NYERJ INGYENES TÁBOROZÁST CSILLAGÁSZATI KVÍZEN!

TOVÁBB A FELADATOKHOZ! Figyelem, a feladatok betöltése akár egy percet is igénybe vehet!

2021. évi táborunk (Ágoston Zsolt)

A kvízjáték 2021. július 7-én éjfélkor zárul. Azután további megoldásokat nem fogadunk el. A megoldásokat és az eredményeket július 10-e táján itt tesszük közzé.

A 2020. évi kvízfeladatok itt találhatók, a 2019. éviek pedig itt.

A 45 feladatból álló kvíz bármikor megszakítható, és onnét folytatható, ahol abbahagytad.

KATEGÓRIÁK:

Olvasd tovább

Elindult az új www.eszleles.hu oldal. Kérjük tagtársainkat, barátainkat, regisztráljanak rá, és ezentúl az észleléseiket oda töltsék fel. A régi képfeltöltő e hónap végéig fog élni, a megszokás és átállás ideje alatt működni fog. A www.vcse.hu oldalról azonnal elérhető az új oldal is a baloldali listából. (Amúgy érdemes mindkét oldalt kezdőoldalnak beállítani!)

Az amatőr és hivatásos csillagászat régi és folyamatosan fennálló problémája a keletkező adatok olyan tárolása, ami lehetőleg mindenkinek hozzáférhető, könnyen kereshető, felhasználható. Az amatőrcsillagászatban egyes észlelések később tudományos célokra hasznosítva lesznek, pl. változócsillagászati megfigyelések, meteormegfigyelések stb. Ezeket másképp kell tárolni, mint a leíró jellegű észleléseket. Leíró jellegűek pl. a mélyég-objektumok, üstökösök, bolygók, holdkráterek stb. kinézetének, szín- és fényességviszonyainak, látható jellegzetességeinek szöveges, rajzos vagy fotografikus megörökítése. Sokszor vagyunk kíváncsiak arra, a másik mit lát a távcsövével: mennyi részletet, milyen halvány objektumot, illetve hogyan tud megörökíteni egy-egy jellegzetességet. Érdekes számunkra, melyik távcsővel egy adott égitest hogyan néz ki, és ugyanolyan műszerrel ki milyen eltérésekkel észlel.

 

Ugyancsak érdekes megőrizni az észleléseket az utókornak, mutatni amatőrcsillagászati aktivitásunkat, és inspirálni egymást a jelenben további megfigyeléseket végezni, az időt hasznosan eltölteni.

Magyarországon és külföldön is több adatbázis létezik, némelyik általános jellegű, más csak bizonyos fajta észlelésekre koncentrál. (Ilyen pl. hazánkban az MCSE észlelésfeltöltője vagy a MAFE észlelőrétje.) Minket az inspirált a saját adatbázisunk létrehozására, hogy a legkorszerűbb és a kor igényeinek megfelelő kinézettel (design-nal) és kereshetőséggel, könnyű feltöltéssel bíró adatbázisunk legyen. Az adatbázisok összekapcsolásával lehetséges még több információhoz jutni. Valójában az adatbázis lényege: maguk az észlelések régóta léteztek összegyűjtve egy Excel-fájlban, amit előbb Csizmadia Szilárd, később Jandó Dániel bővítgetett, de csak szűk körben volt elérhető. Most nemcsak korszerű, szép formában kerül közzétételre az általunk végzett észlelések halmaza, de további könnyedebb bővítése és célszerű felhasználása minden amatőrcsillagász és társszervezet számára is elérhető.

Minden kedves tagtársunknak és barátunknak figyelmébe ajánljuk észlelési adatbázisunkat, ahová feltölthetik saját észleléseiket, legyen az szöveges, rajzos vagy fotografikus megfigyelés. A www.eszleles.hu használatának feltétele csak egy ingyenes regisztráció. Az adatbázisba mindenki feltöltheti észlelését, és megnézheti a másét, összehasonlításokat tehet – használatához nem szükséges VCSE-tagnak lenni.

A VEGA észlelőrovatait is a jövőben erre az oldalra alapozva kívánjuk összeállítani.

A regisztráció után lehetőség van – de nem kötelező! – rövid bemutatkozást és elérhetőséget (pl. email-címet, facebook-oldalt stb.) megadni. Fel lehet iratkozni hírlevélre is.

www.eszleles.hu nem üresen indul. Máris több, mint 750 észlelést tartalmaz – elsősorban mélyég-észlelést –, amik a VEGA korábbi számaiban jelentek meg, vagy amiket a VCSE-hez eljuttattak a megelőző években. A legtöbb észlelés Varga Györgytől származik eddig. Hasznos negatív észleléseket is fel lehet tölteni, pl. ha jó égen egy nyílthalmaz nem látszik egy adott műszerrel.

Az adatbázis természetesen hasznos lehet célpontok válogatására is, ha valaki szeretné tudni, mit lenne érdemes a saját távcsövével megfigyelni. Például lehetséges a saját távcsövünkkel egyező, vagy ahhoz hasonló átmérőjű, fényerejű távcsővel megfigyelt objektumokat előkeresni, és aztán azokat magunk is megfigyelhetjük.

Reméljük, barátaink, tagtársaink, amatőrcsillagász ismerőseink hasznosnak és használhatónak találják az adatbázist, és a jövőben használni is fogják, mind észlelések feltöltése, mind korábbi észlelések tanulmányozása szempontjából.

Az oldalt technikailag Kelemen Tamás tagtársunk készítette el és ő tartja karban. Hibabejelentéseket és fejlesztési javaslatokat neki lehet küldeni az oldal megfelelő rovatain keresztül.

 

A 2021. május 5-én és június 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely az Abell 1656 “Coma-galaxishalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 4x20x120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Abell 1656 - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Az Abell 1656 galaxishalmaz. A fényes kék és haloványabb, főleg sárgás-narancsos Tejútrendszer-beli csillagok előtere mögött számtalan kisebb-nagyobb galaxist láthatunk a képen, amelyek szinte mindegyike a Coma-galaxishalmaz tagja. Ez egy gravitációsan kötött, összetartozó galaxishalmaz. – Ágoston Zsolt

A felvétel a monokróm kamerám tesztje is egyben. IR-vörös-zöld-kék szűrőkkel készítettem a képet. A felhőátvonulásos, szeles időjárás miatt csak ennyi nyers képet tudtam gyűjteni. A képen látható számtalan halvány, elliptikus folt mindegyike egy-egy távoli galaxis, ami az Abell 1656 galaxishalmaz része. A halmazt a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagképben találjuk, innen származik a neve is. A galaxishalmaz 321 millió fényév távol van tőlünk, és több száz tagot számlál, így az egyik legsűrűbb ismert galaxishalmaz. Központjában az NGC 4874 és NGC 4889 elliptikus galaxisok láthatók, ezek átmérője egymillió fényév is lehet. Magjukban nagyon nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, és több ezer gömbhalmaz tartozik ezekhez a csillagvárosokhoz. A galaxishalmazt tanulmányozva először itt merült fel a sötét anyag jelenléte, mivel a halmaz tagjai túl gyorsan mozognak ahhoz, hogy a látható anyag erre magyarázatot adna. A galaxishalmaz tömegének 90%-a sötét anyag lehet.

VCSE - A Medőza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben - Kép: Mezei Balázs
VCSE – A Medúza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben. A kép “sima” RGB, a H-alfa csatorna a vörös rétegbe került. Itt a színek valóságosabbak, részletekben viszont szegényebb a kép. – Kép: Mezei Balázs

 

Az Ikrek (Gemini) csillagképben látható Medúza-köd (Jellyfish-nebula, IC 443, Sharpless 248, Sh2-248) amatőrcsillagász körökben egy kevésbé ismert szupernóva-maradvány, holott a szakcsillagászok sokat észlelték különböző hullámhosszakon és sok ismeretet gyűjtöttek róla. Ez az egyik legtöbbet tanulmányozott olyan szupernóva-maradvány, ami kölcsönhat a környezetében lévő molekuláris felhőkkel. (A SIMBAD adatbázis szerint 1128 szakcsillagászati cikket publikáltak róla, illetve ennyiszer fordul elő a szakcikkben a neve 2021 júniusáig.) Kb. 5000 fényévre van a Naprendszertől. A sok rajta végzett kutatás ellenére meglehetősen bizonytalanul tudjuk, hogy mikor robbant az őt létrehozó szupernóva: valamikor 3000 és 30 000 évvel ezelőtti időpontban. Lehetséges, hogy a CXOU J061705.3+222127 jelű neutroncsillag is ebből a szupernóva-robbanásból származik.

Olvasd tovább

VCSE - Az Io hold a Jupiter előtt, illetve az Io és a Ganymedes holdak árnyéka a Jupiteren. - Kép: Fridrich János
VCSE – Az Io hold a Jupiter előtt, illetve az Io és a Ganymedes holdak árnyéka a Jupiteren. – Kép: Fridrich János

 

VCSE - Más képkivágásban látszik a Jupiter nagy koronjától balra, kissé felfelé egy sárgás színű jupiterhold: a ganymedes. Ennek árnyéka vetül fekete pöttkyént a gázbolygóra. - Kép: Fridrich János
VCSE – Más képkivágásban látszik a Jupiter nagy korongjától balra, kissé felfelé egy sárgás színű jupiterhold: a Ganymedes. Ennek árnyéka vetül fekete pöttyként a gázbolygóra. – Kép: Fridrich János

Nem csak a Földön lehet napfogyatkozást látni: bármely nagybolygó, sőt kisbolygó holdja is eltakarhatja a Napot a bolygó (vagy kisbolygó) valamely pontjáról nézve, ha olyan a pályája. A Jupiternek 2021 tavaszán 79 holdját ismerjük, tehát elég nagy az esély, hogy részleges vagy teljes napfogyatkozás jöjjön ott létre. A Földről ezeket a Jupiteren zajló napfogyatkozásokat úgy látjuk, hogy a hold árnyéka a bolygóra vetül. A hold árnyékában ha lenne valaki, akkor onnét nézve teljes napfogyatkozást látna. Így nézhetjük meg “kívülről”, hogyan is keletkeznek a napfogyatkozások.

Ha ilyen nagyszámú holdja van a Jupiternek, amelyek közül a négy legnagyobb komoly méretű árnyékot tud vetni a nagybolygóra, akkor bizony előfordulhat, hogy nemcsak egy napfogyatkozás zajlik a Jupiteren, hanem néha egyszerre, egyidejűleg több is.

Az interneten egy csillagászati előadáson hallottam az amúgy ritka jelenségről, hogy két holdárnyék is verseng az anyabolygó felületén. A poén az volt, hogy elfeledkeztem róla, de amúgy egy sima Jupiter-fotót tűztem ki célul az éjjeli felhőkkel tarkított mélyég-fotózás után. A szerencse a feledékenységem mellett, hogy elvonultak a felhők és a próba után kiderült, nagyon jó átlátszóság volt. Segítette a felvétel készítését, hogy mindegyik felvételnél tudtam használni a csillagkövető rendszert, így sokat kompenzált a bolygó egy helyben tartásában – ez főleg a 6x-os nyújtáskor volt hatalmas előny. A felső képen egy kis magyarázat is található, hogy mi hol látható.

 

Kép készítésének dátuma: 2021. június 5. 03:25-03:50 NYISZ-ig

Kép készítésének helye: Boba

Expozíciós idő: 5 videó x 9500 képkocka és 5 videó x 4200 képkocka, egy videó hossza: 90 sec.

Érzékenység: 50 és 90 (gain)

Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo

Kamera vagy detektor: ASI120MC-S

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F4/5

Nagyítás: 3x Barlow, 3x+2x Barlow

Képfeldolgozáshoz használt szoftverek: AS!3, Registax, Winjupos, PS