[VCSE-LevLista] Mai kép

Bognár Tamás bognart at univerzumkepekben.hu
2014. Dec. 3., Sze, 10:46:10 CET


2014. 12. 02.
http://vcse.hu/

Rosetta-küldetés

A leszálló egység landolása óta kvesebbet hallani valamit erről a
küldetésről. Pedig tudománytörténetileg is, és hazánk közreműködése
szempontjából is igen nagy a jelentősége.

Egy picit kanyarodjunk vissza a Philae űrszonda landolásához. A
leszálló egység fedélzetén több magyar fejlesztésű egység található.
Többek között a szonda két kulcsfontosságú rendszere, a  leszállóegység
hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépe (CDMS)  és a
fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer (PSS) magyar fejlesztésű.
A fedélzeti vezérlő számítógépnek a feladata volt a biztonságos
landolás végrehajtása. A fejlesztők számára a legkritikusabb pont a
leszálló egység talajfogásának az érzékelése volt. A vezérlő egységnek
tökéletesen keltett ezt érzékelnie. A szonda rögzítésének tervezet
menete a következő lett volna:
-       A központi egység érzékeli amikor a szonda lábai „talajt 
fognak”
-       a visszapattanást elkerülése végett a talajfogás pillanatában 
egy a
szonda tetején található kis hajtóműből kiáramló gázzal (leszorító
fúvóka – ADS) tartották volna a szondát a felszínhez nyomva.
-       A leszorító fúvóka rövid ideig tartó működése alatt szigonyokat 
lőtt
volna a szonda az üstökös felszínébe, melyek segítségével a felszínhez
rögzítette volna magát.
-       Ezután a leszálló egység „talpainál” a felszínbe fúrt volna a 
szonda
és „oda csavarozta” volna magát.

Ez lett volna a tökéletes landolás menete.

Mi történt a leszállás napján?
1.      2014. november 12-én a felélesztést követően a diagnosztika a 
Philae
leszorító fúvókájának (ADS) hibáját mutatta. Mivel a másik két
felszínfogást segítő eszköz (LG, és horgonyok) diagnosztikája nem
jelzett hibát,  az ESA a Rosetta és Philae szétkapcsolódása mellett
döntött. (Amúgy a másik lehetőség a leszállás törlése lett volna, 
lévén,
javításra lehetőség nincs, és hogy magától megjavult volna...
2.      A leszállóegység, a hordozó szondáról leválást követően, 7 órás
"szabadeséssel", ballisztikus pályán közelítette meg üstököst, majd
landolt a felszínén.
3.      A felszínre érés során a leszálló egység lábai tompították az
ütközést. Ám a leszorító fúvóka hibája miatt a visszapattanás
megakadályozása a szigonyok feladatává vált.
4.      Azonban a lehorgonyzásra szánt szigonyok meghibásodása miatt 
nem
lőtte ki azokat. Emiatt kétszer is felpattant a felszíntől, első
alkalommal , az üstökös csekély gravitációja miatt, attól kb. 1 km-re
távolodott el a felszíntől.
5.      A következő 1 óra 50 percben szabadeséssel mozgott a felszín 
felé,
majd beleütközve ismételten visszapattan.
6.      Ekkor már csak 7 percre távolodik el a felszíntől. Végül az
eredetileg kijelölt leszállási helytől kb. 1 km-re visszapattanás 
nélkül
landol.
A leszálló egység nem a kijelölt helyen landolt. A talajhoz nem tudta
magát rögzíteni. Ez a két tényező meghatározta a további tudományos 
munkáját.
A tervezett helyhez képest egy részben árnyékos helyen landolt szonda.
Emiatt a szonda teljes működéséhez a napelemek nem tudnak elegendő
energiát termelni. Mivel az üstökös forgásából adódó 12,4 órás periódus
alatt a számított 6-7 órás napsütés helyett csak 1,5 óráig éri a 
napfény
a napelemeket, ezért a beépített akkumulátorok energiáját kellett
használnia. Az akkumulátorok annyi energiát tároltak, hogy a tervezett
összes mérési feladatot egyszer végre lehessen hajtani és a mérési
adatokat el tudja küldeni a leszálló egység.  Ez megközelítőleg 2,5
napos működésre elegendő.

Mivel a leszálló egységet nem sikerült a felszínhez rögzíteni,
ezért nem lehet végrehajtani azokat a méréseket, amelyek mechanikai
műveletet igényeltek volna. A talaj próbafúrását is a küldetés végére
tervezték, mivel a művelet közben fen áll a veszélye, hogy a szonda
elszakad az üstökös felszínétől.

Az első talajérintés után elkezdődhettek a plazmamérések, melyek több
mint 6 órán át folytak; 5 alkalommal. Közel 1-1 órára pedig 
bekapcsolták
a DIM műszert is. Utóbbi mérési adatai arra engednek következtetni, 
hogy
a Philae végső leszállóhelyén az üstökös aktivitása jelenleg
meglehetősen kicsi.

Ahogy az üstökös egyre jobban megközelíti a Napot, úgy tudnak egyre
több energiát szolgáltatni a napelemek. Ekkor vissza lehet kapcsolni a
leszálló egységet a biztonsági üzemmódból, és lehet folytatni a
méréseket.

A csatolt, négy felvételből készített mozaik képen, ami november 20.-án
készült az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda kamerájával,
megfigyelhető hogy a naphoz közeledve kezd fokozódni az üstökös
aktivitása. Por és gáz kiáramlás látható a képen.

Az alábbi linken az üstökös november 26.-i aktivitása látható a Rosetta
szonda „szemszögéből”.
http://blogs.esa.int/rosetta/2014/11/28/cometwatch-26-november/

Az üstökös megközelítésének a látványa tekinthető meg az alábbi linek:
http://sci.esa.int/rosetta/54523-cometwatch-navcam-images/

Július 24-vel kezdődően láthatjuk ahogy az üstököshöz közeledve egyre
jobban kitölti a látómezőt.

A küldetés során készített felvételek archívuma:
http://sci.esa.int/multimedia-gallery/30913-multimedia-archive/?t=1012

A történelmi Rosetta-küldetésről Hegyi Norbert fog több képet és
információt mutatni a dec. 17-i VCSK-előadásában.

------------------------
Virtuális Csillagászati Klub-összejövetelek december 10-én és 17-én!
Észlelőhétvége: dec. 27. Tagdíj befizetésének határideje: jan. 31.
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: navcam_mosaic_201114-864x1024.jpg
Type: application/octet-stream
Size: 207591 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20141203/6e2edb8f/attachment-0001.obj>


További információk a(z) Lista levelezőlistáról