmologiai elmeletek (ujabban ujra nepszeruek lesznek...) A lenyeg a lenyeg: a 2. ponthoz Akosnak egy jobb peldara van szuksege.

>3. Römer 1610-ben meg akarta figyelni a Jupiter előtt az Io átvonulását. Itt is kiderült, hogy a matematikai modell >nem működik: az előrejelzettől eltért a megfigyelt kontaktus, ami amúgy új felfedezéshez vezetett (fénysebesség).

Itt is jobb pelda kell. Ugyanis ha a tudomanytorteneti reszletekbe beleassuk magunkat, akkor azt latjuk, hogy Romer szandekosan az elteres nagysagat kereste (azt mar Galilei ota sejtettek, hogy a feny sebessege veges), ugyhogy egyaltalan nem azon lepodott meg, hogy elteres van, mert tudta, hogy lesz elteres, a nagysagara volt kivancsi, hogy a feny sebesseget kiszamithassa az elteresbol!

Tehat mindket pelda santit: viszont megsugom, lehet talalni jo peldakat az emlitett ket pontra.

>Kaku esetében, ahogy Szilárd is írta (remélem, jól értettem), a modellek sokféle következtetésre hagynak >lehetőséget - ám hogy a következtetések helyesek-e, arról majd a megfigyelések, kísérletek dönthetnek. A >tudománytörténet pedig tehát az elméleti következtetések igazolódására és cáfolatára is sok példát tud hozni.

Pontosan. Ezert nem jok a 17-18. szazadi peldak, a modernebb peldak jobbak lennenek.

(Hege)"Igazából szánalmas, akinek az adott, elérhető valóság már kevés, unalmas,
értéktelen."

Ez a velemeny szerintem pontosan ugyanannyit er, mint az ellenkezoje. (Most nem arra gondolok, hogy drogosoknak hallucinogen szerekkel egy masik "valosagot" kell megteremteniuk...) Ugyanis a valosag eleve relativ dolog, sot, egyesek szerint eleve csak az letezik, amit gondolunk a fejunkben. Az elobb emlegetett puspok, aki igencsak zavarba hozta - helyesen! - newtont, arra is gondolt, hogy a dolgok csak addig leteznek, amig latjuk, halljuk vagy egyeb modon erzekeljuk oket - ha nincs tudomasunk rola, akkor nem is letezik. Ez egy eleg komoly iranyzat a filozofiaban! De akkor peldaul az elektron letezik-e? Leteznek-e nappal a csillagok? Csak az eletezik, amit latunk? Akkor a szeretet nem is letezik? Meg a gravitacio sem?

Sot, mi az elerheto valosag? Ameddig a tavcsovek ellatnal?

Szamomra furcsa, hogy egy tudos azt mondja, hogy az adott, elerheto valosag mar unalmas es keves. Kerdes, mit ert ez alatt egyaltalan? Mert a meglevo valosag is tartogat sok felfedezni es megismerni valo dolgot, ami izgalmas es lenyugozo, de miert zarja ez ki, hogy a technikai eszkozeinkkel jelenleg lathato es belathato vilagon tul megismerheto fizikai vilag irant edeklodjek?

Tegyuk fel, 1607-ben Galilei ilyen alapon kijelenti, hogy O ugyan csak azzal az Univerzummal foglalkozik, amit a szemevel lat, es mivel az akkor ismert fizika nem teszi lehetove, hogy ennel tobbet lasosn, nem is hajlando Keplerrel ellenben azon elmelkedni, milyenek mas egitestek lakoi... Sot, keebe sem vesz tavcsovet aztan 1608-ban.

Megtortent eset: Besell, a hires csillagasz kijelentette 1838 korul, hogy a csillagaszat feladata, hogy az egitestek mozgasaval es helyuk megadasaval foglalkozzke, mert hogy mibol vannak, mibol lettek es haosnlok nem a csillagaszat targykore, mert soha nem tudhatjuk meg eszkozok hijan a valaszt. 1860 korultol a szinkepelemzo keszulek megadta a valaszokat, majd ma mar van anyagmintak pl. a Holdrol vagy a Marsrol kozvetlenul is...

Bizonyos, hogy vannak techniki korlatok, es a lo masik oldalara esik, aki azt hiszi, hogy nincsenek technikai korlatok es csak ido kerdese mindennek a feltalalasa: aki igy gondolkodik, az marha. De megrekedni egy adott szinvonalon es nem elmelkedni olyan kerdeseken, amelyek a fizika jelenlegi torvenyein belul vannak, az meg a megismeres vagyainak hianyarol tanuskodik.

Szoval, osszefoglalva: szerintem nem a fogyasztoi tarsadalom jellemvonasa, hogy a mar eppen megismerheto valosag nem elegiti ki az emberiseget. A vallasok a legjobb pelda erre, marpedig amiota targyi es irasos emlekeink vannak, azota van igeny a vallasra, amely eppen nem a jelenleg elerheto valosagbol talpalkozik. Marpedig meg ma is az emberek 75%-a vagy tobb vallasos, Kina vagy Europa vallastalansaga ne tevesszen meg senkit (az USA-ban a templombajarok aranya 90% feletti)... De mar a kaldeus papok is elkezdtek a tudomanyt, mert az altaluk megismert "leolom a mamutot" valosagkepek tul kivantak lepni es elkezdtek erdeklodni az eg irant... Meg a gorogok tudomanya!

A fogyaszti tarsadalom eppenseggel tudomanyt fogyaszt a legkevesbbe. Minden felmeres arra mutat, hogy atlagosan meg 1 sec sem jut tudomanyra a hiradokban naponta...

A fogyasztoi tarsadalom pontosan ugyanaszt fogyasztja lelki taplalekkent, amit az ember evezredek ota: felelmet, rettegest (haboruk, balesetek stb. a hirado: csak nezzd meg, hany hulla van a hirekben!), meg remenyt, ami megmenti oket vagy legalabbis megmondja, hol es mikor ne legyen rossz helyen: tarott-kartyat, horoszkopot, UFO-kat, vizautot, ezoteriat meg mas haosnlokat most: a Romai Birodlaomban volt haosnlo keveredesre es a remneyt ado mindenfele marhasagok napi sizntu fogyasztasara pelda.

Szoval barmennyire is ugy tunik, hogy azonosat mondunk, en nagyon sok ponton nem ertek egyet Veletek, mikozben termeszetesen a dolog fizikat es matematikajat erinto reszevel osszhangban vagyunk es ugyanazt mondjuk.

Udv:
Szilard


>Azaz: szánalmas társadalmak a fogyasztói társadalmak.

Azok.

A tobbihez: nos, egy elmeleti fizikus szereti az elmeleteihez igazitani a valosagot, de szerintem itt nem errol van szo. Az emberek igenis olvasnak, es nekunk keszen kell allnunk elmagyarazni ezeket a dolgokat. ha lehet, akkor nem tudomanyfilozofiai nezopontbol kiindulva, hanem maganak az elmeletnek a belso ellentmondasaibol, a hianyzo kiserleti bizonyitekokbol es a fellepo technikai nehezsegekbol.