A videóban a 2016-os VCSE nyári tábor nulladik napjának műszakja látható, illetve az az éjszaka, amikor legtöbben voltunk az észlelőréten, valamint bekerült a bepárásodó tejutas is, ahol csak a Tejút volt a cél. Van benne három elfüstölő meteor, illetve számtalan kicsi, valamint zárásként egy “motion blur”-os (elmosott mozgásos) 2015-ös tábori felvétel, illetve a hatórás csíkhúzós 2014-es tábori projekt is.

2016. augusztus 7-14. között tartotta a Vega Csillagászati Egyesület (az MCSE Zalaegerszegi Csoportja, a TIT Öveges József Egyesület, és az Albireo Amatőrcsillagász Klub társszervezésében) 26. nyári táborát. Erre a táborra 1992 óta minden évben, megszakítás nélkül sor kerül – 1994-ben két tábort is tartottunk. A táborok időről-időre változó helyszínen kerülnek megtartásra, amit a többség jónak tart; a táborok többnyire Zala megyében vannak, de alkalmanként volt már Vasban (kétszer), és most először Somogyban, Zselickisfaludon. Táborunk elnevezése idén VEGA ’16 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor volt. Ismereteink szerint ez a leghosszabb ideje, megszakítás nélkül, minden évben megrendezett amatőrcsillagászati tábor Magyarországon.

A táborban készült képekből egy válogatás itt tekinthető meg.

<a href="https://flic.kr/s/aHskBTetq6" target="_blank">Click to View</a>

Balogh Mátyás nagyon szép, izgalmas mozgóképsora az utolsó esti észlelésről itt érhető el.



csoportkep

A 2016. évi VCSE-tábor csoportképe. (Czukor Csongor felvétele.) Balról jobbra: Czukor Csongor, Horváth István, Jandó Attila (guggol), Mikics Alexandra, Koncz Bendegúz, Balogh Gabriella, Zelkó Zoltán (takarásban), Csizmadia Tamás (guggol), Balogh Lilla, Papp Sándor, Borsos Gréta, Bognár Zsófia, Kalup Csilla, Mészáros Csilla (törökülésben), Ódor Zsófia, Szőllősi Attila, Román Dávid (guggol), Eperjesi Dávid, Horváth Adrienn, Ágoston Zsolt (guggol, takarásban), Keller Anita, Tóth Mónika (félig ül), Szente Hajnalka, Antal Zoltán, Deme Lívia, Horváth Dárius (takarásban), Albert Krisztián, Varga György (ül), Bognár Tamás és felesége, Piroska, Kelemen Tamás (guggol), Kubicza András + barátnője, Csizmadia Szilárd, Schmall Rafael (guggol), Balogh Mátyás, Fábián Kálmán, Jandó Dániel. A képen nem szerepel, a táborban viszont egy vagy több napot – éjszakát eltöltött: Balogh Boglárka, Oláh Patrícia, Hegyesi Béla, Nagy Viktor, Németh Ferenc, Pataki Csilla, Csizmadia Ákos, Torma Lídia, Gömbös Erika, Hegedüs Tibor és neje, Tepliczky István, Patak Ákos és neje, Dénes Lajos és fia, Papp Sándor, Kozári Karina, és egy Róbert nevű kaposvári jó srác, akinek a vezetékneve nem jut eszembe 🙁 

A 2016-os tábor résztvevői rekordot döntött. A korábbi létszámmaximum 35 fő volt, amit a 2010-es bázakerettyei táborunkban állítottunk fel. Idén a résztvevők száma 57 fő volt! Az idei tapasztalat az, hogy a VCSE elég erős távcsövekben, amatőrcsillagászokban, észlelésvezetőkben, hogy ekkora érdeklődő létszámot is tudjon megfelelően kezelni, de jövőre a szervezők létszámát ki kell bővíteni, pl. az eddigi egy személy helyett külön-külön személyre kell bízni az étkezés- és szállásfelelősi pozíciót, a regisztrációs és részvételi díj felelőst, valamint a nappali és éjszakai programfelelőst külön-külön, ráadásul nappal külön személy kell a csillagászati és nem csillagászati programnak. Noha ezeket a feladatokat egy személy még jól vitte idén, és a társaság is együttműködő volt, ez nagyon megterhelő feladatsor, ezért jövőre szét kell osztanunk a kihívásokat. Ugyancsak fontos, hogy az Univerzum mélyebb megértése érdekében a képeket, asztrofotókat másnap ki kell vetíteni, esetleg még nyersen, és közösen meg kell beszélni.

Ugyancsak nem érdektelen a tábor költségvetése sem. A tábor étkezési és szállásköltsége 690 500.- Ft volt, különböző ceruzák, íróeszközök, az idei táborra vásárolt újabb hosszabbítók és elosztók az éjszakai észlelésekhez, szúnyogriasztók az észlelőrétre további 10 895.- Ft-ot tettek ki. A tábor lebonyolításában segédkező autós tagtársaink a benzinért nem kértek semmit, azt felajánlották a VCSE táborának sikerére; így a tábor összköltsége 701 395.- Ft volt.

A bevételi oldalon szerepel a táborozók részvételi díja, ami összesen 740 400.- Ft volt. A táborra tehát nem fizettünk rá, ami igen jó hír a szegény VCSE-nek, sőt, 39 005.- Ft nyereségünk is lett rajta, vagyis 5,6% a “profitráta”.. Ezt a hasznot arra fordítjuk, hogy a jövő évi táborban vagy az észlelőhétvégén arra rászorulókat támogassunk vele a részvételi díjból. Amint az látható, sok támogatást adni nem tudunk, de néhány embernek a részvételi díját szükség esetén tudjuk csökkenteni.

IMGP1722

Távcsőpark az észlelőréten. Ekkor még nem minden távcső került felállításra. (Czukor Csongor felvétele.)

A tábor helyszínéül a Somogy megyében, a megyeszékhelytől, Kaposvártól kb. 15 km-re lévő zselickisfaludi Református Ifjúsági Otthon-t választottuk, a falutól kb. 7 km-re lévő Zselici Csillagparkban dolgozó Dr. Mosoni László csillagász, igazgató javaslatára (ő jó kapcsolatban áll Egyesületünk elnökével, korábban együtt dolgoztak az MTA Csillagvizsgáló Intézetében – ma már MTA CSFK KTM, a rövidítés feloldásának megtalálását az olvasóra bízzuk -, és közös szakcikkeket is jegyeznek). A helyszínt több tényező befolyásolta: a várhatóan jó égbolt, a jó minőségű szállás, egyben az olcsó szállás és étkezés, a csillagpark közelsége, a megközelíthetőség. (A Zselici Csillagparkban számos ok miatt nem tudtuk a csillagvizsgáló épülete mellett tartani a tábort, pl. azért, mert teljesen nyitott, a látogatók pedig ellenőrizhetetlenek, így a tulajdonbiztonság nem jó az épületen kívül elhelyezett távcsövek, értékek esetében; másfelől sátrazni kellett volna, amit a társaság jó része vállal, más része pedig nem; végül pedig a csillagpark a látogatókból él, akik belépődíját nem biztos, hogy egy VCSE-tábor pótolná.) Először Schmall Rafael látogatta meg előőrsként a helyszínt, még 2016. január 17-én. Jelentése biztató volt. Április 8-án Csizmadia Szilárd szintén meglátogatta a tábort, és ő is jónak találta a helyszínt, egyedüli aggályként mindkettőjükben nem is a táboron keresztülcsordogóló, jelentéktelen, 20 cm széles ér merült fel, hanem a közeli, szilvásszentmártoni tó. Végül is azonban bármennyire párásodott az ég és csapódott le a műszereken a víz, valójában ha derült volt, az ég nagyon jó volt, 5,8-6,6 mg között váltakozó szabadszemes határmagnitúdóval, ha nem volt fenn a Hold.

rafi1

Holdunk napról-napra magasabbra emelkedik, így elvakítva az égbolton már teljesen a zenit környékén futó Tejútat. Néhány nappal ezelőtt, ha felnéztünk, akkor láthattuk, hogy a fejünk felett ível át a Tejút. A következő tejútszezon csak szeptembertől kezdődik, addig át kell engednünk a teliholdnak a helyet. A felvételt a Vega Csillagászati Egyesület nyári megfigyelőtáborából készítettem, amely minden eddiginél nagyobb létszámot ölelt fel. Olyan égboltot láthattak a táborlakók, amelyet máshol nem nagyon lehet találni, ugyanis az idei tábor a Zselicben zajlott, így az ajtóból kilépve szinte megszédítette az embert a 2500-3000 csillag látványa. Gyakorlatilag egy 3000 csillagos hotel volt a szállásunk több mint egy héten keresztül. Az egy hétből csak két borult este volt, így rengeteg észlelés, fotó, élmény született. — Schmall Rafael felvétele és írása a fenti képhez. A jelen beszámoló szerzője azért szereti Schmall Rafael asztrotájképeit, mert nem üres, unalmas, beállított felvételek, hanem a képein történik valami: ezen pl. lenn az észlelők mozognak, fenn pedif a Galaxis fősíkja borul rájuk.

A tábort a szokott módon hónapokon át reklámoztuk, egyetlen eltérés volt csak tapasztalható a korábbi évekhez képest. Eszerint a tábort a VCSE levlistáján, a honlapunkon, az MCSE csillagváros fórumán szerényen, valamint a facebookon hirdettük. Egy 30 eurós adomány tette lehetővé, hogy néhány héten át mintegy 18 000 facebook-felhasználó hírfolyamában megjelenjen a tábor hirdetménye – ez jelenti az egyetlen eltérést a korábbiakhoz képest, mert tavaly pl. csak 4-6 ezer embert értünk el ilyen módon, jelentősen kisebb összeg befektetésével. Vajon ez okozta-e az idei nagyobb érdeklődést, vagy az, hogy több amatőrcsillagászati hírcsoportban is elhelyeztük a tábori plakátot, vagy a szóbeli propaganda? Vagy a Zselicnek van vonzóereje, mert már eleve bejáratták a csillagparkosok a nevet Rafi szép asztrofotóval együtt? Akármi is, mindenkinek köszönjük, aki segített a tábort hirdetni-propagálni. Mivel ebbe a táborba sok kezdő érkezett, és alig olyan, aki más hazai amatőrcsillagászati táborokban is megfordul, jó érzés látni, hogy nem egy felesleges extra tábort szervezünk, hanem régi érdeklődőknek és újaknak egyaránt színvonalas rendezvényt.

rafi2

“A fénykép 12-e éjféltől egészen hajnali 4-ig készült sorozatfelvétellel (ISO 5000, f/2, 24mm) és sajnos leállt követőmechanikával. A markáns párát  sajnos nem heverte ki aznap, de a fő rendszer maradéktalanul teljesítette a küldetést. Szinte minden meteort megfogott ami abba a látómezőbe esett.” – írta Schmall Rafael a táborban készült fenti képéről. A kép felső részében jól kivehető az Androméda-köd, valamint a rajtagok pályáit visszafelé meghosszabbítva jól látszik, hogy a radiáns az Ikerhalmaz alatt van. Érdemes megkeresni a Per és Cas csillagképeket a képen. A kép jobb alsó sarkában a Fiastyúk látszik.

A tábori bevásárlás, csomagolás napjai után az előörs augusztus 6-án megérkezett már a tábori helyszínre, amely Ágoston Zsoltból, Csizmadia Tamásból, Schmall Rafaelból, Fábián Kálmánból, Mikics Alexandrából állt. Ez volt a „mínusz egyedik nap”, amire az őrimagyarósdi tábor óta kerül sor. Valaha, a kilencvenes évek első táboraiba még csak 50/540-es refraktorokat vittünk fotóállványon, amelyek fél pillanat alatt felállíthatók és bevethetők voltak. Később egyre nagyobb és súlyosabb műszerek kerültek le a táborba. A VCSE első GoTo-s műszere a 2005-ös zalalövői táborban került felállításra, akkor már kellett némileg több idő a műszer megismeréséhez. Egyébként jól mutatja, hogy „egy távcső egy életre szól”, hogy az a mechanika, állvány, GoTo-funkció mind a mai napig a táborok látogatója, főműszere, és jól funkcionál! Egy távcső tehát jó befektetés, sokáig kiszolgálja tulajdonosát.

Az asztrofotózás térhódítása viszont megköveteli a precíz pólusraállást, akár 1-2 óra munkát is, hogy finoman minden a helyére kerüljön. Erre szolgál a -1. nap, amikor is estefelé megérkezünk, felállítjuk a nagyobb műszereket, és pólusraállunk. Erről szól az alábbi mozgókép is, amit Schmall Rafael készített a távcsövek -1. napon történt felállításáról, pólusraállításáról. Éppen ezért a helyenkénti nagyobb lámpázás még megengedhető, mert most még nem észlelünk-fotózunk.

A -1. napot követő délelőtt szolgál a táborhelyszín előkészítésére, az előadóterem, szobanevek, plakátok elhelyezésére, elrendezésére, fuvart kérők beszállítására – nem kevés teendő a látszattal ellentétben! A -1. napot a jövőben is a nagyobb távcsővel érkezők és a szervezésben segítők munkájára szánjuk, ezért az meghívásos alapon fog működni ezentúl is.


Valaha, a régebbi táborokban, amikor még többnyire csak Zalából, és leginkább csak Zalaegerszegről érkeztek táborozók, rögtön a tábor nyitónapján, du. kettőkor megkezdődött az előadások sorozata. Ahogy az a fentiekből is látható, duplájára nőtt a táborunk és nagyon távolról is érkeznek már táborozók, akik nem érkeznének oda ilyen korai foglalkozásra. Így a tábor nyitónapját két éve elkereszteltük „nulladik napnak”, amikor is csak megérkezés, szállásfoglalás van, a régi barátok üdvözlik egymást, és az újak bemutatkoznak. Este hatkor volt a vacsora minden nap, ezt az első vacsorát követte a nulladik napon egy rövid bemutatkozás mindenki részéről. Az első bemutatkozó családosnak és kétgyerekesnek mondta magát, mire a második – fiú – hozzátette a saját bemutatkozásához, hogy még egyedülálló. Ezt nagy nevetés fogadta, mert mindenki úgy értette, hogy „reklámozza magát a táborban megforduló, érdeklődő fiatal hölgyek számára”, amint azt egy kommentár megfogalmazta. Innentől kezdve viccesebbnél viccesebb fordulatokkal mondta el magáról mindenki a társas kapcsolatára vonatkozó lényeges információkat. Jól kezdődött a tábor, sok nevetéssel!

Az első vacsora után, a bemutatkozást követően Csizmadia Szilárd ismertette a tábori tudnivalókat, a tábor alatt várható égi jelenségeket, majd elmondta, hogy egyesekről tudja, hogy kész észlelési programmal érkeztek ide, másoknak viszont, akik még nem döntötték el, mit is fognak észlelni, a VEGA 95-ik számában megjelent észlelési programokat ajánlgatta. Érdekes, hogy ezt többen meg is fogadták, és szép számmal gyűltek az észlelések. Örömteli, hogy a fotografikus észlelések nem szorították háttérbe a vizualizálást (ez a trend néha jellemző volt az utóbbi 1-2 évben). A vizuális élmény és a fotográfia mást nyújt, és mindkettő együtt adja az Univerzum felderítésének módját. Mivel a tábor hét éjszakája alatt öt teljesen derült és két teljesen borult volt (vagyis eggyel több derült, mint tavaly Szentkozmadombján), sőt, a nulladik éjszakával hat derült volt, szép számú észlelés gyűlt össze, amelyeket a VEGA-ban viszont lehet majd látni.

rafi3

Éjszakai csoportkép (Schmall Rafael felvétele).

Jandó Attila egyetlen objektumtípusra koncentrált, így azok jellegzetességeit: morfológiai hasonlóságait és különbségeit tudta összehasonlítani. Végeredményben 19 gömbhalmazészlelése született, amelyek többségét 127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcsővel végezte, de 406/3251-es Schmidt-Cassegrain távcsővel is megtekintette az M13-at – és le is jegyezte észlelését!

Horváth István 26 szöveges leírással gyarapította az archívumunkat. A táborban sokszor észlelt objektumok mellett olyan mélyegeket is észlelt, amelyeket ritkán vagy soha nem észleltünk táborból. Van közte olyan is, amit VCSE-tagok közül ő észlelt elsőként (pl. az M109).

Csizmadia Szilárd 5 leíró mélyég-megfigyelést küldött be, de távcsövével nagyon sok mély-ég objektumot állított be, amelyeket mások jegyeztek fel. Ezen felül azonban Ágoston Zsolt 10×50-es binokulárját feltették Szilárd állványára, és ők, meg akik odabandukoltak hozzájuk, gyönyörködhettek a Nyilas számos Messier-objektumában: az M24, M21, M22, M8, M16, M17, M25 került a binokulárba.

Ágoston Zsolt, amikor nem fotózott, 10 vizuális mélyég-észlelést készített el. Balogh Gabriella 17 leíró mélyég-megfigyelést végzett a táborban, a Nyár-20 programnak állt neki. Jandó Dániel többnyire fotózott, de hét leírásra neki is jutott emellett ideje. Mészáros Csilla szintén a Nyár-20 programnak állt neki, de azon kívül is nézelődött, így 13 megfigyelést végzett. Szente Hajnalka bizonyult a legszorgalmasabbnak 31 leíró mélyég-megfigyeléssel.

Több este is Schmall Rafael vezetésével sokan elmentek ide-oda a környéken, de leginkább a szilvásszentmártoni tóhoz, az asztrotájképek készítésének technikáját és kompozícióját tanulni, gyakorolni. Ez igen népszerű program volt, hiszen felszerelésileg csak fotóállványt és jó fényképezőgépet igényelt, amit könnyű cipelni.

Az asztrofotósok képkidolgozása hosszabb időt vesz igénybe, ezért nem vonható meg még a mérleg, hogy mire is jutottak a táborban. Ágoston Zsolt, Jandó Dániel, Fábián Kálmán, Schmall Rafael, Kelemen Tamás fotóztak 12-40 cm-es műszerekkel. Ezért csak néhány, eddig érkezett képet mutatunk be – lehetséges, hogy nem egy kép csak hetek-hónapok múlva készül el, és addig kell várni közlésükre.

Csizmadia Tamás és Mikics Alexandra az UGC 11868 galaxis szupernóváját is megörökítették, amiről külön cikkben számolnak be. Valószínűleg ez volt a legizgalmasabb észlelés a Per-kitörés után a táborban. Ezt megelőzően csak 2004-ben észleltünk, akkor még vizuálisan szupernóvát a táborban (akkor az SN 2004dj-t az NGC 2403-ban). Ez az észlelés különlegessége okán kiemelendő!

Csizmadia Tamás és Mikics Alexandra vezetésével többen a fotovizuális észlelési ágot művelték. Ez azt jelenti, hogy egy vagy több expozíciót készítenek egy adott csillagászati objektumról, és a képet megtekintik („vizualizálják”), és arról készítenek leírást. Az eljárás előnye, hogy a fényképezőgép több fotont gyűjt össze (hatásfoka 60-90% is lehet), mint az emberi szem (amely csak a beérkező fotonok 3-4%-át érzékeli), és míg a szem pillanatüzemmódban működik, addig a fotómasina fel is tudja összegezni az egymást követő másodpercekben érkező fényrészecskéket. Így többet lát. (Volt idő, amikor fotovizuális változócsillagészlelést is folytattak: a fotókra pillantva azonosították be a területen a változócsillagot és az összehasonlítócsillagokat, és arra mondtak egy fényességértéket, a képről szemmel történt becslés nyomán. Ezt akár ma is lehetne csinálni, bár korrekt mérést végezni az elérhető szoftverekkel semmivel sem kerül több időbe, mint ennek a régi technikának a használata, viszont sokkal pontosabb lesz az eredmény.) Ne feledjük, annak idején pl. Hubble is így klasszifikálta a galaxisokat: hosszú expozícióval jó felvételt készített, és a képet előhívás után, meleg szobában, nyugodtan ülve tanulmányozta, hogy osztályokba sorolja. Tény, hogy sok asztrofotóhoz nem készül leírás, nem hívják fel a képen látható részletekre a figyelmet, így valójában a fotovizuális észlelés információtartalma több, mint egy odavágott képpé, amihez nincs leírás, részleteiben mit látunk! Szerencse, hogy a VCSE levlistára küldött képekhez szinte mindenki részletes leírást ad, így azok az asztrofotók is fotovizulis észlelésbe hajlanak.

sas_kod

Fábián Kálmán felvétele az M16-ról (Sas-köd) a VCSE nyári táborában készült 150/750-es reflektorral, Canon eos 700D-vel, ISO 800-on és 50 sec záridővel, EQ-5-ön óragéppel, de vezetés nélkül. A Sas-köd 119 objektumképből (light), 6 sötétképből (dark) és 8 mezősímitóból (flat-field) van összerakva DSS-el. Utómunka Photoshoppal lett elvégezve.

Észleltük a Perseidáknak a normális, éves maximumot egy nappal megelőző, 2014-ben már megjósolt kitörését is, ami feledhetetlen élményt adott nekünk. Volt olyan öt másodperc aug. 11/12-e éjszakáján, amikor sorra -6, -5 és -5 mg-s Per-ek jöttek, jól kirajzolva a radiánsukat! Erről később, részletesebben is beszámolunk majd egy külön cikkben. Az éves, normális maximumot nem láttuk az aug. 12/13-i éjszakán, felhők miatt.

Nappali programként egyszer elmentünk a bárdudvarnoki tóra strandolni, többen pedig a környéken kirándultak nem egyszer. Két filmet néztünk meg, egyik „A vizsga” c. remek film volt az egyik borult estén, máskor pedig a „A tányér” (The Dish), magyarul „Műholdvevő a birkák között” c. filmet tekintettük meg. Mindkettő nagyon tetszett, utóbbi pedig a Parkes Rádiátávcső bizonyos napjain történt drámai és humoros elemeket vegyítő történetéről szól. Érdemes minden amatőrcsillagásznak megnéznie – kötelező darab. A filmen nemcsak nagyokat lehet nevetni, de szívünk összeszorul a rádiócsillagászokért egyes jelenetekben, és a film jól bemutatja, hogy Ausztrália mennyire büszke az ott található csillagászati műszerre és rádiócsillagászaira – még ha a film helyenként dramatizált is.

m31

Ágoston Zsolt felvétele a zselickisfaludi VCSE amatőrcsillagászati megfigyelőtábor “nulladik” éjszakáján (2016. augusztus 6/7.) készült az M31 katalógusszámú Androméda-ködről. 228x270s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat-field), ISO 1600-on felvett képből, Skywatcher  HEQ-5 típusú mechanikára rögzített Tair-3 300mm F4,5 objektívvel (F/5,6-ra rekeszelve) és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel. A legközelebbi önálló galaxis, de még így is két és fél millió fényévre van, átmérője 110 000 fényév. Az M31 magja, és ahhoz közeli területe akár szabad szemmel is megfigyelhetőek nagyon jó ég esetén (Zselickisfaludról is sikerült szabad szemmel látni), a fényképen a beégett mag körüli halványabb térség már jól látható, a körkörös sötét porfelhőkkel együtt. Spirálgalaxis, ugyanakkor karjai ezen a képen a külső részeken vehetőek csak ki a karok. Korongjának fényessége lassan csökken a magtól kifelé, csak a peremen halványul el hirtelen. Megfigyelhető még két nagyobb kísérőgalaxisa: az M32, és az M110 galaxisok. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Utolsó délután hosszú látogatást tettünk a Zselici Csillagparkban, ahol megnéztük a meteoritkiállítást, a planetáriumban két videofilmet, majd a 40,6 cm-es SC távcsövüket. Felmentünk a park melletti kilátóba, le az “analóg planetáriumba”. Este a többség visszatért a 40,6 cm-essel távcsövezni, kivetítettük és megnéztük a Holdat, az M13-at, de a legnagyobb élményt az alacsonyan járó Szaturnusz hét holdjának azonosítása okozta (láttuk a Iapetus-t, Titan-t, Rhea-t, Tethys-t, Mimas-t, a Hyperion-t és a Dionét; az Enceladus-t viszont nem). Hét szaturnuszholdat látni nagy élmény volt!

Sok jó előadásra került sor (Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Hegedüs Tibor, Szőllősi Attila, Schmall Rafael voltak az előadók), amit Jandó Dánielnek a viccmesélés kultúrájáról, történetéről és technikájáról tartott előadása koronázott meg. De családi okok miatt pár előadás elmaradt. Egyfelől így is zsúfolt volt a program, tehát nagy bajt ez nem jelentett, másfelől ezért elnézést kérünk. Minden elmaradt előadás pótlásra kerül a Virtuális Csillagászati Klubban, tehát érdemes lesz elnézni hozzánk az ősszel!

Horváth István vezetésével megmértük egy CD rácsállandóját, és egy ingával a helyi nehézségi gyorsulás értékét. Ezen a jó hangulatú mérésen a zselickisfaludi g-re g=9,828+/-0.030 m/s^2 értéket kaptunk, ami igen jó eredmény tábori körülmények között!

A Kapos TV riportja a táborról: http://kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-most/2016/08/16/ilyen-egy-csillagasztabor-a-zselicben.html

Összességében nagyon jó tábort zártunk augusztus 14-én. A Per-kitörés észlelése miatt érdemes volt a tábort eltolni az első negyed környékére. Visszavárunk mindenkit jövőre!

A tábor lebonyolításában nyújtott önzetlen segítségért köszönetet mondunk Jandó Attilának, Schmall Rafaelnek, Dr. Mosoni Lászlónak, Bánfalvi Péternek, Szente Hajnalkának, Csizmadia Tamásnak és Mikics Alexandrának. A tábort mások mellett Oláh Patrícia, Németh Ferenc és Schmall Rafael remekül propagálta.

A mellékelt kép 2016. május 5-én készült 5,3 óra összes integrációs idővel (40 db 480 másodperces felvétel került összeadásra, valamint 55×2 sec és 45×5 sec-et is alkalmazott, nyilván a fényesebb csillagok miatt), újholdnál.
A képskála 0,572 ívmásodperc/pixel, a kép kb. egyharmad fok kiterjedésű területet ábrázol.
Az M13 gömbhalmazról ezt a felvételt Dean Fournier készítette 23,5 cm-es Celestron EdgeHD távcsövével (f/10, de van neki fókusza f/2-nél is), Canon 6D fényképezőgéppel (ilyen van az egyesületi csillagdában is, táborban ott lesz), és a Skywatcher cég által gyártott AZ-EQ6 mechanikával. A képfeldolgozás PhotoShoppal, PixInsight-tal, egyéb szoftverekkel készült a kép egyébként Kanadában készült. A képek ISO 3200-nál lettek felvéve.
A jobb alsó inzertkép a Hubble Űrtávcső felvétele. Érdemes a két képet összehasonlítani.

 

Messier 13 rajzos észlelése:

 

Távcső: 8″ (20,32mm)  Orion Skyview pro Newton
Okulár : 5mm Vixen LVW, at 200X
Időpont : 2011.06.05.  UT24:00
Helyszín : Izrael
A rajz fehér papírlapra készült grafit ceruzával. A beszkennelt rajz invertálva lett.

 

M. Novák Zemplinski rajza, egy 22″ (55,84mm) f/3,75 Newton távcsővel, 6mm TV Ethos okulár használatával.

A fényes kék változócsillagok (Luminous Blue Variables, LBV-k) nagy tömegű csillagok, egyben a galaxisok legfényesebb csillagai közé tartoznak. Már elhagyták a fősorozatot, ahol hidrogén fuzionált a magjukban héliummá, most már ún. post-main sequence, vagyis fősorozat utáni állapotban vannak, és más magreakciók folynak bennük. Hatalmas fényerejük miatt a csillagszelük nagyon erős, óriási tömeget vesztenek el csillagszéllel évente.

Az LBV-ket néha S Doradus típusú csillagoknak is nevezik, egy, a Magellán-felhőkben található képviselőjük után. Mindössze 20 ismert ilyen objektum akad a Galaxisban. Más galaxisokban, pl. az M33-ban vagy az NGC 2403-ban is ismerünk néhányat. Az S Dor vagy LBV csillagok (vagy Hubble-Sandage objektumok ritkábban) szuperóriás vagy hiperóriás, a Napnál 20-25-50-szer nagyobb tömegű csillagok, 10-25 ezer K felületi hőmérséklettel, mintegy negyedmilliószor több fénykisugárzással, mint a mi Napunk.

Gyakran veszi őket körbe ködösség (a mellékelt két kép az Éta Car (fent) és az AG Car (lent) LBV-k körüli ködösséget ábrázolja), és szabálytalan időközönként, néhány évtizedes különbséggel jelentősen felfényesednek, akár hónapokra is. Az Éta Car a 19. század első felében pl. jó ideig az éjszakai ég legfényesebb csillaga volt, a Szíriusznál is fényesebb egy darabig! Más galaxisokban is mutatnak ilyen felfényesedéseket, akkor gyakran kapnak szupernóva-jelölést, de általában hamar kiderül, hogy valójában LBV-k.

Az LBV-kről azt gyanítják, hogy döntő többségük erősen kölcsönható kettőscsillag egyik párja, de a kettősséget nem bizonyították be mindegyikről. A legdrámaibb fényváltozásokat mutató LBV, az Éta Carinae is kettős.

Egy belga-francia-chilei-német csillagászokból álló kutatócsoport új tanulmánya most egy másik LBV-ről, a HR Carinae-ről mutatta meg, hogy kettőscsillag. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) négy darab 8,2 méteres távcsövéből álló rendszerét (Very Large Telescope, VLT) használták  interferometrikus üzemmódban, ami jó felbontóképességet tesz lehetővé (akár milliívmásodperces nagyságrendűt is a használt optikai és közeli infravörös tartományokban). Interferometrikus üzemmódban, a bázisvonal kiterjesztése érdekében, további négy darab, 2 méter körüli átmérőjű távcső is használható. Maguk a mérések két éven belül elosztott több (10) éjszakán keresztül folytak. Sikerült felfedezni egy kísérőcsillagot a HR Car-ban, és sikerült megfigyelni a kísérőcsillag elmozdulását is a pálya mentén. A viszonylag rövid idő miatt a teljes pályát azonban nem sikerült lefedni. A kísérőcsillag keringési periódusát sem sikerült megállapítani, csak annyi derült ki, hogy néhány év és néhány száz év közötti kell, hogy legyen. A H fotometriai tartományban (közeli infravörösbe esik) a kísérő fényessége a főcsillagénak 6 és 9%-a között ingadozott. A rendszerben a hidrogén egyik közeli infravörösben látszó színképvonalát, a Brackett-gamma vonal emisszióját is észlelték. Ez valószínűleg a különböző időpontokban és irányokban eltávozott csillagszél-felhők ütközéseiből származhat.

A mérések alapján a HR Car rendszerében a két csillag excentrikus pályán kering egymás körül, tömegük pedig 33,6, illetve 45 naptömeg körüli. A rendszer nagyon hasonlít a tanulmány szerzői szerint az Éta Carinae-hoz, csak a HR Car csillagpárjának mindkét tagja kisebb tömegű az Éta Car csillagpárjánál.

Forrás: http://arxiv.org/abs/1607.07724

Ajánlani szeretnék néhány objektumot augusztusi csillagászati megfigyelésekhez, illetve az augusztusi megfigyelőtáborhoz. Időadatok mindenütt NYISZ-ben.

A Nap augusztus folyamán 05:30 körül kel, 20:20 és 19:26 között nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület napnyugta után, illetve napkelte előtt 1,5-2 órán át tart. Újhold augusztus 2-án, első negyed 10-én, telihold 18-án, utolsó negyed 25-én lesz. (forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/)

A Mars és a Szaturnusz déli irányban megfigyelhető napnyugtától, utána magasságuk csökken.

Látványosabb események:

08. 01. 02:00 A Vesta kisbolygó 33′-el északra az NGC 2175 nyílthalmaztól, az Orion-csillagképben. Nehezen megfigyelhető az alacsony horizont feletti magasság és a hajnali világosodás miatt.

08. 04. este holdsarló-Merkúr-Vénusz-Jupiter együttállása az Oroszlán csillagképben.

08. 07.  Az Europa átvonulása a Jupiter előtt. Részletek:  19:44-kor az Europa tranzitja elkezdődik. 21:18-kor az Europa árnyéka feltűnik a Jupiteren. 22:28-kor az Europa tranzitja véget ér. 00:00-kor az Europa árnyéka levonul a bolygó korongjáról.

08. 11. 02:17 Metis kisbolygó 12’31”-re az 5,8 mg-s 48 Geminoriumtól (kel hajnalban 2:48-kor, alacsony horizont feletti magasságnál, világosodó égen).

08. 12. 16:00 Perseida meteorraj maximuma

08. 17. 19:07 A Mars 1,2°-ra északra az NGC 6093 gömbhalmaztól a Skorpió csillagképben.

08. 24. 18:52 Antares-Mars-Szaturnusz egy főkörön a Skorpió csillagképben.

Augusztustól megfigyelhető lesz a 11 magnitúdós 43P/Wolf-Harrington üstökös, a hónap második felében kerül napközelbe. Hajnaltájt, az Ikrek csillagkép közelében lesz megtalálható.

Napnyugtától észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).


Olvasd tovább