VCSE - Mai kép - Mélyűr háromszög - Fényes Lóránd
VCSE – Mai kép – Mélyűr háromszög – Fényes Lóránd

A NASA Nap Csillagászati Képe (APOD) válogatásába ma Fényes Lóránd egyik felvétele került be, ami a Perzeusz csillagképben lévő kékes színű NGC 1333 (a képen balra), a vdB 12 (a képen fenn), és a vdB 13 kékes (a képen lenn) reflexiós ködöket ábrázolja. A trió körülbelül 850 fényévre lehet tőlünk, a kép mintegy 2 fokot fog át. E ködök a Perzeusz Molekuláris Felhő (Perseus Molecular Cloud) részei, melyben ma is folyik csillagkeletkezés. A csillagkeletkezési régió számos részét a porfelhők látható fényben eltakarják előlünk, csak infravörös és rádió tartományban figyelhetők meg.

A kép Piliscséven készült összesen 15 óra expozíciós idővel, 2016 decemberében, 240db 180 sec-es fehér fénybeli, és 61 db 180 másodperces RGB képekkel (utóbbiak 2×2-es binneléssel), SW NEW-6 Pro mechanikára feltett Celestron gyártmányú, 11 hüvelykes (28 cm-es), Rowe-Ackermann-Schmidt rendszerű asztrográffal (ez a Schmidt-távcsövek egy továbbfejlesztett változata, alapvetően Schmidt-rendszer), a detektor QHY9 CCD-kamera volt.

A VCSE Elnöksége 2016. dec. 27.én tartott elnökségi ülésén a 2017. évi szenior tag címet Szente Hajnalkának adta.

Szenior tag az lehet az alapszabály szerint, aki legalább nyolc éve megszakítás óta tag, és kiemelkedően sokat tett a VCSE-ért, vagy a csillagászati ismeretterjesztésért, vagy kiemelkedő amatőrcsillagászati észlelőmunkát végzett vagy kiemelkedő csillagászati kutatómunkát folytatott. Évente legfeljebb egy szenior tag cím adható ki.

Hajni 2002 óta tagja a VCSE-nek. Régebb óta ő végzi a VCSE könyvelését, és elnökségi tag is. A nyári táborokból meteorészleléseiről és egy-egy szöveges mélyég-észleléséről ismerjük (a 2016-os táborban az egyik legszorgalmasabb vizuális távcsöves észlelő volt). Nagyon-nagyon sokan Hajnitól tanulták meg a
csillagképeket, hiszen már talán 2008 óta azzal kezdődik a tábor, hogy Hajni az első este elviszi az újakat (és gyakran a régieket is) csillagképeket tanulni.

A szenior tagok nem kötelesek tagdíjat fizetni. A szeniorság nem az életkorra, hanem az egyesületi tagság hosszára szól és aktív tevékenységgel lehet kiérdemelni.

Gratulálunk Szente Hajnalkának!

Stewart Sharpless (1926-2013) amerikai csillagász volt, aki a Tejútrendszer szerkezetét kutatta. (Amikor még ő volt fiatal, erről nagyon keveset tudtak.) A Yerkes Csillagvizsgálóban, a Wilson-hegyi Obszervatóriumban és az Egyesült Államok Flagstaff-i Tengerészeti Obszervatóriumában is dolgozott, professzor volt a Rochesteri Egyetemen. Olyanok kiváló csillagászok voltak a mesterei és közvetlen munkatársai, mint Johnson és Morgan (a ma széleskörben használatos UBV fotometriai rendszer, illetve a mai sznképosztályozási rendszer megalkotói), Baade, Hubble. 1952-ben adta közre Osterbrockkal közösen végzett munkája eredményeit, amelyben HII-régiók (ionizált hidrogénfelhők) távolságát becsülték meg, és ezek eloszlásából demonstrálták, hogy a Tejútrendszer spirális galaxis. Sharplessről itt lehet bővebben olvasni, az objektumainak szentelt honlapon.

A nevezetes Palomar Observatory Sky Survey (POSS) egy nagy, 122 cm-es Schmidt-távcsővel készült égboltfelmérés volt közvetlenül a II. világháború utáni években. Nagyméretű fotólemezekre örökítették meg az égbolt akkori állapotát. Később a lemezekről galaxisokat, különleges csillagokat, stb. gyűjtöttek katalógusokba, ma pedig összehasonlítási alapként szolgál a csillagok sajátmozgásának és hosszútávú fényességváltozásainak méréséhez: a jó 70-80 évvel ezelőtti képek és a mai mérések összehasonlításával kimutatható a csillagok elmozdulása, fényességük lassú változása.

Sharpless is végignézte a POSS fényképlemezeit, ő a fényes HII-régiókat gyűjtötte össze katalógusába. A katalógus első változata 1953-ban jelent meg, ebben 142 ködösséget lehet találni. A katalógus második, egyben végső változatát 1959-ben tette közzé, a két katalógusban együtt 313 ködösség főbb adatai találhatók meg, ezek alkotják a Sharpless-katalógust. A HII-régiók között katalógusa felsorol néhány szupernóva-maradványt és planetáris ködöt is. Ezek alapvetően azért kerültek be a katalógusba, mert ködösségeknek tűnnek (minthogy azok is, bár fizikai eredetük és némely tulajdonságuk más, mint a HII régióké). A Sharpless-katalógus objektumait általában S- betűvel és a katalógusbeli számmal rövidítjük, néha leírjuk, pl. S156 (S 156 is jó) vagy Sharpless-156. Mivel két katalógust adott köre, a második katalógust egy kettessel különböztetjük meg a név és a szám között, pl. S 2-49 vagy Sharpless 2-49. A csillagászok többnyire a második és végső verziót használják.

Sharpless végül 1900-as epochára adta meg a ködök koordinátáit és csak 1′-es pontossággal, ami később nehézzé tette az azonosítást egyes esetekben. 1982-ben Blitz, Fich és Stark korrigálták a pozícióadatokat, sőt azt találták, hogy az S3-tól az S32-ig az eredeti katalógusban a pozícióadatok rosszak voltak. Ezeket mind korrigálták, valamint 65 új HII ködöt tettek hozzá a listához, kilencet viszont, amit nem találtak, nem tudtak beazonosítani vagy nem HII-köd, töröltek a listából. Az ő munkájukat BFS-katalógusként hivatkozzuk. Új ködjeik a BFS 1-65 katalógusszámot kapták.

Néhány ismertebb objektumnak van Sharpless-száma: pl. az Orion-köd nemcsak M 42-43-ként ismert, de Sharpless 2-281-ként is, a Barnard-ív pedig azonos a Sharpless 2-276-tal.

A Sharpless-katalógus innen letölthető:

A Sharpless-objektumok mindegyikéről itt lehet találni felvételeket: http://www.sharplesscatalog.com/sharpless.aspx

Igencsak sok szép Galaxisbeli ködösséget figyelhetünk ezen a honlapon meg alaposan.

VCSE - Mai kép - Medúza-köd - APOD, E. Coles
VCSE – Mai kép – Medúza-köd – APOD, E. Coles
Az APOD (Astronomy Picture of the Day, a nap csillagászati képe) 2016. jan. 7-i képe az Sh 2-248-ról és az Sh 2-249-ről készült, amiknek van IC-száma is. A képet mellékelten mutatjuk be. Az IC 443 = Sh 2-248, vagy, aki szereti a becézést, annak ez Medúza-köd (Jellyfish Nebula) is lehet. Ez a köd balra lenn, a narancsos-barnásan fénylő terület. A Medúza-köd az északi félteke közepes szélességeiről (pl. Magyarország) igen jól észlelhető, lévén, hogy az Ikrekben van, az Éta Geminorum közelében helyezkedik el. A kép felső részén kékes-zöldesen az IC 443 (=Sh 2-248) látszik, ami egy szupernóva-maradvány. A szupernóva, ami ezt a ködöt létrehozta, kb. 3 000- 30 000 évvel ezelőtt robbant, távolsága tőlünk mintegy 5000 fényév. Közepén egy neutroncsillagot (a csillagmag maradványát) találtak. Az IC 443 látszó átmérője 50′, vagyis nagyobb, mint a teleholdé! Valódi átmérője 20 parszek (kb. 70 fényév). A gyenge röntgenforrásként is viselkedő Medúza-ködöt egy IIp típusú szupernóva hozta létre.

Ez a szupernóva gázanyagban gazdag környezetben robbant. A szupernóva lökéshulláma összesöpörte az anyagot maga előtt, és izzásra, sűrűsödésre késztette.

Az Sh2-249 jobbra fenn a kékeszöldesen derengő terület, egy emissziós köd.

A mellékelt képet E. Coles készítette Astrophysics AP 130 mm-es nyílású, f/6,3-as távcsővel, SBIG STXL 11002 CCD-kamerával, OIII, SII és Halfa szűrőkkel, Hubble-palettára színezve a képet. Egy 0,7-szeres fokuszreduktort is alkamazott. A képfeldolgozáshoz Maxim DL pro 5-öt (ilyen van az egyesületi csillagdánkban is!), PixInsightot és Photoshopot használt. Az képeket 2016. dec. 26-án és 27-én vette fel, 14×900 sec-et exponált OIII és SII szűrőkben, és 30×900 sec-et halfában, összes expozciós idő pedig 14,5 óra volt. A Kép Illinois-ból (USA) készült.

Kedves Tagtársak!

A 2017. évi tagdíjak befizetésének határideje: 2017. január 31-e. lehetséges több évre (maximum négy évre) előre is befizetni a tagdíjat. Kérlek, küldjétek el a tagdíjat határidőre: ez a legstabilabb, legbiztosabb bevételünk, ami az Egyesület működését biztosítja, megalapozza!

A tagdíj összege 2017-re:
Ifjúsági tagoknak: 500.-Ft / fő /év (18. év alattiak választhatják ezt a kategóriát)
Rendes tagoknak: 2000.- Ft / fő / év. Önkéntesen ennél nagyobb összegű tagdíj is fizethető. Aki diák, PhD-hallgató, nyugdíjas, munkanélküli, beteg, kiskeresetű, gyereket nevel, vagy messze lakik, vagy nem tud (vagy nem szán rá) ekkora összeget, vagy egyéb méltánylást érdemlő oka van rá, az indoklás nélkül fizethet 500.- Ft/fő/év összegű tagdíjat.

Aki ezt a mérsékelt összeget sem tudja személyes helyzete miatt befizetni, az az elnöktől (tőlem) kérhet felmentést 2017-re. Ezt az e-mailt csak nekem küldjétek (szilard.csizmadia(@) dlr.de vagy vcse(@) vcse.hu címre), ne a levlistára!

A tagdíjak befizetési módja:

Banki átutalással a Vega Csillagászati Egyesület 75500258 – 10819342 – 00000000 számú bankszámlájára (ez a preferált megoldás).

A Zalavölgye Takarékszövetkezetben (pl. Zalaegerszeg, Kovács Károly tér e. vagy a Kossuth utcán) személyesen, pénztári befizetéssel is rendezhető a tagdíj. A takarékszövetkezeti alkalmazottnak mondjátok meg, hogy a VCSE fenti bankszámlaszámára lesz a befizetés, és a közleményben a neveteket adjátok meg!
Személyesen Zalaegerszegen Bánfalvi Péter elnökségi tagnál (banfalvi54(@)gmail.com) vagy Csizmadia Tamás titkárnál (Aldhissla1987a(@)gmail.com) Budapesten lehet befizetni készpénzben a tagdíjat, de ez esetben a megadott e-mail címeken egyeztessetek velük időpontot és helyszínt!

Köszönjük, hogy közös hobbinkat, és a VCSE-t tagdíjatokkal támogatjátok.

Szeretném megmutatni az idei évi első Mars fotómat.
Készült SW 200/1000 Newton (Skywatcher) tubus, HEQ5 mechanikan synscan vezérléssel. 3x-os barlow-val, ASI 120MC kamerával rögzítettem a mintegy 7000 képet. Registax 6-tal dolgoztam fel a képek legjobb 35%-át, ezek összege adta az alább látható eredményt.
A légkori viszonyok nagyon rosszak voltak. Én 5/10-re saccolom a nyugodtságot.

VCSE - Mars -Majoros Attila
VCSE – Mars -Majoros Attila